Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-03 / 149. szám

1941. július 3. CSÜTÖRTÖK. XXIV. évfolyam. 149. szám. ÁRA 8 FILLÉR Megjelenik Hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. A szombati megyegyülés Röviden jelentettük, hogy szombaton, jú­lius 5-cn rendkívüli megy egy ütés lesz, amely­nek összehívását 116 bizottsági tag kérte a főispántól. A rendkívüli közgyűlés összehí­vását kérő beadvány teljes szövege a követ­kező: Méltóságos Főispán Ur! Zala vármegye közönsége ideges nyugta­lansággal szemléli a muraközi eseményeket. A kérdést törvényben biztosított jogánál fogva rendkívüli közgyűlésen kívánja tárgyalni, an­nál is inkább, mert a Teleki-kormány ál­tal 1921-ik februárjában kiadott rendelet sze­rint a vármegye köteles volt feltárni mind­azon történetjogi, néprajzi, vallási, kulturális, gazdasági, földrajzi, közlekedési stb. adato­kat. amelyek Muraköznek Magvarországhoz és Zala vármegyéhez való csatolását indo­kolják. A vármegye előterjesztését akkor min­denre indokoltan megtette és, ha az akkori külpolitikai viszonyok a kérdés tárgyalását már megengedték, úgy érezzük, fokozott mér­tékben érkezett el ideje most annak, hogy a nemzeti újjászületés és felszabadulás kor­szakában a trianoni legsötétebb elnyomatás korszakában is tárgyalni kívánt és Zala vár­megye szívéhez legközelebb álló feladat most egyaránt törvényhatósági és kormányhatósági tárgyalás alá kerüljön — a vármegye 1929-ik évi február 11-én tartott közgyűlésében azt is elhatározta, hogy történelmi igazságaink a revíziós mozgalmak támogatására minél szé­lesebb körben ismeretesekké legyenek. Zala vármegye akkor együttérzéséről, vé­delméről és soha el nem múló gondoskodá­sáról biztosította muraközi testvéreinket és az önkormányzatban való részvételre törvény­ben biztosított jogainknál fogva is hivatott megyebizottsági tagok bármilyen következ­ménnyel szembe szállva kívánjuk és akar­juk a törvényhatóságnak és kormánynak azt a megnyilatkozását, amely a történelem ítélő­széke előtt a nemzet és Zala vármegye sorsa tekintetében a felelős tényezők nyílt és hatá­rozott állásfoglalását fogja tartalmazni. Alúlírott, száznál több törvényhatósági bi­zottsági tag, de az egész vármegye lakos­sága megértéséből megalakult társadalmi bi­zottság is mindezt Méltóságodnak jelenti az­zal a deákferenci igazsággal, hogy amit erő­szak és balszerencse a nemzettől elvett, az még mind visszaszerezhető, de nem szerez­hető vissza az soha, amiről a nemzet önként lemond. Az ezeréves vármegye hűséget 'kívánt a két évtizeden át megszállottaktól. Ök ezt betar­tották. Vájjon hűségükért a kormány és vár­megye most cserben hagyhatja-e? Hűségük bizonyítékai országos vonatkozásban is köz­ismertek, hisz a jugoszláv hadsereg felbom­lásának a legelső és legerősebb vára a "Mu­raköz volt. Vizsgálat tárgyává kívánjuk tenni azt is, vájjon a vármegye illetékes tényezői meg- tették-e eme nehéz napokban kötelességü­ket a nemzeti fontosságú ügyben. Mielőtt a Tármegye lakosságától vett meg­bízatásunkról kötelességérzetből a törvényha­tósági bizottsági tagokkal mindnyájan lemon­danánk, évszázados törvényeink, megyei szo­kásaink szellemében mégegyszer fölemeljük tiltakozó szavunkat. Minél tSbb életképes család és minél több gyermek Ez legyen a magyar szociálpolitika alapeszméje A lelki megújulás tekintetében mindenki érezze át komolyan és mélyen a maga hi­vatását. Az eddigiek elvezetnek a szellemi meg­újuláshoz, sőt már utaltak is arra. A jövő Eu­rópájában a népek alkotóképességének a ver­senye folyik majd. Nekünk, magyaroknak, ha nem akarunk lesüllyedni a második vonalba, le kell tennünk a magyar helyett idegen importcikkek mutogatásáról. Bizonyságot kell tennünk a magyar kultúra nélkülözhetetlen­ségéről. Azaz a magyar kultúra minden vo­nalán a népi kultúra alapjaira építsünk. Fi­gyeljük csak meg a népi tudás nagy gaz­dagságát. Hogy tud a mi magyar népünk szőni, fonni, dalolni, mesélni, szántani, Vetni stb.... Ez a gazdag tudás legyen az alap mert ez életszerű. Ennek alapját nem is­kola, hanem ez az ezerarcú élet adta meg. Ezt a gazdag tudást emeljük fel a kor szín­vonalára. Gondoljon mindenki arra, hogy itt nem pontikai és gazdasági reformokról van szó, hanem mindenekelőtt arról, hogy a ma­gyar népét a magyar öntudat bástyájává kell tenni, hogy a magyar nép kezébe vehesse a maga sorsának intézését. Természetesennem | jelenti ez azt, hogy a nép egymaga el tudja » végezni a mívga sorsának intézését. Vezető értelmiség nélkül mélyreható reformmunkát nem tudunk elvégezni. De ne felejtsük él, hogy művelt népet könnyebb vezetni, mint műveletlent. A magyar nép szeret tanulni és akar is, de alkalmat kell adni neki erre, hogy oda jusson, ahová képességei engedik. Természetesen mindehhez meg kell terem­teni a fizikai lehetőségeket. A megnőtt or­szág elég gazdag ahoz, hogy azon minden magyar ember megéljen úgy, hogy ne kí­vánkozzék máshova megélhetést keresni. E tekintetben múltúnk nagy mulasztásának ered­ménye a sok ezer hazavágyó amerikai ma­gyar. Többé nem történhetik meg az, hogy innen egyetlen magyar ember is elmenjen, mert az annyi támadó és védő kar. mun­káskéz elvesztését jelenti. A reformok út­ján haladó szociálpolitikának elő kell készí­teni az országot az egész világban szétszórt és az itthon is még mindig otthontalanul élő magyarok meleg hajlékává, ahol mindenki akkora kenyeret kap, amekkora őt munka­teljesítménye után megilleti es alkalmassá teszi ínra, hogy a nemzetközösség jobb jö­vője érdekében az emberileg legtöbbet és leg­jobbat alkothassa. A gazdaságpolitikának életlehetőséget kell teremteni, s az anya­gi élet síkján is ambicionálni, hogy az em­ber tervezni merjen, s legyenek céljai. A ma­gyar politika akkor éri e! célját, ha ezen az ős, buja földön mindenki emberi életet biztosít. Mindezt természetesen elsősorban az ifjúsággal kell megtenni, hogy mindí több életképes család ^fakulhasson, mert kell ne­künk nagyon a gyermek, s minél több belőle. ***W****AAJM»WW*M*W*W¥*W*WM*W¥ Legújabb A francia kereskedelemügyi államtitkár ma reggel Ankarába érkezett és megkezdte ta­nácskozásait a török kormánnyal egy Tran- cia-török kereskedelmi szerződés megköté­sére. A Német Távirati Iroda jelentései szerint Északnémetországban több német várost bom­báztak az angolok. A polgári lakosságból töb­ben megsebesültek. Egyéb kár azonban nem történt. Iskolai beszámoló I. A zalaegerszegi áíí. Csány László kereske­delmi középiskola Évkönyvét Ferenczy Zol­tán igazgató tette közzé. Az Évkönyv beveze­tőjét Teleki Pál gróf emlékének szenteli, utána a szombathelyi főigazgatóság vezeté­sében történt változásokat ismerteti. Búcsúzó Liber Béla dr. volt főigazgatótól, Balogh Ányos dr., a főigazgató volt helyettesétől s köszön­tése Simon László dr. új főigazgatónak s he­lyettesének, Keresztély Ernő dr.-nak. Ezt kö­veti »Nagy magyar révek« címmel az erdélyi részek visszatéréséről és a tatárjárásról való emlékezés. A beszámoló az iskola múltjá­nak leírásával kezdődik s ebben említi az igazgató a felsőkereskedelmi iskoláknak ke­reskedelmi középiskolákká való átszervezését. Az iskolai év története a beíratások eredmé­nyét, a tanári testületben történt változásokat ismerteti s vázolja az iskola nevelő és tanító munkáját. Hangsúlyozza itt az igazgató, hogy a gyakorlati pályákon elhelyezkedni készülő ifjúsággal megérttették azt is, hogy épen eze­ken a pályákon van szükség alapos felké­szültségre, megfelelő szakismeretekre, itt van szükség jogi és közgazdasági tájékozottságra, józan ítélőképességre, a gyakorlati megvaló­sítással járó problémáknak felismerésére, meg­oldására, valamint a kínálkozó alkalmak és lehetőségek öntudatos értékelésére. Nagyon helyesen jelenti be az igazgató, hogy újabban már csak a jeles és jó bizonyítvánnyal je­lentkezőket veszik fel, ami bizonyára meg­győzi majd a szülőket is arról, hogy a ke­reskedelmi iskolák sem elégedhetnek meg más iskolatípusok kiselejtezett tanulóanyagá­val. A szemléltető oktatásnak nagy segítsé­gére volt az üzemlátőgatás. Ipari, kereske­delmi üzemeket látogattak meg és megfi­gyelték a bankmunka technikáját. A mada­rak, fák védelme terén is nyernek a tanulók oktatást. A vallás-erkölcsi nevelésnél leszögezi az igazgató, hogy a krisztusi világnézet lengi

Next

/
Thumbnails
Contents