Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-19 / 163. szám

6. Z AL ÁM EGVEI ÚJSÁG 1941. július 19. A mágus leányainak volt magyar nevelője nem bizik Hailé Szelasszié hosszú uralmában Keresztély irma kolozsvári tanítónő kalandos élete Olyan kevesen vagyunk magyarok és mégis mindenfelé jut belőlünk. A világ legel- rejtettebb zugában, távol minden kultúrától ott hirdetik az emberiség jobbátétele érde­kében a tudományok magasztos tanait. Vilá­gosságot igyekeznek vinni a sötétségbe, tisz­tult felfogást a babonák világába. így nem csodálkozhatunk azon sem, hogy a dicstelen sorsú Hailé Szelasszié leányai nevelőnője is magyar leány volt, még pedig kolozsvári születésű. Keresztély Irmának hívják, taní­tónői oklevele van s tizenöt évi távoliét után most tért haza Magyarországra. Érdekes regény Keresztély Irma élete. Ele­inte Franciaországban tanitónősködöít, majd innen Addis Abebába került, ahol a fran­cia iskola vezetője lett. Ez az iskola volt akkoriban az egyedüli a négus birodalmá­ban, ahol a betűvetés nemes tudományát ta­nították. Ebbe az iskolába járt Hailé Sze­lasszié két leánykája is. A fekete hercegnők annyira megszerették magyar tanítónőjüket, hogy, amikor kikerültek az iskolából, kéré­sükre édesapjuk beleegyezett, hogy továbbra is velük maradjon. Igv került Keresztély Irma a négus udvarába. Itt maradt azután még akkor is, amikor az olaszok bevonultak az abesszin fővárosba. A francia iskola felosz­lott ekkor, a négus már régen Angliában szépítgette megtépázott babérait. Keresztély Irma pedig, amikor megtudta, hogy Kolozs­vár visszatért, visszakí\ ánkozott. Haza is jött és sokat mesélt a fekete csá­szár országáról. Elmondotta, hogy a négus európai műveltségű kultúrember, alattvalói azonban — egészen az olasz uralomig — alacsony színvonalú életmódot éltek. Az ola­szok aztán hatalmas arányú átalakításokat vé­geztek Abesszíniában. Elvitték a kultúra áldá­sait a négus alattvalóinak és átváltoztatták' az életszím onalat. Most, hogy a négus újra visszatért egy, időre Abesszíniába, meginterjúvolták Keresz­tély Irmát, hogyan vélekedik Hailé Szelasz- szié hazatéréséről és, hogy nem gondol-e arra, hogy ismét elfoglalja nevelőnői állását a csá­szári udvarban. — Többé nincs szándékom visszatérni Abesszíniába — mondotta a tanítónő. —Nem­csak azért, mert nem bízom a négus abesz- színiai v endégszereplésének tartósságában, ha­nem, mert igen jól érzem idehaza magam és nem vállalom az afrikai viszontagsá­gokat. A tapolcai liszttolvajokat elítélte a törvényszék Peszleg János büki születésű (Sopron m.) molnársegéd Kubicsek Gyula tapolcai ma­lomtulajdonosnál volt alkalmazásban és e hó elejétől 15-ig körülbelül 400 kg. lisztet lo­pott el %úgy, hogy őrlés közben a leeresztő csatornán eresztette azt le a turbina alá. Éj­jel azután Bogdán Sándor nevű barátjával és egy fiatalkorúval elszállíttatta a lisztet Vol- lák Vilmos tapolcai kereskedőhöz, akinek üz­letében egy fiatalkorú is van és a lisztet ott értékesítette.. A liszt ára fejében néhai készpénzt kapott, néha meg ruhaneműeket és piperecikkeket vásárolt. A malomtulajdonos és a malmokat ellen­őrző Futura megbízottjai azonban rájöttek a dologra és megtették a feljelentést ismeret­len tettesek ellen. A csendőrség a malom­ban azonnal házkutatást tartott és annak so­rán ott a már ellopott 400 kilón kívül 120 kilót találtak a turbina alatt. A gyanú mind­járt Peszlegre irányult, mert megállapítot­ták, hogy a tettes csak a helyzettel ismerős egyén lehetett. Vallatóra fogták Peszleget, aki a lopásokat beismerte. A csendőrség úgy Pesz­leget, mint orgazdáját letartóztatta és a za­laegerszegi ügyészségre szállította. A törvényszéken ma tárgyalta az ügyet Moj­mikódók, prémezett kabátok, boák molvkár elleni megóvása legbiztosabban ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél ZalaegerszegBethlen Qábor u . 5. — o — j zer Ferenc dr. egyesbíró és a terhelő adatok I alapján Peszleg Jánost 3 havi fogházra és egyévi jogvesztésre, Bogdán Sándort 2 heti j fogházra, \ ollák \ ilmost pedig arra tekin­tettel, hogy a bűnös úton való kereskedés­nek ő volt a kitervezője, 8 hónapi börtönre és 3 évi jogvesztésre ítélte: a fiatalkorú alkal­mazott négyheti fogházat, a fiatalkorú napszá­moslegény pedig dorgálást kapott. Vádlott volt még Kovács Ottó tapolcai földműves is, de mivel nem bizonyult rá, hogy tudott a liszt eredetéről, őt felmentették. A Vollák ellen hozott ítélet még nem jog­erős, a többi azonban jogerős. <£ilm~ózinfiáz Szombaton 7 és 9, vasárnap 5, 7 és 9 órakor kerül bemutatásra az Edison mozgóban 20—70 filléres helyárakkal a szezon egyik legszebb magyar filmje az: Elkésett levél. Szívbemarkoló, mint egy dal, — égbetörő, mint egy fohász, — elmondható, mint egy szép vers, — és elmesélhetetlen, mint egy izgalmas regény. A film főszerepeit Uray Tivadar, Szöré­nyi Éva, Dénes György, Feleky Sári és Mak- láry Zoltán játszák. Magyar Világhíradó. SÜMEGI MOZI Július 19-én, szombaton este 9, 20-án, va­sárnap „délután 4, 7 és 9 órakor közkívánatra Csermely Gyula legszebb filmje kerül be­mutatásra a sümegi Apolló filmszínházban: Toprini nász. Izgalmas szerelmi kémfilm az osztrák—ma­gyar háborús időkből. Egy magyar huszár- főhadnagy kalandja Oroszországban. Főszerepben Jávor Pál, Tolnay Klári, Kiss Ferenc, ölvedy Zsóka, Makláry Zoltán, Ráez Vali, Pethes Ferenc, Kéry Panni stb. ■ Kísérő film: Halál megvetett je. Izgalmas oowboy-film 6 fejezetben, Magyar és Ufa híradók. Werbőczy jogi szeminárium mindenféle jogi vizsgákra, állam- számviteltanra is előkészít. Legújabb jegyzeteit bérbe is adja méltányos feltételek mellett.B.pest,IX Üllői*ut3 Jegyző, bíró meg a többiek ____£/££&&&____ Te ttekkel szolgáld a falut t Irta : Gijubtuj István. Sokan vannak, akik beszélnek, de nein tesz­nek semmit. De, ha valaki cselekszik, an­nak gyümölcsét, előnyét a hangoskodók igyek­szenek szüretelni. Ilyen az élet! Csörtetés, ala­koskodás, porhintés mások szemébe. Hány­szor találkozunk emberekkel, akik mézes-má- zoskodnak, azután hátunk mögött szólnak, ócsárolnak bennünket. Hiába ellenük a küz­dés, adjuk meg magunkat, törődjünk bele az emberi sorsba. Nehéz! Magán tapasztalta Bordás bíró uram is, pedig csak amolyan kisebb dologról esett szó. Neki nagy volt ugyan, megyei képviselő szeretett volna len­ni. Megérdemelte volna, ügyekkel törődő em­ber volt. ígérték neki, hogy rászavaznak a választásnál. Különösen a szomszéd kötötte az ebet a karóhoz. — Majd megmutatom én! Te érdemied legjobban azt a képviselőséget! Bízott is benne Bordás. Hogy pedig még- jnbban magához édesgesse a szomszédot, v a- lahányszpr szőlőjébe indult, mindig beszólt hozzá: —- Gergő, gyere, felejtsünk! A szomszédnak több sem kellett. Lehetett bármilyen dolga, abbahagyta, tarisznyá ját nya­kába kanyarintotta és ment. Útközben per­sze biztatta Bordást, hogy így meg amúgy- Tudta miért! Annál sűrűbben fordul ácsán, járja a pohár. Úgy is volt. Minél jobban biz­tatott a szomszéd, annál nagyobb volt az »előreáld^más«. És minél közelebb jött a v á­lasztás napja, annal üresebbek lettek a bor­dók. Jutka asszonynak nem is tetszett. Vala­hányszor ellódult a mulatozók után. rávert, kongatott a hordókra, rájuk .fenyegetett.-— Aratásra alig marad! Ihatnak majd ken­tek vizet! Mit mond a falu? Mízzd aratni, ki látta? .• v A bíró ilyenkor röstelkedett, a kalapját a szemére húzta és csak ennyit mondott: — Asszony, hallgass, te nem érted! De hízói iy nem hallgatott, feleselt. Nem sokat. Elvette előlük a poharat. — Elég volt! Egy bírónak több esze le­hetne! Megbánja kend! És úgy is volt. A nagy napon épen a szom­széd szavazott ellene. És épen ezzel a sza­vazattal bukott meg Bordás. Hogy történt, miként, csak a szomszéd tudná megmon­dani, hogy miért csinált vargabetűt. Bordás röstelkedett, az asszony meg nyelvelt. — Megmondtam! Még a szeme sem áll jól annak a szomszédnak! Most aztán futhat kend a bora után! Bíró uram nyelt nagyokat, hallgatott. Erezte bűnösségét. Utóbb mégis ráütött az asztalra. — Hallgass! Azért mégis én nyertem a dolgon! Gazdagabb lettem. , — Gazdaga-abb? — Igen, egy tapasztalattal! De nem ültet fel többet senki! Vigyázott is. Megfontolt mindent. Különö­sen a hiv ataloskodásban v olt körültekintő. He­lyesen. Törvénynek eleget tenni, a falunak kedvében járni, nem könnyű dolog. Sőt! Ha mindez sikerül, kész a népszerűség. Erre épí­tett Bordás András uram is. Mióta élésért a megyei képviselőségtől, keveset járt a sző­lőjébe. Tarisznyáját a penész lepte, «a csu­tora is pihent. Ha az eléje tett egy-egy po­hár bort immel-ámmal megitta, de köszö­rülte a torkát, mintha mellékútra tévedt vol­na. Az asszony ilyenkor mosolygott. — Hm, ugye, most az aratásra spórolunk! Megitta a szomszéd. Meg aztán ki is adna kölcsön ? András sodort az orra alatti lógókon, fel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents