Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-19 / 163. szám
ZALAMEGVEI UJSAr 1941. július 19: necz Antal gazdag családjánál szálltam meg. Itt is a néppel érintkeztem. Megmagyaráztam nekik, hogy Muraköz soha többet más nem lehet, mint magyar terület. Az ottani horvát tanítóval is találkoztam, sajnos azonban, vele nem beszélhettem, mert bemutatkozás után észrevétlenül eltűnt. Ma már itt vagyunk a tanítóknál, szerén\ véleményem szerint ennek á kérdésnek mielőbbi tisztázását szorgalmazni kellene, valamilyen módon tudomásukra kellene adni a tanítóknak, hogy aki maradni akar és leteszi a hűségesküt, itt maradhat, a magvar állam ép úgv, mint a kárpátaljai tanítóktól, megköveteli tőle, és módot ad neki arra. hogv megtanuljon magyarul. És itt vissza kell térnem Drávavásárhelyre, ahol a szentmisén résztvettem és elborzadtam azon, hogy ennek a népnek a nyelvét elju goszlávosították teljesen. A papok az evangéliumot jugoszláv nyelven olvasták lel, pedig kitűnően szerkesztett, muraközi nyelven megírt evangéliumos könyvek, imakönyvek, hittanok és, bibliák állanak rendelkezésükre. A nép jugoszláv nyelven énekel a templomban, A Zalamegyei Újság 1920. és 1921. számaiból több közleményt idéztünk már, amelyek a megszállott Vendvidék és Muraközállapotát ismertették. Most, amikor muraközi testvéreink nagyobb számban érkeznek hozzánk, az ősi Zala székhelyére, amikor ők is újra itthon vannak Magyarországban és Zalában. néhány, húsz év előtti muraközi hírt ismét idézünk lapunk akkori számaiból: 1920. október 17. »Csakovcc-c, vagy Csa- kovacY Ilyen kérdést tesz fel a Jugoslavija«. Megelégedéssel állapítja meg, hogy: Csákóvec. A postabélyegzőn is Csákó vec olvasható. »Csa- kovac« a szerb prepotentiát jelenti. Vájjon gondolt-e arra a »Jugoslavija«, hogy se nem Csakovec. se nem Csakovac, hanem Csáktornya? (Isten segítségéve! csakugyan Csáktornya, ami azt jelenti, hogy Csáktornya Magyar- országon van). 1921. február 27. Misics vajda és Muraköz megszállása. Folyó év január 20-án meghalt Belgrádban Misics Zsivojén vajda, aki a Ko- nakba vezette azt a gyilkos tiszti csapatot, amely a királyi családot kiirtotta. Muraköz megszállása is egyik »érdeme«. A drávavá- sárhelyi. zalaújvári statáriális eljárás után eszközölt kivégzéseket a horvát Nemzeti Tanács (a Zágrábban tartózkodó Novák biztatására} horvát nemzeti ügynek tekintve: a miksavári származású Novák Istvánt Belgrádija küldte Sándor régenshez és Misics vajdához, aki ekkor már a jugoszláv vezérkar főnöke, hogy tőlük Muraköz felszabadítását« kérje a magyar járom« alól. Novák előadta, hogy a magyarok ki akarják irtani a muraközi horvátokat s ha nem jön idejében a felmentő sereg: minden későn lesz. Misics e szavakkal nyugtatta meg Novákot: Fiam, Muraközt föl fogjuk szabadítani«: És elküldött egv zászlóaljat Varasdia, hogv onnét szál Íja meg Muraközt. A megszállást végre is hajtották 1918. karácsoménak első napján, miután megelőzőleg biztos tudomást: szereztek arról, hogy Muraközben egyetlen magyar katona sincs. Lehetett Misics vajda elszánt katona, párát lan offenzív és defenzív talentum, lehettek kisebb-nagyobb sikerei (nem tekintve a királygyilkosságot), amelyekre ő maga is büszke volt, de Muraköz megszállásának módja aligha övez újabb babért homloka köré. Hogy az is napfényre bukkanjon, hogy dr. Novák mennyire szívén viselte a statáriáliter kivégzett muraköziek sorsát, érdemes megemlíteni, hogy alig egy-két héttel a megszállás után, amikor Novák még nemzeti hősként pedig Glád Ferenc énekeskönyve tökéletesen muraközi nyelv en van megírv a, de ezt a kántortanítók sutbadobták. Az idősebb muraköziek sírva panaszolják, hogy milyen erőszakosan és tervszerűen ment itt minden vonalon az ííljugoszlávosítás, amiben a horvát tisztviselőknek és lelkészeknek volt legnagyobb részük. Hangsúlyozom, hogy a zágrábi urakat épen annyi bűn terheli a magyarokkal szemben, mint a szerbeket, sőt, ha tudták volna megnyergelni a szerbeket, akkor épen ők nem volnának ma sem olasz-, sem német-, sem magyar-barátok. Janus arcúak mind és kíméletet nem érdemelnek. Meggyőződésem az, hogy nekünk még egy népszavazástól sem kellene lelni, mert a muraközi nép nem kívánkozik Horvátországhoz tartozni. Az elmúlt 23 év keserve lecke volt a muraközi nép számára, se teste, se lelke nem kívánja a horvát, vagy bármiféle szláv uralmat. Azt mondják nekem, hogy azóta tudnak nyugodtan aludni, amióta a magyar csendőr és a magyar honvéd vigyáz nyugalmukra. — o — ura ikod ott Csáktornyáról Muraköz fölött, a hozzá egyet-mást kérni jövő parasztokat ígv fogadta: Gazemberek, mit akartok tőlem? Bárcsak akasztottak volna fel mindnvájato- kat a magyarok!« 1921. május 9. Festetics Jenő gróf erdőinek eladása. A múlt év elején eladásra kerültek Festetics Jenő gróf muraközi erdői. A > Ja- nekövics és Tsa«, továbbá a Dom« (Ház) c. részvénytársaság voltak a vevők. Az adásvételi szerződést a múlt év december 6-án a jugoszláv minisztérium megerősítette. Minthogy azonban az adás-vételi ügyletet nyilvános versenytárgyalás nélkül kötötték meg, másrészt kitűnt, hogv a muraközi községek máshonnét nem tudnák szükségletüket beszerezni. az új erdőminiszter (Dr. Kreizmann) f. é. január 10-i rendeletév el az eladást megsemmisítette. Vájjon nem működtelGe közre más erők is a megsemmisítésnél? Gazdasági iskola Csáktornyán. Legújabban gazdasági iskolát állítottak fel a Morvátok Csáktornyán a tanítóképző intézetben leányok számái'a. Nagv kegyesen megengedték, hogy Csáktornyái szegem szülők leányai is látogathatják az iskolát. 1921. március 13. Félnek a jugoszlávok. A Medjimurske Novine« a muraközi s általában horv át v iszony okkal foglalkozva a többek között a következőket írja: Ha a magyarok újra bejönnének, árúi lehetetlen, akkor' rossz világ volna Muraközben, mert az éhes magyarok mindent elvinnének innét, népünknek pedig semmi sem maradna. Azt is tudjuk, hogv sokan vannak, akik azt kívánják, bárcsak mielőbb jönnének a magvarok. Ezeknek is azt mondjuk, hogy ez lehetetlenség. Csak az a szomorú, hogy ilyen gondoláink és hangok' keletkezhetnek s terjedhetnek nálunk. Ez nem érdeke Jugoszláviának s nem engedheti meg, hogy lelketlen agitátorok zavarják a békét. Azért mindenkit figyelmeztetünk, ne üljön föl az ilyen beszédeknek. mert ezek az agitátorok ellenségei a mi hazánknak ésjtí&mzetünknek. Mint ellenséggel kell tehát velük elbánni. (És megtörtént a csoda: a lehetetlen valóra vált. Szerte.) ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem kedves vendégeimet és vevőimet, hogy telefont szereltettem fel. Telefonom száma: 378. Szíves megkeresést kér Bodey Gyula vendéglős és sörkereskedő, Zalaegerszeg. Városi közgyűlés Zalaegerszeg megyei város képviselőtestülete szombaton délután háromnegyed óra alatt letárgyalta a napirendet s mindenben elfogadta a pénzügyi és jogügyi bizottság javaslatát. Dr. Kovács Sándorné nyugdíjazásával kapcsolatosan Hólczer Ernő megjegyezte, hogy amint növekedik a munka a városnál, úgy csökken a jó munkaerők száma. Súlyos lelkiismereti kérdés ele állítja a képviselő- testületet most is egy jó munkaerő kiválása, de a szolgálatképtelenségről van szó s így javasolja a nyugdíjazás kimondását. Vitéz Lamásv István dr. polgármester is hozzászólott a kérdéshez s megemlítette, hogv a távozó jó munkaerő két alacsony javadalmazáséi munkaerővel pótolható. Egy év alatt különféle okok miatt 7 városi alkalmazott ment nyugdíjba s a nyugdíjasok száma rövidesen felülhaladja a ténylegesek számát. Elismeréssel szólott dr. Kovácsnéról, a lelkiismeretes. ügybuzgó, szorgalmas tisztviselőről, akinek helve nehezen lesz pótolható. Ő is javasolta a nyugdíjazást, mert szolgálatképtelenség esete áll fönn. A város hirdetési jogát bérlő Magyar Hirdető Iroda ft. a hirdetési díjak 25 százalékos emelését kéri. A közgyűlés elvben hozzájárult az emeléshez, az emelés mértékét azonban az árkormánybiztos szabja meg. ahova az ügyet felterjesztik. A gyűlés megnyitásakor öt városatya volt jelen, számuk azonban a gyűlés folvamán 10- re emelkedett. Liszt István nyugodalma Nyolc hónappal ezelőtt halt meg. Hosszú betegeskedés után. Sok szenvedését türelemmel viselte. Nem is igen szorult senki vigasztalására. Elég volt, amit ő a mindenkit Megvigasztalótói kapott. Azóta, műit a falu tartja, csak bolyongott szegény. Mert tudvalevő, hogv mindig az utoljára meghalt á temetőőr. Mindaddig ő őrzi a halottak birodalmát, míg nem jő helyébe más, azaz míg meg nem hal valaki. Szomorú őrködés ez: v á rasztani a hideg hantok felett, amelyek hűséget, szeretetek meg- ortest, angyali josagot és ördögi gonoszságot olyan csendesen eltakarnak. És virrasz- tani a — megcsendesedett emberek álmai lelett. I ulajdonképen sokkal könnyebb, mint a mezőn, — hiszen ő tudja — 20 évig' volt mezőőr. Mert itt nincs pörlekedés és veszekedés, hanem csendes együtílét. A hosz- szu haragosok is milyen békén megvannak egymás mellett! Nini! épen itt van Szűcs Józsi bácsi sírja! Egy életen át házsártosko- dott a szomszédjával. Czompó Gergellyel — a föld miatt. Különös iróniája a sorsnak — most is egymás mellett álmodják, ha nem is a régi veszekedéseket, de a békés szomszédságot. Mert most már mindkettőjüknek van elegendő földje! Ott nyugszik a Csizmadia Eerkó is. Élt 16 évet. Tüdőbaj vitte el. Most is fülében cseng, amit neki, a keresztapának mondott az akkor már nagyon beteg Ferke.: Alig várom, hogv a jó Istent megláthassam! .Mikor erre gondolok s tudom, hogy nemsokára meghalok, akkor olyan könnv ű minden szenvedés.« Odább \ as Gyuri bácsi talán még mindig a borról álmodik. Mert igen szerette. Hiszen szürettől kezdv e borfogvtáig soha egy csepp vizet még öblítésre sem vett a szájába. Aztán a többiek. Liszt Pista bácsi ismeri mindvalamennyit. És mindv alamemiyinek az immár elmúlt életét is! És most itthagyja őket. Nem virraszt tovább. Letette a tisztet. Fölváltották ... Az elmúlt napokban ugyanis új koporsó érkezett a temetőbe. Uj sírdomb emelkedett ott, ahol lassanként több ismerősünk pihen, mint itt y faluban jön-megv ... — gy — Húsz év előtti hírek a megszállott Muraközből
