Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-29 / 221. szám
XXIV. évfolyam. 221. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1941. szeptember 29. HÉTFŐ. MEGYEI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: T28. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FEPcENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P* Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Szentpétervár utolsó órái Használhatatlan a kronstadti kikötő A szentpétervári harcokról érkező jelentések szerint a hadműveletek most már több helyen a város erődvonalán folynak. A néme$ csapatok a védelmi övezetet számos helyen áttörték és már ott harcolnak, ahol tulajdonképpen Nagy-Szentpétervár külvárosának há- <zai kezdődnék. Egyes elfoglalt magaslati helyekről a német tisztek látcsővel már kitünően Inegfigyélhetik a körülzárt város életét. A legújabb jelentések szerint a külvárosokban megkezdődtek az utcai harcok, mert a bolsevisták úgyszólván minden kertet, munkásházat, raktárt, külterületi gyárat erőddé alakítottak út. A németek erődről-erődre, házról-házra semmisítik meg az útjukba kerülő akadályokat. Az utászcsapatok pedig elpusztítjak, részint ártalmatlanná teszik azokat az aknamezőket, amelyeket még a szentpétervári országutakon is elhelyeztek a szovjetcsapatok. A Szentpétervár körüli harcokban elfogott c Vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár, kormánybiztos vezetésével valamennyi érdeklődő pártot magában foglaló, mintegy harminc képviselő megtekintette Hadiliget, Ha- dikképe, Horthyvára, Bácsistensegíts és And- rásföld községeket. A telepííettekhel való szeAz Alsólendvai Jánási Ipartestület közel 450, járásbeli iparos részvételével alakult meg Alsóléndván, a Korona-szálló nagytermében. Az alakuló közgyűlést az addigi elnök, Fritz István vezette. Az elsőfokú iparhatóság képviseletében Apáti József dr. főszolgabíró és Monostori Tibor dr. szolgabiró jelentek meg. A Hiszekegy eléneklése után Fritz István elnök üdvözölte a hatóság képviselőit és az .iparosságot, majd visszapillantást vetett a megszállás 22 sanyarú esztendejére. Örömét fejezte ki afölött, hogy azokat az iparostestvéreket is körűiben látja, akiket a jugoszláv uralom elszakított az ipartestüiettől. Egyes szakmákat más központokba szerveztek be és ezeknek néha kétszáz kilométert is kellett,1 utazniok, hogy érdekeik védelmére a központban megjelenhessenek. A nehéz idők elmúltával most a magyar törvények szerint újra megalakíthatják a volt járási ipartestületet, amely magához öleli a járásnak minden iparosát és így egyesült erővel dolgozhatnak! a megnagyobbodott Magyar Haza boldogulóhadifoglyok mondják, hogy a város katonai parancsnokságai Szentpétervár egész környékét kiürítették. A falvak és tanyák lakosságát közmunkára fogták, a ldürített házakat pedig mind erőddé alakították át. Golyószóró különítmények, géppuskafészkek, sőt nehéz tüzérségi állások mindezekben a kiürített házakban nyertek elhelyezést. A külvárosban megkezdődött utcai harcokban résztvesznek a szentpétervári gyárak munkáscsapatai is. — Fölfegyverezték azonban az asszonyokat és leányokat is. A foglyok elbeszélése szerint a városban már csak a sorkatonaság kap kenyeret és a kórházak. A német stukák borzalmas pusztításokat végeztek a gyárakban, hadiüzemekben és Kronstadt kikötőjében. A hadikikötőt tulajdonképpen már használni sem tudják, mert az elsüllyesztett hajók roncsai lehetetlenné teszik a mólók megközelítését. mély es érintkezés és a tapasztaltak alapján győződtek meg arról, hogy a bukovinai székelyek hazatelepítése körüli munkálatok kiválóan sikerültek s a hazatelepített székelyek a birtokpolitikai elrendezéssel meg vannak telégedve s hálásak az államnak. sáértH. Az anyaország iparosságával karölt- vállalják a munkát ép oly derekasan, mint derék és hős honvédeink odakint a csatamezőn. Megköszönte ezután a támogatást, amelyben a szerb megszállás idején is részesítették, összefogásra hívta föl az iparosságot s az új sáért. Az anyaország iparosságával karöltve kérte. Az elnök lelkes tetszésnyilvánításokkal kísért beszéde után tudomásul vették az 1940. évi számadásokat és az 1941. évi költségve- .tést, majd kimondották az Alsólendvei Járási Ipartestület megalakulását és megválasztották a tisztikart. Elnök lett újból egyhangúan Fritz István, alelnök Rózsai Lajos, társelnök Kutassy Jenő, pénztáros Unger Ferenc, jegyző Leonhardí Lipót. Széchenyi emléke. Az alakuló közgyűlés után Czobor Mátyás, a Baross Szövetség zalaegerszegi fiókjának el- Jiöke ismertette a Baross Szövetség célkitűzéseit, majd megemlékezett a legnagyobb magyar, Széchenyi István grófról, születésének másfélszázados évfordulója alkalmából. Ismertette életét és munkálkodását. Hangsúlyozta, hogy Széchenyi ünnepe a munka és a magyar hűség ünnepe. Akik hisznek a magyar nemzet szebb jövőjében, fogjanak kezet és; egymást segítve menjenek a Széchenyi által megálmodott szebb, boldogabb magyar jövendő felé. óriási lelkesedést váltott ki Czobor Mátyás beszéde és sok iparos nyomban belépett a Baross Szövetségbe, amelynek most már alsólendvai csoportja is közel kétszáz tagot! számlál. Délután az alsólendvai járás kereskedői jöttek össze nagy számban Széchenyi-ünne* pélyre. Előttük is Czobor Mátyás emlékezett meg Széchenyi Istvánról. A zalaegerszegi Baross képviselőinek közreműködéséért Tomka György, az alsólendvai Baross elnöke mondott köszönetét az alsólendvai kereskedők és iparosok nevében. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Baross Szövetség, mint a keresztény magyar iparosok és kereskedők hatalmas tábora^ biztosítja az ország jobb, gazdagabb és ezzel boldogabb jövőjének elérkezését. Püspöki körlevél Grősz József szombathelyi megyéspüspök most kiadott VIII. számú körlevelében mindjárt bevezetőben úgy rendelkezik, hogy a Szentséges Atya hő vágyának megfelelően, az öktóberi ájtatosságok során papjai a rózsafüzér-ájtatosságot kifejezetten az Egyházért ésj a békéért ajánlják föl; a hívekkel együtt könyörögjenek a Szűzanyához, a »keresztények segítségéhez«, hogy óvja, védje az Egyházat és hozza el újra a földre a békét. Elrendelte a főpásztor, hogy az október, 4—7-i katolikus nagygyűlésre papjai a szószékről hívják föl híveik figyelmét és október 4-én] este félórás harangzúgással hirdessék a magyar katolikusság nagy eseményét. A továbbiakban a levente-misék tartásáról rendelkezik a megyéspüspök és leikére köti papjainak, hogy e misék keretében rövid szentbeszédeket is tartsanak. Figyelmébe ajánlja a főpásztor papjainak azt is, hogy az október 4—5-i »Vöröskeresztes napok«: alkalmából a küzdő honvédőinkért] elrendelt imádság kapcsán a szószékről buzdítsák híveiket az adakozásra és a vöröskeresztes munkában való áldozatos közreműködésre. Közli a megyéspüspök a bíboros herceg- prímás hozzá intézett levelét, amelyben elrendelte, hogy a naponkénti plébániamiséken a papság a hívekkel együtt imádkozzék a hazáért és a hadban álló katonákért. Tartalmazza a körlevél a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter rendeletét a leventék vezénylési és tanítási nyelvéről. A rendeletben arról van szó, hogy a vezénylési nyelv a nemmagyar tanítási nyelvű iskolákban is magyar. A körlevél további során a főpásztor a vidékről bejáró tanulók valláserkölcsi kötelmeik teljesítésének ellenőrzésére hívja föl vidéki papjai figyelmét. Közli még a körlevél a legutóbbi idők egyházmegyei dispozicióit és a főpásztor több más adminisztrációs rendelkezését is. A föraényhoiá® tagjai megtekintették a bukovinai telepítéseket Alsóléndván megalakult a járási ipartestület Erősödik a Baross tábor — Emlékezés Széchenyiről
