Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-26 / 219. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. szeptember 26. (íjból szabályozták a sertés forgalmát A kormány rendeletet adott ki a sertés forgalmának és levágásának újabb szabályozásáról szóló intézkedés kiegészítéséről. A most kiadott rendelet szerint ezentúl 75 kg.-nál nagyobb élősúlyú sertést állatvásáron, még pedig országos, havi és heti állatvásáron kívül forgalomba hozni tilos. Nem vonatkozik ez a tilalom a Magyar Állati Termékek Kiviteli Szövetkezete, valamint a jogosított sertéskereskedők részére történő eladásokra, illetve az említettek vásárlásaira. Heti állatvásáron a vásár kezdetétől számított két órán belül csak vásárlási engedéllyel és vételi jeggyel rendelkező helybeli búsiparosok vásárolhatnak sertést. A rendelet a továbbiakban fölsorolja a visszaélésekre vonatkozó büntető intézkedéseket, majd kimondja, hogy azt, aki a kihágás földerítése körül különös érdemeket szerzett, a közellátási miniszter, ha ő kéri, a lefolytatott kihágási eljárás során elkobzott sertés értékének egyötödrészéig terjedő jutalomban részesítheti. ********************************************************************** A részegeskedők ne ihassak el azt a pénzt, ami családjuk fenntartására kell Pozsonyi jelentés szerint,-a szlovák parlament törvényjavaslatot készít elő, a könnyelmű egyének bérének kifizetéséről. A törvény célja az, hogy a könyelmű egyéneknek, akik nehezen megkeresett bérüket elisszák, vagy más módon pazarolják el és ezzel családjukat nyomorba döntik, vagy legalább megvonják tőlük a szükségeseket, ne fizessék ki közvetlenül a bérüket, hanem azt feleségüknek, vagy más családtagjuknak adják át. Ebben az esetben a feleség, vagy más családtag lenne köteles gondoskodni a család fejeként az észszerű gazdálkodásról és a család fönntartásáról. A családfenntartó könnyelműségének megállapítására a feleség, vagy a család más tagja tesz javaslatot, esetleg az állambiztonsági szerv. A könnyelműséget csak akkor lehet megállapítani, ha a illető annyi pénzzt költ el, hogy ezzel fenyegeti háztartása tagjainak élelmezését, vagy gyermekeinek nevelését. Az illetékes hivatal határozatában kivételesen engedélyezheti, hogy a bér, vagy fizetés egy részét j magának a könnyelmű személynek fizessék ki. A törvényjavaslat tehát korlátozza azoknak a személyeknek rendelkezési jogát, akiknek nincs elég lelki erejük arra, hogy ne költsék el könnyelműen a nehezen megkeresett pénzt. ********************************************************************** Nómethak véres harca a nagypáli korcsmában Táncmulatság volt június 12-én Nagypáli község kocsmájában. Ott voltak a falu legényei úgyszólván teljes számban, köztük Németh István és két, másik Németh testvér, Németh Ferenc és Németh József is. A két Németh-család már hosszabb idő óta haragban volt egymással kényesebb családi ügy miatt. Amikor Németh István táncolt, odament hozzá a másik két Németh, akik őt egy, családtagjukra mondott állítólagos kifejezése miatt kérdőre vonták. Németh István tiltakozott a meg- gyanúsítás ellen, mire dulakodás támadt közöttük, amiben már a sörösüvegeknek is szerep jutott. A Németh testvérek a sörösüvegekkel fejbeverték Németh Istvánt, akit elborított a vér. A dulakodásnak egy pincér és egy gazdaember vetett véget, akik az ellenséges feleket szétválasztották. Németh István azután odakiáltott: Némethek. bevertétek a fejeidet, megyek az orvoshoz! — A Némethek erre wsszafeleltek: Miattunk mehetsz, meg is fizetjük, de, ha kell, még kapsz! — Erre megszólalt a gazdaember is: Csönd, további veszekedést nem engedélyezek! • Németh Istvánt behozták Zalaegerszegre orvoshoz, aki nyolc napig kezelte őt. A Némethek ügye ma került tárgyalásra a zalaegerszegi járásbíróságon. A bíróság a súlyos testi sértés vádja ellenében könnyű testi sértés vádjában mondta ki bűnösnek a két Németh testvért, akiket fejenkint húsz pengő pénzbüntetésre, nemfizetés esetén öt-öt napi elzárásra Ítélt. Az Ítélet jogerős. Tüzelőjét a Heg Németh tüzelő és építkezési szerezheti be. Megbízható pontos kiszolgálás. előnyösebben József anyagkereskedőnél Kossuth L. u. 62 Telefon 226 Épületfa, metszettáru, asztalosáru, mész, cement, terméskő, szigetelő és fedéílemezek, stokaturnád stb. Tűzifa Kőszén Brikett Kox és Kovácsszén LÁTOGASSA A BŐDEY VENDÉGLŐT, sOPiKERTET- Előzékeny kiszolgáló«, án»i szolid ak. Szives pártfogást leér Bődey Gyula vendéglős, Kossuth Lajos utca 29. Telefon 378Búza, rozs, veiőmagtisztitásra az ujonan beépített nagyvégzésíi 99 selektor berendezéssel“ mely a részeges árpát is kiválasztja, bárki- — nek rendelkezésére áll — Cságoly Ferenc ördöghenyei vámmalma FIGYELEM! — .. a —- ■ A •tal (■NN N O lll Ai á li J<ui D <hö o ARANY J.-U.28. ^ ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > TELEFON 1-69 SZ. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedö. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. — o — ********************************* Uj légoltalmi oktatók Zala megyében A Légoltalmi Liga szombathelyi területi felügyelősége szeptember 15-i kezdettel légoltalmi oktatóképző tanfolyamot tartott Szombathelyen. A huszonöt hallgató közül öt volt zalai: Huhn Gyula igazgató tanító, járási tűzrendészed felügyelő (Bazita), Bernátzky Rezső tűzoltószövetségi irodatiszt (Zalaegerszeg), Vecsera Mihály hiv. tűzoltóparancsnok (Nagykanizsa), Deseő Mihály dr. városi m. kir. tisztiorvos (Nagykanizsa), Bukvich Béla ny. Máv. felügyelő (Keszthely). — A szeptember 25-én megtartott vizsgálaton mindannyian megfelellek s légoltalmi tanfolyamok és előadások tartására jogosító bizonyítványt nyertek. ******************************** Széchenyi nemzeti programmja »A múlthoz hasonlóan nem kevésbbé kisszerű és szomorú a jelen.« Aki ezt nem ismeri el, az félrevezeti a nemzetet s ezért kéri a nemességet, »ne hagyja magát azon tompa alacsonyság hőséitől eicsábbíttatni és íertőz- tetni, kik honunk mocskait részint jó szándékból soha el nem akarják ismérni, mert így hiszik a nemzeti becsületet legsikeresebben fen- tartani, részint jó okoknál fogva elemüket, tudniillik az émelygető sárt minden módon leplezgetik, ami által fény s felemelkedés helyett Hunnia csak mindig közel kering koporsója körül«. Koporsó, nemzethalái állandó fogalmai ennek a szemléletnek, melynek szokatlan erőt kölcsönöz az a tudat, hogy az utolsó pillanatban fog hozzá a nemzet megmentéséhez. Vármegyék, törvénykezés, ipar, kereskedelem, agrártermelés elmaradt voltát egykép lángoló szavakkal ostorozza, s például a házipénztár dolgában a nemesi tisztviselőket lo- vagiatlan önzés, alacsony haszonlesésben marasztalja el. De legmagasabbra csapkod haragja, ha a jobbágyságot érinti, minthogy a valóságban is az átalakulás, melynek ideje Magyarországra nézve elérkezett, egyedül azon fordul meg, hogy a jobbágyság milliói emberibb élethez jussanak-e vagy sem. A jobbágy számára ő az első, aki igazságot követel, s kijelenti, hogy a legtöbb földesúr meg sem tudja ítélni, oly messzire áll tőlük, hogy jobbágyiknak legbelsejökben mi baj, mi bú, mi szomorúság van, s az egy hidegvérű, igazságtalan vampyr, ki azt hiszi, bennük ,semmi érzés sincs«, — Istenhez kiált,, hogy világosítsa föl a törvényhozókat, hogy munkájuk nyomán se Véletlen, se Irgalom, se indulatosság legyen az űr és jobbágy közti viszony rendezője, hanem egyedül Igazság*, s így a mindent merészló főurak végre ne vampyrkodhassanak bűntelen«. " (Hóman—Szekfű: Magyar történet V. 268.)
