Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-20 / 214. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. szeptember 20. Széchenyi emlékének megünneplése Intézeti sapkák, utalványnélküli cipők, ernyők, fehérnemüek Horváth Jenö-nél A bomlás margójára A magyar belpolitkiai élet szenzációja a a nyilas p*pt bomlása. A nyilas Magyarság vasárnapi száma nem kevesebb, mint hét oldalon foglalkozik az üggyel. Megindokolja a képviselők és egyéb élharcosok kilépését. A íőbb okokat ezekből a cikkekből vesszük. A párt életében torzsalkodások, belharcok dúltak, a vezetőség a legfontosabb ügyekben vagy, igazságtalanul Ítélkezett a kedvencek javára, vagy az Ítélkezést sohanapjára halasztotta. A pártban voltak kommunisták, részben »megtértek«, részben olyanok, akik módszereiket folytatták. — Az utóbbiakat nehezményezik. Szálasiék »szélsőségesek« voltak, fa anyagiasság, haszonlesés tiílzottan előtérbe került. »Vizet prédikáltak, bort ittak.« Bizantiniz- must űztek. Törtetők vannak a rideg alárendeltségben. Szálasi »minden határt átlépő ki- jjeléntéseit« és azok »közérthetetlenségét« említik. A párt népcsoporti elgondolásaival szemben van aggály. (Hát még nekünk!) Ezek az elvi indokok. Elég vastagok. Pedig — mint mondják -— csak a függöny sarkát ilebbentették föl. Mentegetőznek, hogy mért csak most szólnak. Hát bizony, mi emlékszünk, (hogy a gyűrűsök a tavasszal már nagyot kiáltottak ugyanezen hibák miatt és akkor kellett volna kiállani és nem propagálni Szálasiék (uralomra jutását, amelytől most óvják, mentik a nemzetet. Ennyi hiba mellett ez a szegény, jobb sorsra, különb vezérekre érdemes magyar nép fizeti tovább a pártadót. Ennyi hiba! Pedig a kereszténység oldaláról meg sem .vádolták a kilépők az elhagyott alclot. Ebben a tekintetben nekik sincs aggályuk, sőt, hirdetik, hogy ők a nemzetiszociáliz- musban »hisznek«. Szegény »hit«, de leégtél... A vádak és támadások a Magyarság mellőzését is fölhozzák. Pláromszázezer pengőt gyűjtöttek egy ellen-nyilas napilapra... A Magyarság tollhegye ott sistereg Hubay és Ma- róthy sisakján. * Érdekes fejleményei vannak a kilépéseknek. Maróthy marad, hát hogyne! A zalai listatársak nem maradnak. Imrédyhez húzódnak a kilépők, akit elismernek nemzetiszociális- tának. A Zalaegerszegi Széchenyi Emlékbizottság végrehajtó bizottsága pénteken délután a Ba- ross-széicházban Czobor Mátyás ny. polgármester, ügyvezető elnök vezetésével ülést tartott. Az ülés megnyitása után az ügyvezető elnök bejelentette, hogy vitéz Teleki Béla gróf főispán, elnök, Brand Sándor dr alispán, Pehm József pápai prelátus másnemű elfoglaltságuk miatt nem jelenhettek meg, de, mint levelükben jelezték, hathatósan részt kívánnak venni a bizottság munkájában s határozataihoz minden hozzájárulnak. Közölte ezután az elnök, hogy az a kis színdarab, amit az október 12.-i ünnepségen előadni akartak, még nem érkezett meg. Ennek tudomásulvétele után a bizottság úgy határozott, hogy ez alkalommal Herczeg Ferenc: A Hid című darabjából adnak elő részleteket. Az Emlékbizottság műsorát illetően úgy határoztak, hogy a délelőtti ünnepélyt délelőtt fél 11 órakor tartják meg a a vármegyeháza közgyűlési termében s azon az ünnepi beszédet a főispán fölkérésére Suszter Oszkár ny. gimnáziumi igazgató mondja; az esti ünnepély fél nyolckor kezdődik aj Kulturház nagytermében. Emlékbeszédet központi kiküldött mond s akkor kerül előadásra A Hid-nak néhány részleté. A rendezést Suszter Oszkár végzi az erre a célra kiküldött bizottsággal. Az elnök tett ezután több előterjesztést: Tegyen lépéseket a bizottság, hogy a gazdasági, kereskedelmi, ipari középiskolákban pályatételeket tűzzenek ki Széchenyivel vonatkozásban: az iskolákban függesszék lei Széchenyinek mondásait; létesüljön Széchenyi-könyvtár, tegyék lehetővé, hogy a széles néprétegek is Az ősz, sajnos, itt van, be sem várta az idejét. Mint egy stréber alak, aki érdemeket akar szerezni, váratlanul nekilátott a munkának. Lassan bulldogéinak a levelek, fuj a szél, alig van nap eső nélkül. Akadnak ugyan néhányon, akik azt mondják, jönnek még szép napok, ragyogni fog az ég és megyünk még kirándulni is. Gyakran előfordul, hogy októberben vígan lehet napozni és januárban még virít az árvácska, meg a százszorszép a kertekben. Az a fő, hogy az ember ne legyen »begyulladva« az első szélvihartól... Szó sincs róla, ez mind igaz lehet, de a tény az, hogy már két hete mindnyájan libabőrösek vagyunk a hidegtől. A lakás levegője zord és vigasztalan, mint a celláké. (Alko- nyatonkint meleg kályháról és puha gyapjú- harisnyáról álmodunk és a forralt bor ízeit idézgetjük az emlékezetünkbe. A nőket fontos dolgok foglalják le: téli öltözetükön törik fejüket. Éppen erről a ’téli öltözetről vagyunk bátrak egy kicsit elmélkedni. Amint a kirakatokban láthatjuk, a párisi, berlini, bécsi, budapesti divatházak már sorra bemutatták legújabb őszi és téli modelljeiket. Van közöttük bukjelszoknya és harangszoknya, szövet, bársony, démon-öltözet és fülesbagoly-forma igen kedvelt. Igazán nem akadhat nő, aki ne találna köztük kedvérevalót. Most már csakj az a kérdés, vájjon az egerszegi nő számára is gondoskodtak-e megfelelő modellekről a divatkereskedők? Ezzel természetesen nem akarjuk mondani, hogy az egerszegi nő telhetetlen és kényes teremtés, akinek nem lehet a kedvére tenni. Még a gondolat is távol áll tőlünk. De szegényke olyan zord éghajlat alatt él itt a zalavölgvi tájakon, hozzájuthassanak a Széchenyit és munkásságát ismertető füzetekhez; adjanak ki Széchenyi Naptárt; induljon mozgalom az országban élő nemzetiségek nyelvének megtanulhatása céljából; kérjék a vármegyét, létesítsen Szé- chenyi-aiapítványt; keressék meg a várost, hogy létesülő téli gazdasági iskoláját Széchenyiről nevezze el s esetleg tegyen Széchenyi- aiapítványt; terjesszenek a lakosság körében Széchenyi - képeket; tűzzenek ki pályázatot olyan művészi kép megfestésére, amely Széchenyinek a jobbágyság helyzetének megváltoztatására irányuló törekvéseiből örökít meg valamely jelenetet; készíttessenek Széchenyi- k'ulturfilmet. _[ J§| Az előterjesztéseket elfogadták s illetékes helyekre juttatják. Az elnök fölkérésére Markos Jenő népművelési titkár bejelentette, hogy az idei isko- lánkívüli népművelés Széchenyi emlékezetében indul meg. Fölkérték az összes községeket Széchenyi-emlékünnepély rendezésére. — Ugyancsak a népművelési titkár javaslatára elhatározták Zalaegerszegen Széchenyi - tanfolyam rendezését, amelynek megnyitója maga az október 12.-i ünnepély lesz. A tanfolyamon hetenkint két estén tartanak előadásokat, amelyeknek munkarendjét a tantestületek állapítják meg s közreműködésre fölkérik a helybeli egyesületeket. Az előadásokat a kereskedelmi iskola egyik termében tartják meg. A tanfolyam igazgatója Ferenczy Zoltán kereskedelmi középiskolai igazgató. Fekete Károly ref. lelkészt alkalmi költemény megírására kérték föl. Tartanak előadásokat a leventék, katonák részére és a fogházban is. j hogy sem a párisi, sem a berlini, de meg a 1 budapesti divatművészek elgondolásait sem használhatja föl a téli ruhatára összeállításánál. Mert fura időjárása van ennek a völgykatlannak, amelyben mi lakunk. Az a baj, hogy különböző akadályok miatt nem tudja megkapni a legfrissebb grönlandi divatlapot. Mert talán használhatná ... Úgy véljük, az lesz a legokosabb, ha függetlenítjük magunkat az általános divattól és külön, észszerű és mutatós holmikat tervezünk az egerszegi nők számára. A szamojéd nők divatát minden gondolkozás nélkül áthangolhatják a maguk szükségleteinek megfelelően. Hányszor látni folyóiratok oldalain, vagy északsarki könyvekben a szamojéd nőt, amint a hósivatagban, széllel és viharral küzködve kíséri a kutyafogatot. — Földigérő posztókabát van rajta, fején szőrmével bélelt főkötő, éppen hogy az orra látszik ki belőle. A lábán posztócsizma, kezein a jegesmedve bőréből készült keztyűk. Csupa olyan holmit hord, amire egy egerszegi hölgynek is múlhatatlanul szüksége van télviz idején. Azt a kirakatokban (látható, széllelbélelt selyem alsóneműt viselni télen, egyenesen balgaság. Föl kellene támasztani a régi, kezeslábas trikók divatát! Kicsit józan holmi, de viszont ellenáll a szélnek. Mennyivel derűsebb lenne az egerszegi hölgy közérzete, ha a kezeslábas, bolyhos trikó védené a tél viszontagságai ellen. Mindenekelőtt el kell vetni a rövid ruhának még a gondolatát is. A hosszú ruhának többféle előnye van. Elsősorban melegít. Másodsorban elrejti a hibás lábakat. Harmadszori és főképpen jó téliesen lehet öltözni alá ja. — Egerszegi pasztell Ötletek a téli női divat számára
