Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-09-17 / 211. szám

1941. szeptember 17.

ZALAMEGYEI UJ6ÁG

3

FIGYELÉS«!

0

H

__ N

Cf

i «

ÉPÍTÉST k VÁLLALOK Y

‘3$ WUI

hnN n

w te 5 * « N

_i H u «

<>-o 0

ARANY J.-U.28.0

ÉPÜLETFA k METSZETT m

ASZTALOS ÁRU J

TŰZIFA ÉS L SZÉN Y

TELEFON 1-69 SZ.

ÉPÍTKEZÉSI

Faanyag, szén- éf Kérem a nagyközö

VÁLLALKOZÓ

tüzifanagykereskedő. tiség szives pártfogását.

Aki nem törődik

a törvényes kamattal.

cTtapi fíireR

— A kotori búcsú. Vasárnap, szeptember 14-én ünnepelte Kotor község a fölszaba- dulás után első búcsúját. Hét-nyolcezer bú- csús jött a Murán innen és Murán túlról Muraköz legnagyobb templomába, hogy a Szent Keresztnek, a templom védőszentjének áldásában részesüljenek. Érkeztek vasúton, kocsin, csónakon, a molnári réven ..., szinte az egész Dél-Zala ott volt. Több szentmise volt a magyar nyelvű búcsúsok részére és kilenc órakor felhangzott, 23 év óta először, a magyarnyelvű szentbeszéd. Szép nap volt, búcsú napja volt, Kotornak hosszú idő óta legszebb ünnepe.

— Jegyzőválasztás. Zalatárnokon Németh István eddigi helyettes jegyzőt 19 szótöbbséggel körjegyzővé választották.

— Pénzügyőri áthelyezések. IIorváth-Kiss Gyula novai és Görög Károly lenti pénzügyőri fővigyázókat kölcsönösen áthelyezték.

— Halálozás. Nagymányai Koller Lajos, okleveles gazda, Söjtörön elhalálozott. Pénteken délelőtt fél 11 órakor helyezik örök nyugalomra a söjtöri temetőben.

Devecz István 59 éves kisszigeti lakos még 1928-ban 350 P-t kölcsönzött Molnár József j ugyancsak kisszigeti lakosnak, aki zálogul 463 négyszögöl rétet engedett át neki használatba.

A rét értékben 70 százalékkal haladja túl a 350 pengőt. Molnár 1938 őszén meghalt és veje, Büki József azt az ajánlatot tette De- veeznek, hogy adja vissza nekik a rétet, mert 6 visszafizeti a tőkéit s az után törvényes kamatot is fizet. A rét hozama évenkint 100— 110 pengő volt, ami 43 százalékos kamatnak felel meg és az adót is az adós fizette utána. Devecz nem fogadta el az ajánlatot és azt is mondta, ő ragaszkodik a szerződéshez és nem törődik a törvényes kamattal. Molnár erre uzsora cimén följelentette Deveczet. xA zalaegerszegi kir. törvényszék büntető tanácsa ma tartotta meg az ügyben a főtárgyalást. A tanuk terhelőén vallottak Devecz ellen, akit a bíróság uzsora vétségében mondott ki bűnösnek s 300 pengő pénzbüntetésre és háromévi jogvesztésre ítélte. A pénzbüntetés nemfizetés esetén 15 napi fogházra változtatható. Az ítélet ellen a vádlott; is, a kir. ügyész is föllebbezett.

Mi újság

az élelmiszerpiacon?

xA budapesti nagyvásártelepen kedden reggel közepes volt a forgalom. A zöldség- és főzelékfélék piacán csak a fejessaláta (2—12), a karfiol (20—36) és az uborka (30—65) olcsóbbodott, ellenben a kelkáposzta (24—34), a tök (18—26), a sóska (40—60), a zöldborsó (40— 80), a zöldbab (28—70), az almaparadicsom (20—34) drágult, pedig ezekből a cikkekből is kielégítő volt a fölhozatal. A gyümölcsfélék piacán a ringlót (80—100) és a sárgadinnyét (16—40) ojcsóbban árusították. A nemesalma (100—200), a szőlő (80—150) és a magvaváló szilva (80—140) drágult. A baromfipiacon csak a rántani és sütnivaló élőcsirke (280—320) volt olcsóbban kapható, az élőlibáért (380— 420), az élőkacsáért (300—370), a frissvágású csirkéért 320—420), a tisztított tyúkért (250 —320), a tisztított libáért (320—460), mintegy húsz fillérrel drágább árat kértek.

Intézeti sapkák,

utalványnélküli cipők, ernyők, fehérnemüek

Horváth Jsnö-nél

— A balaíonkörnyéki mííemlcke/c rajzát Fail Frigyes salgótarjáni gimnáziumi rajztanár elkészítette a Balatoni Muzeum részére.

— lloltnaknyilvánítások. Sipos József bektütösi lakost, aki a 48. gyalogezredből a szerb harctéren 1914 december 14-én eltűnt, a zalaegerszegi, Peszleg Péter szentliszlói lakost pedig, aki a 20. honvédgyalogezredben a szeri) harctéren 1914 szeptember 14-én hősi halált halt, a letenyei járásbíróság holtnak nyilvánította.

— Pörújrafölvétel. Zoltán Jenő dr. budapesti lakos az 1919. évi proletárdiktatúra idején Zala megyében teljesített szolgálatot mint defektiv. A kommunizmus bukása után társadalomellenes kisebb bűncselekményéért a zalaegerszegi kir. törvényszék ötös tanácsa 1920 telén egyhónapi fogházra Ítélte. Zoltán dr. most ártatlanságát hangoztatva űj bizonyítékok alapján újrafölvételt kért az ügyben. A törvényszék büntető tanácsa helyt adott a kérelemnek és a főtárgyalást rövidesen megtartják.

BUNDÁK nagy választékban: valódi perzsia, valódi perzsaláb, szipper macska, seal bundák, bucnok, panofix. Schütz Áruház.

— Bejegyzések a sümegi állami anyakönyvbe 1941 szeptember 1—15-ig. Születések: Kebelei István hentes és mészáros és Zsuppányi Julianna Éva Julianna leánya, ág. h. ev. — Kovács József földműves és Menyhárt Anna Piroska leánya, r. k. — Szokolyi István bazaltbányamunkás és Éri Rozália László József fia, r. k. — Páris János földműves és Marx Ilona Ferenc fia, r. k. — Halálozások: özv. Dömötör Jánosné szül. Czedli Mária, Máv. üzemi segédtiszt özvegye, 84 éves, r. k. — Mahola Edit 5 hónapos, r. k. — Wil- werger Aranka (Pitye-major) 3 éves, r. k. — özv. Licsár Károlyné szűk Somogyi Mária 81 éves, r. le. — Házasságkötés nem történt.

— Székrekedésnél és emésztési zavaroknál, valamint az ezekkel kapcsolatban föllépő vértódulásoknál, fejfájásnál és álmatlanságnál igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes »Ferenc József« keserűvizet, mert ennek hashajtó hatása igen alapos és fölötte kellemes. Kérdezze meg orvosát!

— A forróvízbe esett és meghalt. A sümegi Pitye-maj orban Wilwerger Aranka, egy béresembernek hároméves kisleánya, a konyha kövezetére letett íorróvizes fazékba esett és súlyos égési sebeket szenvedett. Szülei azonnal orvoshoz vitték, de segíteni már nem lehetett rajta. Nagy kínok között halt meg. Jelek szerint a szerencsétlenséget a szülők] gondatlansága okozta.

Értesítés

NÉMETH JÓZSEF

t&ielS • és építkezési anyagkereskedő

1941 április 1-től kezdődően épületfa és metszett áru eladását

bevezette. — Kéri a nagyérdemű

0

közönség szives pártfogását

1

£

f"Cirészpör megrendelhető.=====

B*

Üzleti Kossuth Lajos utca 62.

3

fű

to

O)

— A légoltalmi szolgálatosokhoz. Apáti Imre dr. rendőrkapitány, mint légoltalmi parancsnok fölhívja a légoltalmi szolgálatosokat, hogy vasárnap, szeptember 21-én délelőtt a tűzoltólaktanya udvarán jelenjenek meg.

— Az Uj Idők legújabb számában folytatódik Márai Sándor: Judit és Hiuxyady Sándor: A fattyú című regénye. Mind a kettő folytatásról folytatásra érdekesebben és színesebben bontakozik ki. A gazdag tartalmú számból kiemelkednek még Zsigray Julianna, OrmayZ Imre és Kőváry Margit elbeszélései, Királyhegyi Pály elmés amerikai jegyzetei, Ormos Gerő színes leírása Székesfehérvárról, amelyhez néhány remekül sikerült illusztráció járul. Azonkívül a színházi és irodalmi kritikák, a Ceruza jegyzetek közkedvelt rovata, a mindig bölcs és megfontolt tanácsokat adó szerkesztői üzenetek; s a többi, népszerű rovat teszi változatossá a magyar középosztály népszerű hetilapjának tartalmát. Díjtalan mutatványszámot bárkinek küld a kiadóhivatal: Budapest, YL, Andrássy-út 16. Előfizetési díja negyedévre 6.40 P, egyes szám ára 50 fillér.

— Tűz Gógánfán. özv. Horváth Lajosné gógánfai lakos udvarán a nedvesen összerakott kazlak öngyulladás következtében tüzet fogtak. A tűz a nagy szélben átharapózott a szomszéd Sebestyén Lajos takarmányos pajtájára s az is leégett. A szomszédos községek tűz- októságai is segítségre siettek és kivették részüket az oltásból a nők is. A 3000 pengős kár javarésze megtérül biztosítás révén.

Vidékenkint milyen színű baromfiakat tartsunk?

Mivel a baromfiak tömeges értékesítésénél igen kedvező hatású az, hogyha egyazon minőségű és tollszinű állatokat tudunk egyszerre és nagyobb mennyiségben csomagolni, földművelésügyi kormányzatmik az országot beosztotta tollszinféleségek szerint.

1. Dunántúlon ezek szerint elsősorban tartsuk a sárga, vörös és barna színű magyar tyúkokat, melyek a dunántúli csapadékban és így fűben is gazdagabb vidékeken igen értékes, szép, nagy és bamahéjú tojásokat tojnak. Itt termeljük általában az ország legértékesebb tojását.

2. xA Duna—Tiszaközén és a Nagyalföldön minél több fehér magyar tyúk tartása ajánlatos, mert a fa- és árnyéknélküli vidéken ezek! viselik legkönnyebben a tűző napsugarakat. Gondos kiválogatással a fehér magyarok is igen jó tojókká válnak és velük is elérhetünk szép, nagy és barnahéjú tojásokat.

3. Az ország északi részeiben és Erdélyben, hol aránylag legtöbb az erdő és így a szárnyas ragadozói is, elsősorban a kender- magos magyarok jöhetnek számításba. Ezek színe legmegfelelőbb a ragadozókkal szemben, mert messziről nem vehetők észre.

íEzek szerint a sárga magyarok nemesítő! keresztezésére legalkalmasabb rhode islando- kat ugyancsak elsősorban a Dunántúlon tartsuk, a kendermagos magyarok nemesítéséret alkalmas plymouthokat pedig a Felvidékem és Erdélyben, J