Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-09-16 / 210. szám

\\!\. évfolyam. 210. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1041. szeptember 1(). KEDD. HEGYEI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4. Telefon: 128. V Ü L 1T1K A 1 ÍN A P 1 L A 1* Felelős szerkesztő: 11 E R R 0 t Y F E R E N C Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Országos Katolikus taggyűlés I a katolikus hivő szerepét korunk forgószelében, föl kell gyújtani benne azt a lángoló meggyő­ződést, hogy Krisztusra mindenkor és min­denképpen sziikségüjjk van. A szellemi élet zűrzavarában csak úgy, mint á családok szét­esésében és mai világnézeti kavargás! mn. A nehéz körülmények miatt az idei \agy-< gyűlés nem lesz olyan ragyogó, mint a régeb- diek. Belső feszültsége, fénygyujtása és útmu­tatása azonban egyik korábbihoz sem hason­lítható. Jól tesszük azért, ha fölutazunk reá és feszült érdeklődéssel kísérjük megnyilatkozá­sait. Beszámoló a kormányzó németországi utazásáról Bárdossy László miniszterelnök és külügy­miniszter hétfőn űgv a képviselőház, mint a felsőház külügyi bizottságában beszámolt a kormányzó németországi útjáról. A miniszterelnök mindenekelőtt ismertet­te a kormányzó űr németországi látogatását, amely újabb bizonyságát adta a bolsevizmus elleni együttes küzdelmünkkel most ismét megerősödött hagyományos magyar-német ba­rátságnak és amelyet mindvégig ennek a ba­rátságnak a szelleme hatott át. Azután tájékoz­tatta a bizottságot a látogatás ideje alatt foly­tatott megbeszélésekről, amelyek a helyzet megítélése és a beim ükét közösen érdeklő kér­dések tekintetében a magyar és német ténye­zők nézeteinek és fölfogásának azonosságát mutatták. Ugyanígy teljes volt az egyetértés, a két ország hadvezetősége között a szovjet elleni katonai akcióban való részvételünk mér­tékére vonatkozóan, amely az igénybevett ma­gyar katonai alakulatok okszerű föl váltása mellett továbbra is az eddigi keretek között marad. A miniszterelnök mindkét bizottságban az általános helyzetről is adott felvilágosítást. — o — Gfőrffffjf-Bengy el Sándor vezér- ezredes az uj közellátási miniszter Az Actio Ciithoüca Országos Elnöksége a Püspöki Kar hozzájárulása után október 4—7. napjaira összehívta a fővárosba a XXIX. Or­szágos Katolikus Nagygyűlést. Ezek az évenként visszatérő nagygyűlések sohasem voltak merő demonstrációk, vagy fé­nyes ünnepségek sorozata csupán, bár ha csak ezek lettek volna is, még akkor sem becsül- hetnők le jelentőségüket. De többet jelentet­tek, mint a katolikus erők demonstratív föl- vonultatását, vagy fényes ünnepségekben tör­ténő föllobogtatását. A katolikus nagygyűlések mindig történel­mi dátumokat jelentettek a magyar katoliciz­mus életében. Belőlük mint dús forrásból buggyantak ki a katolikus megújulás újabb és újabb tényei, mozgalmai, intézményei, vál­lalkozásai. Róluk, mint gigantikus szószékről emelkedtek föl Zichy Nándor, Prohászka Ot­tokár, Bangha Béla. Buttykay Antal, Tóth Ti­hamér és a magyar élet többi lángoszlopa, hogy útat nyissanak, célokat tűzzenek, számon kérjenek és lelkesítsenek. Az Actio Catholica megszervezése óta jelentőségük különösen megnőtt, mert a magyar katolicizmust úgy vonultatja föl a közvélemény előtt, mint egy­séges célok irányában egységesen menetelő, ereje, érdeme és nélkülözhetetlensége tuda­tára ébredt, megszervezett hadsereget. A múlt évben a körülmények nem enged­ték meg a Nagygyűlés összehívását: Bár a vi­szonyok ma is nehezek, mégis az Actio Ca­tholica Országos Elnöksége úgy vélte, hogy nem hagyhatja az országot a katolikus nagy­gyűlések irányító és fölemelő hatása nélkül. Utolsó nagygyűlésünk óta, amely az Eucharisztikus Világkongresszus első évfordu­ló] a is volt, a csonka ország területileg ismét megnagyobbodott. Észak és északkelet után, kelet és dél egy része is visszatért Szent Ist­ván országához. Ki merné állítani, hogy érde­meink következtében? Sokkal inkább magyar szentjeink égi pártfogása eszközölte ki nekünk a területi nagyobbodást. És talán azon törté­nelmi küldetés folytán, amelyet a Gondviselés jelölt ki számunkra, hogy legyünk a keresz­ténység őrtálló bástyája Kelet és Nyugat ha­tárán. Idei Nagygyűlésünkön elsősorban ezt a nagy küldetést köszönjük meg a Gondviselés­nek és az ennek nyomában járó területgyara­podást. Nem mulasztjuk el a tényekből folyó következmények levonását sem és megvizsgál­juk, hogy az ország területi gyarapodása egy­úttal a magyar katolicizmus erótöbbletét je­lenti-e a nemzeti lét szolgálatában. A magyar jövőt Szent István Jobbja mutatja. Ez az épen maradt Szent Jobb azonban a Krisztus-ország­hoz és az evangéliumi elvekhez való hűseget jelzi. Nagy évfordulók fénye világít reánk. Szent László, a tatárjárás,-Árpádházi Boldog Margit kilenc és hét évszázados fordulója s a He­rum Novarum ötvenéves jubileuma. Nem me­hetünk el szótlanul mellettük. Rájuk emlé­kezve, levonjuk azokat a tanulságokat, amelye­ket jelenünknek mondanak. A keresztény Európát füstbe burkolta a háború és mélyreható változások elé állította. Ma nagy a kísértés. Keresztény legyen a tal­pán az," aki nem akarja, hogy a kor vihara magával sodorja. Élesen meg kell rajzó hiúnk A polgármester közhírré teszi, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az első motalkójegyen felül szükséges további mo- talkójegyek iránt előterjesztendő kérés mód­ját az alábbiak szerint szabályozta: A kérést egyszerre, legföljebb kéthónapi szükségletnek megfelelő pótjegy iránt lehet előterjeszteni. A beadványnak — a kérés indokolásán kívül — a következőket kell tartalmaznia: a) a folyamodó nevét, b) postai címét, c) a gép­járműnek forgalmi rendszámát, segédmotor, kerékpár esetén alváz-számát, d) személy gép­Újabb motalkó-igénylés Magyarország kormányzója a miniszter- elnök előterjesztésére alistáli Laky Dezső köz- ellátásügyi tárcanélküli minisztert állásától sa­ját kérelmére fölmentette és közellátási tárca- nélküli miniszterré Győrffy-Bengyel Sándor m. kir. titkos tanácsos, vezérezredest, a hon­védelmi miniszter helyettesét egyidejű szolgá- latonkívüli viszonyba való helyezése mellett kinevezte. Győrffy-Bengyel Sándor 1886. február hó 15-én született. A Ludovika Akadémiát jeles eredménnyel végezte és 1905-ben hadnaggyá avatták és 1910-ben főhadnaggyá léptették] elő. A világháborúban az orosz harctéren, Észak-Magyarországon, Nyugat-Galíciában, az olasz fronton, Bukovinában és a keleti Kárpá­tokban több, mint három évig teljesített vi­lágháborús szolgálatot. 1917-ben a m. kir. honvédelmi minisztériumba osztották be. Á nemzeti hadseregben a honvédfőparancsnok- ságnál, a honvédvezérkarnál és a hadiakadé­mián teljesített szolgálatot, majd 1928-tól a honvédelmi minisztériumban különböző fon­tos beosztásokban szolgált. 1936-tól kezdve a honvédelmi minisztérium anyagi csoportfőnö­ke és e hatáskörébe tartozott a hadsereg mo­dern fölszerelése és hadkészültségbe való he­lyezése, főleg anyagi, elvi és szervezeti, vala­mint utánpótlási ügyek intézése. Ebben a mun­kakörében az anyagbeszerzés és közellátás te­rén közismert eréllyel és kiváló szervezőké­pességével nagy érdemeket és széleskörű ta­pasztalatokat szerzett. 1941 február 15-től a honvédelmi miniszter helyettese. | járómű és motorkerékpár esetén annak hen- | gerűrtartalmát, teher gépjárómű esetén ön- i súlyát, e) személy gép járómű esetén, a gép- járómű megkülönböztető jelzésének (kék sze­gélyű fehér háromszögben »E« betű) sorszá­mát, f) amennyiben folyamodó kivételes el­bírálás alá eső gépjárműnek a tulajdonosa, fo­lyamodványához föltétlenül csatolni kell az illetékes hatóságnak a kivételes elbírálás igény­jogosultságára vonatkozó igazolását. A hiányos beadvány érdemi elbírálás alá nem kerül. A kereskedelem- és közlekedésügyi mi-

Next

/
Thumbnails
Contents