Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-11 / 206. szám
XXIV. évfolyam. 206. szám. ÄRA 8 FILLÉR 1941. szeptember 11. CSÜTÖRTÖK. Megj rícuík hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4. TeleFon: 128. P O LILIK A1 N A P IL A P Felelős szerkesztő: FIERBOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Száz évvel ezelőtt mutatta meg a »legnagyobb magyar«, Széchenyi István gróf, az egyedül helyes magyar útajt s ezt az önismeretben jelölte meg: Nem szépítgetésre, önismeretre van szükségünk... mondotta. 11a komoly pozitiv munkát akarunk a jövőben is végezni Európának abban a részében, ahol partra vetett bennünket a nép- vándorlás árja, akkor ezt az önismeretet kell továbbápolnunk és fejlesztenünk. Két irányúnak kelt az önismeretnek lennie. Egyfelől ki kell térnie a magyr szellemi élet különböző területeire, másrészt pedig arra a földre, amelyen múltúnkat éltük, jelenünkben a magyar jövendő számára dolgozunk. Tehát az önismeretnek arra kell feleletet adnia, mi a magyar mint szellem, politika és gazdaság. Addig, ameddig föl nem tesszük magunknak ezeket a kérdéseket és meg nem felelünk reá- jok, nem számíthatunk arra, hogy az európai életbe döntően befolyhatunk. Mert nemzeti önismeret és honisméi et nélkül nem tudjuk fölépíteni azt az ütőképes nemzeti közösséget, amely egységesen képes értékelni és dönteni az élet minden kérdésében. Meg kell teremtenünk a magyar önismeret tudományát: és a magyar honismeret gyakorlatát, mert amit eddig tettünk, az kevés. Hosszú időn át irtunk és beszéltünk Magyar- ország fölfedezéséről, de a magyar falvak tehetséges fiai százával kallódtak el. Csak most léptünk végre arra az útra, hogy a szórványosan megindított tehetségvédelmet, amit a nemzeti önismei et teremtett meg, országossá tegyük. Az idén már három internátus fogadja magába ezeket a tehetséges gyermekeket, de itt nincs megállás. Jövőre még több tehetséges gyermeknek nyújt lehetőséget az állam, hogy középiskolába kerülhessenek, ahová anyagi viszonyaik, vagy más körülmények) miatt nem kerülhettek volna. Az ugyanis kevés volt az üdvösségre, hogy csak könyveket írtunk arról, mi a magyar és továbbra is csak hagytuk a porban azt, ami igazán magyar. Fia egyszer azt tudjuk, hogy mi a magyar a történelemben, irodalomban, költészetben, zenében, akkor ezt a »mi a magyart« minden erőnkkel fejlesztenünk kell. Másik oldala az önismeretnek a honismeret, amely azt a földet ismerteti meg velünk, amelynek munkálására rendelt bennünket Isten. A magyar föld nemcsak terület, táj, élettér, hanem haza is, ami azt jelenti, hogy otthon kell lennünk rajta. Lgy ismerje meg hazáját a magyar, hogy lélekben is annak ismerje. Különösen most, az országgyarapodás idején nagyon fontos, hogy a magyar társadalom megismerje mindazokat a természeti szépségeket, amik visszatértek hozzánk, hogy birtokállományunkat növeljék. Kezdetnek igen jó volt például a felvidéki tanítókat összegyűjteni az anyaország egyes városaiban, valamint — ami hozzánk olyan közel esik — Muraköz népét a Balatonnal, a megyeszékhely- lyel megismertetni. Ezt a célt szolgálja néhány jjuuraközi gyermeknek Zalaegerszegen,, Nagykanizsán, Keszthelyen való taníttatása. — Valóban dicséret és elismerés illeti ezért úgy vármegyénket, mini az említett három város társadalmát. Következik ezután természetesen az is, hogy a megsz illástul mentesült zalai vidékek gyermekei látogatást tegyenek a visszatért részeken. Mély u sajnáljuk, hogy a Székelyföld fiainak a nyáron tervezett és előkészített zalaegerszegi látogatása elmaradt. Német- és Olaszország fölmérhetetlen fejlődését mindenekelőtt annak köszönheti, hogy önismerettel indult el új útjára. A mi szempontunkból azért van nagy szükség önismeretre, hogy a magyar nemzetnek minden egyes tagja sorsközösséget erezzen nemzetével és érezze meg, hogy ezen a földön, sehol másutt: kell elvégeznie misszióját. Tehát öntudatosít az önismeret, mert megtanít arra, hogy vannak értékeink; de egyben hivatástudatunkat Muraköz újonnan kinevezett tanítósága a kezdet nehézségeit olyan szerencsésen* küzdötte le, hogy a községek iskoláiban a tanítás szeptember 9-én megkezdődhetett. Csáktornya lakossága a muraszombati járás lakosságának már korábban megnyilvánult állásfoglalásához hasonlóan a magyar nyelvű oktatás mellett döntött. Több mint hatszáz növendék iratkozott be ugyanis az elemi iskolába és a szülők az összeíráskor négynek kivételével a magyar nyelvű oktatás bevezetését kérték. — A négy szülő azt mondotta: mindegy, mi lesz a tanítási nyelv. A Csáktornyái állami elemi iskola tanítótestületének 14 tagja van: Mik Károly igazgató, Békefi Ella, Fridrichné Czinzek Gizella, Uajnalné Veres Mária, Kovácsné Muzikár Anna, Kovacsics Ella, Modrovichné Kutas Róza, Az angol Reuter-iroda újabban azt a hírt terjeszti, hogy német-bulgár hadműveletek várhatók a Fekete-tengeren. A bulgár sajtó élesen visszautasítja ezeket a híreszteléseket. A félhivatalos Dnesz szerbit ezeknek a fondorkodásoknak nyilvánvalóan az a céljuk, hogy megzavarják Bulgária és Törökország viszonyát. Szerencsére azonban nem együgyű gyermekek, hanem bölcs és széleslátókörű államférfiak kormányozzák Törökországot. Az ankarai politikusok bizonyára rögtön kereszA Magyar Nemzeti Bank a forgalomban lévő, 1938. évi január hó 15-iki kelettel ellátott egypengős és az 1940. évi július hó 15-i kelettel ellátott kétpengős címletű bankjegyeket 1941. évi szeptember hó 15-étől kezdődő- leg a forgalomból bevonja. A bevonásra kitűzött időtartam a magyar kir. kormány hozzájárulásával 1942. évi március hó 10-éig terjed, mely időpontig a behívott bankjegyeket, úgy, mint eddig, fizetés- kép el kell fogadni. Ennélfogva a Magyar Nemzeti Bank főis fokozza, mert figyelmeztet arra, hogy mindazt az értéket, amivel a magyarság, a magyar föld rendelkezik, nekünk az emberileg elérhető legmagasabb fokra kell emelnünk. így felelünk meg nemcsak magyar, hanem európai hivatásunknak is. Mert így nemcsak kapunk Európától, de adunk is neki abból, amit Keletről magunkkal hoztunk és a Duna—Tisza táján európai magyar kultur, politikai és gazdasági kinccsé fejlesztettünk ki. — o — Nagyné Harmath Irén, Szentmiklósiné Pre- kopa Valéria, Barabás Győző, Csonka István, Hajnal Ernő, Kollárics Ferenc és Kovács Dezső tanítók. Az elemi iskolával együtt megnyílt Csáktornyán a kereskedelmi és polgári iskola is és folyamatban van most a tanítóképző megszervezése. A polgári iskolások szeptember kilence- diki Veni Sanctés szentmiséjén a tanárok a gyermekekkel járultak a szentáldozáshoz. A polgári iskolában a tanulók — fiuk és leányok — száma 210. A polgáriba jár még 72 gimnazista, akik emellett a latint tanulják szaktanár vezetésével. A latintanuló polgáristák nemcsak elsősök, hanem I—IV. osztályosok. A szülők magyar nyelvű tanítást kívánnak. tül látnak a nevetséges angol mesterkedéseken. A Szlovo véleménye szerint az Ankarában most folyó német—török gazdasági tárgyalások csattanósan cáfolják meg azokat a londoni és moszkvai áll íreket, amelyek szerint Németország és Bulgária bizonyos gonosz szándékokat táplál Törökország irányában. Ennek ép ellenkezője igaz, mert Németország nem egyszer bebizonyította, hogy Törökországot az új európai rend fontos tényezőjének tekintik. intézete, fiókintézetei és kirendeltségei a behívott bankjegyeket ugyancsak 1942. évi március hó 10-éig fizetésképpen, vagy kicserélés végett elfogadják. Ez időpont után az említett bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank intézetei és kirendeltségei már csak kicserélés végett fogadják el. 1945. évi március hó 10-ével a Magyar Nemzeti Bank beváltási kötelezettsége a föntemlített bankjegyekre vonatkozólag a Bank) alapszabályainak 94. cikke szerint megszűnik. A 3690/ 1941. M. E. számú rendelet az lüsgniiitak a muraköz! iskolák Csáktornya a magyar nyelvű oktatás mellett. Újabb hamis hirek Angliából SCtoofiják a forgalomból az I és 2 P-ős bankjegyeket és ezüstérméket -
