Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-06 / 203. szám
XXIV. évfolyam, 203. szám. ■ ÁRA 10 FILLÉR 1941. szeptember (>. SZOMBAT. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP * Hirdetések díjszabás szerint. Felelős szerkesztő: Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P* IIE R B O L Y FERENC___________ Postai akarékpénztári csekkszámla: 49.368. feljegyzések Felhívás A háborús nemzetközi helvzet megszűnése után bizonyára megélénkülő, kibontakozó belpolitikában óriási föladat, nemzeti kötelesség hárul majd ránk: (öl kell vennünk a harcot az eddig nagyon előhaladott végletekkel és kiharcolnunk a hamisítatlan keresztény élet- igazságok és társadalmi' elvek győzelmét. \ mostani időpont különösen alkalmas ennek a kérdésnek tárgyalására. Egyrészt azért, mert a legutóbbi két évtized eseményeit már bizonyos történelmi távlatból szemlélhetjük s hasznosnak látszik ennek a tanulságait a jövőre nézve fölhasználni. Másrészt: mivel most, a közös veszély idején — alábbhagyott a gyűlölködés és közelebb került a magyar a magyarhoz. így remélhető, hogy a magasabb célokért lelkesedni képtelen cinikusok és az elfogult, szűklátókörű egyének kivételével minden gondolkodófejű, józaneszű ember hozzájárul egy, valóban keresztény és igazán nemzet; harcos tábor kialakításához. Ellentétek még mindig vannak. Egyik az égetően szükséges reformok elől is elzárkózik, hogy szerzett előnyét, vagy esetleg érdemtelenül betöltő pozícióját megtarthassa: a másik zászlajára ugyan a reformokat írja, de egyéni és pártszempontoktól, szenvedélyektől, néphangulatoktól és felelőtlen, nagyhangú népboldogításoktól annyira el torzítottan, hogy programmjukat inkább a lehetetlen Ígérgetések jellemzik, mint céltudatos építőmunka. Mi a kereszténységet és a nacionalizmust nem akarjuk pártkeretek közé szorítani, Iranern eredeti, hamisítatlan értelmezésükben törekszünk a megvalósításukra. A szovjet azokon az utakon vonult harcba, amelyeket az imperialista kapitalizmus hitelveinek segítségével épített. A »vörös nemzetgazdaság« gyárait a nemzetközi tőke uralja. A külföldi út-, hid-, vasútépítési szakértők annak a tőkének hiteleiből kapják fizetésüket, amely hiteleinek fölhasználását ezekkel a szakértőkkel ellenőrizteti. A monopolizált külkereskedelmet az a nemzetközi tőke pénzeli, amelynek képviselői a vörös nemzet- gazdaság nélkülözhetetlen nyersanyagait nagyon is éberen ellenőrzik és a pártkongresz- szusokon az augurok magabiztos kacsintásával hallgatják a helyzet hátterét is ismerő vörös vezetők beszédeit. A vörös politika irányát már hosszú idő óta a nemzetközi tőke határozza meg. A szovjet kormány ezt a befolyást két év óta minden engedményével, ezemmeltartotta. A vörös politika ingadozásai a nemzetközi tőke ingadozásai voltak és az a hajtóerő, amely Szovjet-Oroszországot) irányította, a szovjet ipar gépezetét mozgató nemzetközi tőke hatalma volt. így bontakozik ki előttünk két, lényegében valójában halálos ellenséges intemacionálé szoros kapcsolatának csúfos képe. Az új Európa ellen fölvonult nemzetközi nagytőke Szovjet-Oroszor- szágot, a munkások és parasztok igéretföld- jét, aranyláncokkal fogta hadiszekere elé. »A szocializmusnak a kapitalista világtól való függetlensége« a szovjet kormány szájában csupán üres szó, hiszen ez a szovjet kormány a kapitalista világ függvénye és ezzel a célul kitűzött függetlenségnek ellensege lett. Az egész világ munkásai es parasztjai, akik a világtörténelem legvaloszinütlenebb üzletet leplező üres frázisok bűvöletében eveken at fügZaIávármegye társadalmához, a vörös-kereszt mozgalom támogatására A Vörös Kereszt zalai választmányának a közelmúltban megtartott közgyűlésén részletesen ismertetve lettek azok az eredmények, amelyeket a vármegyében alig egy éve megszervezett mozgalmunk elért. Ezen eredmények közül legfontosabbak: 200 ágyas hadikórházunk fölállítása, * a jelenleg még folyamatban lévő vércsoport-megállapításokkal kapcsolatos vértadó szolgálat megszervezése és hogy a vármegye különböző helységeiben tartott vöröskereszíes ápolási tanfolyamokon idáig több, mint ötszázan nyertek kiképzést. Ezen föladatok eddig is csak a vármegye közönségének odaadó áldozatkészségével voltak megvalósíthatók. A megkezdett úton azonban tovább kell haladnunk. Kétszázágyas hadikórházunk fölszerelése még kiegészítésre szorul, ezenkívül mozgósítás esetére még egy hadikórházat kell fölállítanunk. Ezért, valamint a vértadó szolgálat kiegészítése (vércsoport-meghatározási költségek) és a további vöröskeresztes tanfolyamok költségeinek előteremtése céljából a múlt évihez hasonlóan újból azzal a kéréssel | fordulok a vármegye minden lakosához, hogy adományaival a zalai vöröskereszt mozgalom sikerét előmozdítani szíveskedjék. A mozgalom előbbrevitelét célzó nemes adományokat kérem a járási székhelyeken működő vöröskereszt fiókegyesületek gyüjtőköny- ves akciójával kapcsolatban leróni, avagy ai vöröskereszt egyesület zalamegyei választmánya által a Vármegyei Bank és Takarékpénztár Rt. zalaegerszegi pénzintézeténél 30454. posta- takarékpénztári csekkszám alatt nyitott folyószámlára befizetni. Meggyőződésem, hogy a vármegye közönségének szíve most is megnyílik és nem fog elzárkózni a mozgalom megsegítésétől és működésének f ölvirágoztatásától. A Vörös Kereszt ügyének előbbrevitelét célzó nemes adományokért ez úton előre is köszönetét mond Vitéz gróf Teleki Béla Zala vármegye főispánja, a magyar vöröskereszt egylet zalamegyei választmányának elnöke. Á „Pest“ felfedezése: „Göcsej fővárosa Kanizsa" Utóbbi időben Göcsejről úgy a rádióban, mint a sajtóban mindig több és több előadás, cikk hangzik el, lát napvilágot. Hallottam olyan előadást a rádióban, ahol Göcsej községről beszéltek. Láttam egy Göcseji Útikalauzt, ebben Őrség is benne van. S 'a számtalan göcseji szakértő, vagy ahogy a Pest írja: »göcsej-speciaiista« • közül sok nem is járt Göcsejben, vagy csak futólag érintette. Úgy érzem, ezek a jószándékú emberek csak ártanak Göcsejnek. A legutóbbi ilyen telitalálatszerű cikk a Pest 1941. augusztus 2. számában jelent meg, »Százötvenféle göcseji tájszólást fedezett föl hangrögzítőjével egy fiatal tanár« címmel, Baróti Géza tollából. Már maga a cím elárulja, hogy a cikkíró nincs valami tisztában sem a nyelvi kérdésekkel, sem a göcseji nyelvjárással. Nem vagyok a nyelvészet terén szakember — bár gyűjtöm a nyelvi adatokat és jelenségeket —, | községéi népi tájegységben százötvenféle nyelv- , mégis lehetetlennek tartom, hogy egy 70—8Q járás legyen. Ismerem Göcsejt s ha nagyot! elapróznánk, akkor is csak három vagy négyféle nyelvjárásra bonthatnánk föl. Baróti Géza; cikkírónak, Szabó György tanár, fölfedezőneld ajánlom Horger Antal munkáit s akkor belátják, hogy Göcsejben tulajdonképpen egy] nyelvjárás van, amely nem »száz-százötven- féle nyelvjárás összetevődéséből« áll. A cikk legfeltűnőbb, legmerészebb és a tények nemismeréséből származó állítása, hogy »a táj gócában Kanizsa áll, Göcsej fővárosa«. Az igaz, hogy Nagykanizsa úgy erkölcsileg, mint anyagilag többet áldoz Göcsej fölkutatására, mint a Göcsejben fekvő megyeszékhely, Zalaegerszeg, de területileg semmi köze hozzá. Göcsej földrajzi központja Nova, néprajzi- lag, nyelvészetileg a szegek vidéke, közigazgatásilag Zalaegerszeg. Legbanálisabb része a cikknek, mikor a; ************************************************************************ gesztették szemüket a szocialista világmegújítást hirdetők felé, most megdöbbenve, értelmetlenül állanak e tény előtt. És bármilyen megfoghatatlannak lássék és ez előttük, a valóság az, hogy a munka világrendjének fölépítésén dolgozók eltiprására és megsemmisítésére a kapitalista világ a kapitalizmus-elle- nesség jelszavára épült állammal kötötte meg a legnagyobb üzletét, — tnég megfoghatatla- nabb. j(—)
