Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-05 / 202. szám
Harminchat métert értek el mär a városházai kútfúrásánál 1941. szeptember 5. _____________________________ZALAMEGYE1 ÚJSÁG_________ A második közkútat, amint már jelentettük, az új városháza udvarán fúrják! s a vizet a padláson levő víztartóba nyomatják, — ahonnan a készen lévő házi hálózat az épületnek minden részébe elvezeti. A városháza előtt vízcsap lesz — tetszetős kiképzésben — s onnan bárki vehet vizet. A fúrási munkálatok még folyamatban vannak és a fúró ma délben elérte a 36 métert. Az átfúrt rétegek: 2.50 méter töltés, 2.50—540-ig sárga agyagos homok, 5.40— 10—50ig sárga kavicsos homok, 10.50—12.30 méterig sárga homokos kavics, 12.30—21.30-ig barna agyagos homok. Ezekben a rétegekben bűzös víz van, 21.30 méternél érték el a kék agyag záróréteget és ebben a rétegben már teljesen tiszta a víz. A Jó katonacsizma titka Miért tudnak a német katonák jól gyalogolni? ’ Még jóformán haza sem ér a család kenyérkereső feje napi munkájából, már el is hangzik a türelmetlen parancs: »Elő a papucsaimmal!« Mert a kényelembehelyezkedésnek ez az első aktusa, a cipők lehúzása. A cipő- zsinórok már megoldódnak — ha ugyan el nem szakadtak — és a ház ura már le is rántotta mind a két cipőt. Nagyszerű! Élvezettel nyujtóztatja lábait és a papucsokkal már nem is siet olyan nagyon. Kár — gondolja —, az orráról világosan le lehet olvasni, hogy nem járhatok mindig cipő nélkül. Utálatos találmány! De mit lehet termi? Reggel megint csak magától értetődő természetességgel préseli ezekbe a kinzóeszközökbe elnyoino- rodott lábait és minden marad a régiben. így van ez más millió emberrel is. Mindegyik panaszkodik Ó3 egyik sem tudja, hogy miért kínozza minden lépése, miért nem tudja a tyúkszemeket, bőrkeménvedéseket és más efféle kellemetlen képződményeket végleg kiirtani. Végül is belenyugszik a változhatlan- ba és azzal vigasztalja magát, hogy mindez; együtt jár az öregedéssel. Ha pedig a harctéri jelentésekből a gyalogság napi teljesítményéről olvas, oda van a csodálkozástól. Hetven kilométer egy nap alatt, szinte hihetetlen! Pedig a modern hadsereg nem csupa fiatalemberből áll. A mai háború nem egy harcosa járta meg már a világháborút is. Tehát mégsem lehet mindent a korral okolni! Ha föl akarjuk a titokról a fátylat lebben- teni, tulajdonképpen a Meyer-féÍe vonallal kell kezdeni. Mi ez? És mi köze a háborús gyalogsági teljesítményekhez? Mindenesetre sok, mert Heinrich von Meyer, a múlt század második felében élő zürichi orvos és anatómus indította útjukra azokat az úttörő gondolatokat, amelyek alapján megszerkesztették a német gyalogság »hétméríöldes« csizmáit. Érdekes módon Meyerig senkinek sem jutott eszéde, hogy az addig használatos szimmetrikus, egy kaptafán szabott lábbelik semmiképpen sem felelnek meg a láb természetes alak- j jának. Az emberek minden további nélkül a j természet rendjének tartották, hogy az új 1 cipőket először keserves munkával kényelmesebbre kellett taposniok, sőt még örültek is, hogy ha a sarkokat az egyik oldalon félretaposták, a jobb és bal lábra való cipőket egyszerűen föl lehetett cserélni. Ez volt a helyzet, amikor Meyer munkába kezdett, hogy a mindenható divat hatalmát megtörje. »Productas ante portás« és a »Cipők helyes alakja« (1858) című munkálatai óriási sikert arattak. Föllépésének visszhangja különösen a különböző országok hadügyminisztériumai körében volt nagy. Mint hátrahagyott levelezése mutatja, töméntelen kérdésben fordultak hozzá, valóságos tudományos vitákat folytattak vele, szakvéleményeket kértek tőle és ösztönzése nyomán a kísérletek egész sorát végezték. így születeti} meg az új katonacsizma, mely azóta magától értetődően még számos változáson ment át. A Meyer-féle vonal azonban örökre minden lábbeliszerkesztés alapelve maradt. Hogy miben áll végül is ez a híres Meyer- féle vonal? Nos, a Meyer-féle vonal nem más, mint a nagy új talpvánkosa és a sarok közép- pontát összekötő egyenes. A cipőhöz még nem szoktatott gyennekek lábán ennek a vonalnak meghosszabbítása a nagyujjon halad keresztül, vagy pedig a nagy- ujj egészen a vonal külső oldalása esik. A rossz cipőt hordó felnőtt nagy ujja ezzel szemben a Meyer-féle vonalon beiül fekszik. Már pedig a természet nem hiába alkotta a nagy- ujjat elállóvá. A nagyujj föladata ugyanis, hogy a járáskor segítsen a test súlyát hordozni és a láb természetes hajlását lehetővé tegye, ennek a föladatnak azonban csak természetes helyzetében felelhet meg, nem pedig, ha erőtlenül szorul a többi ujjakhoz. Ez az egyik titka a német katonacsizmának. Értesítés NÉMETH JÓZSEF Mfaeli»é«építkezési anyag k ereskedft 1941 április 1-től kezdődően épületfa és metszett ára eladását bevezette. — Kéri a nagyérdemű höeönség szives pártfogását Ptréwpor megra»dalhetd.== fdttti Kosuth Lajos utca 62. H • ni O a N 3 Benne a lábujjnak elég helye van a mozgásra. A másik, leglényegesebb titka azonban a magas, fűző nélküli lábfejrész. A polgári életben divatos cipő fűzése a lábfejet leszorítja, a láb boltozatát ezzel fokozatosan süllyeszti és lassan, de biztosan a lud- talpúsághoz vezet. Ezen a szokásos betétek annál kevésbbé segítenek, mert a láb izom- zatát tovább gyöngítik, úgy, hogy sokszor éppen ezeknek van nagy részük abban, hogy a kezdődő bokasüllyedés rövid idő alatt csakugyan tökéletes lúdtalppá fejlődik. Ezért kapott a német gyalogság cipő helyett csizmát; a lábnak minden természetese mozgásra lehetőséget adó csizma, — ez a német gyalogos 70 kilométeres teljesítményeinek magyarázata. 3. cdl api fíireít — A főispán szabadságon. Vitéz Teleki Béla gróf főispán-kormánybiztos szeptember 27-ig szabadságon van. — lij gazdasági tudósító. A földművelés- ügyi miniszter a vármegye m. kir. gazdasági felügyelőjének javaslatára Viosz Ferenc, and- ráshidai lakos, földbirtokost a zalaegerszegi járás harmadik körzetére a gazdasági tudósítói tiszttel megbízta. — A Baross Szövetség zalaegerszegi fiókjának vezetősége szeptember 21-cn kiszáll Al- sólendván, hogy a fiók ottani csoportjának új tagjaitól a fogadalmat kivegye. Az alsólend- vai csoport taglétszámának emelkedéséből arra következtethetünk, hogy a jövő évben a csoport már önálló fiókká alakulhat, — A Duce életnagysága arcképét küldte meg meleghangú sorok kíséretében Márffy József kőszegi lakosnak arra emlékezéssel, hogy húsz évvel ezelőtt kötött egyezményt a l'ascis- ta nagytanács az Ébredő Magyarok Egyesületével, a két mozgalom kölcsönös támogatására. Az ÉME részéről 1921. évben Márffy József volt egyik kezdeményezője az akkor nehéz harcokat vívó íascista mozgalommal való kapcsolat fölvételének. — Állatorvosi állások Muraközben. A visz- szafoglalt területen a járási m. kir. állatorvosi szolgálat ellátása céljából már megszervezett alsólendvai járási m. kir. állatorvosi álláson! felül a földművelésügyi miniszter most megszervezte a Csáktornyái és perlaki járási rn. kir. állatorvosi állásokat. MIKLÓS SÁNDOR zaaegerszegi Ólai úti kereskedő, aki a budapesti MAR- NITZ zeneközront megbízottja langóharmonika kiállítást rendes* «»«ept, 9-15-ig. Az érdeklődőknek szakszerű felvilágosítással és díjtalan bemutatással egész nap rendelkezésűkre áll a MARN1TZ cég tangóharmonika művésze Gyula — Gelse hősi halottja. Kincses Zsigmondi kerékpáros honvédtizedes, gelsei ácssegéd, aki az ifjúsági mozgalmakban élénk tevékenységet fejtett ki, az oroszokkal vívott harcokban hősi halált halt. Szüleit és menyasszonyát hagyta hátra. Két diákot teljes ellátásra vállal a gira- ; náziumhoz közel jobb család. Cim a kiadóba*. — Árpafölöslegek sürgős beszolgáltatása, í A polgármester a közellátási miniszter rendeleté alapján közhírré teszi, hogy a gazdák árpafölöslegük egyharmad részét kötelesek a Hombárhoz haladéktalanul beszolgáltatni. — Azok ellen, akik fölajánlási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a kihágási eljárást so- ronkívül megindítják. CS8PKE BOGYOT Vadrózsagyíimölcaöt (Hecsedli) kimagozva, vagy egészben szárítva, továbbá sxederlevelct (kuszószeder) málna levelet szárítva minden mennyiségben magas áron vásárol P#n$odrog Magyar Gyógynövény Rt. Budapest, IX. Ferenc körű |35.
