Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-02 / 199. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. szeptember 2. A2 alsólendvai esti tehervonathoz személykocsit kellene csatolni Amikor még celldömöld—rédicsi vonatról beszéltünk, azt állapíthattuk meg, hogy ennek a vonalnak zalaegerszeg—rédicsi szakasza nagyi kihasználtságnak örvend. Szinte önmagától jött a kérdés ajkunkra: mit keres az a sok eger- szegi arra Rédics felé és viszont: mit akar íaz a sok rédicsvidéki ember még este is Éger- Szegen. Mert nemcsak a nappal, hanem az ,este közlekedő vonatok is telt kocsikkal közlekednek mindkét irányban. Az utóbbi időkben elrendelt vonatkorlátozások igen kellemetlen helyzetet teremtettek a Zalaegerszeg—Alsólendva vonalszakaszon. A kora délutáni órákban érkezik Zalaegerszegre &z utolsó vonat s azután reggelig nincs Zalaegerszegre vonat. Sokan ezt a helyzetet azzal magyarázzák, hogy a vidék bejön reggel Eger- gzegre, itt elvégzi a dolgás s délután egynegyed háromkor utazhatik nyugodtan haza. Ez igaz. Ámde, amint említettük, az esti vonat "idiráJ - • is mindig megtelten érkezett Zalaegerszegre, ami annak a bizonysága volt, hogy sok zalaegerszegi embernek akádt dolga naponkint Rédics vidékén, illetve a vonal mentén. A helyzet ma is ez, csakhogy gkiknek arra dolguk van, azok nem tudnak vasúton visszaérkezni este Zalaegerszegre. Igy^zufán vagy lemon- íjdanak a kínálkozó munkáról, vagy pedig egész keresetüket útiköÍtségreCjrTkénytelenek fizetni, mert vagy kocsit, vagy .autót kell fogadniok, ha gyalog nem akarják progtenni az utat, ami pedig a mai cipőjegyes ^világban szintén drága mulatság. / j-7 Ha már az esti vopatot egyelőre nem lehetne beállítani, olyaténképpen kellene megoldani a kérdést, hogy az esti tehervonathoz kapcsoljanak egy személykocsit, hogy ne maradjon a nagy vidék kom délutántól másnap reggelig vonat nélkül. rEz minden nehézség nélkül keresztülvihető y^lna. FIGYELEM! ^ fii H N **-o“ « os 2 c*tc J < ifi ^ u rí N # A N D O ARANY J. U .28 ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA L METSZETT m ASZTALOS ÁRU f TŰZIFA ÉS SZÉN TELEFON 1-69 SZ. építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és ttizifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását ********************************* A szovjet harmadik nagy városa Tudnivalók Oroszország kapujáról: Szmolenszkről és Ukrajna fővárosáról: Kievről Szmolenszk és Kiev nevét emlegetik az utóbbi napokban leggyakrabban a különböző hadijelentések. Szmolenszk, amely a Dnyeper két partján festői elrendezésben fekszik, fővárosa az ugyanilyen nevű tartománynak és egyidejűleg a Szovjetunió nyugati részének legjelentékenyebb városa, amelyet régebben »Oroszország kulcsának és kapujának« neveztek. Lakosainak száma mintegy 160 ezer. Az óvárost még Roris Gudonov cár (1598—1605) idejében épített, kövekből és téglákból készült fal maradványai veszik körül. Az eredetileg 36 négy- vagy hatszögletű vártoronyból 1812-ben már csak 17 volt használható állapotban. A falon át három főkapu vezet, de ezeken kívül még igen sok bejárat nyílik a város falában. A legemlékezetesebb az úgynevezett Racsenszki-bejárat, melyet akkor törtek a falba, amikor II. Katalin cárnő Szmo- lenszkbe jött és a meglévő kapuk az udvari fogatok számára túlszűrnek bizonyultak. A Dnyeperen átvezető hídtól délre emelkedik az egész város fölött uralkodó, Mária menny- bemenetelének emlékére épített ötkupoláa székesegyház ,amelyet még a XII. század kezdetén alapítottak. 1611-ben a lengyelek szétrombolták, majd 1772-ben ismét fölépítették. 1812-ben Szmolenszknél egyesültek aug. elején az orosz nyugati seregek, amelyek Rag- ration és Barclai de Tolly parancsnoksága alatt állottak, hogy megvédelmezzék a »szent váTót hl Syi tlái tál Intézeti kékszövetek L eánykakabátok nagy választékban Zal lai tge m eg rost«. Augusztus másodikátpl 15-ig Napóleon seregei elérték a várost, amelyet Rajevszki, majd később Doktorov védelmezett. A város birtokáért folyó kétnapos küzdelem után a város legnagyobb része már lángokban állott. A visszavonulás során, október 28-án Napóleon négy napig ismét a városban tartózkodott, megpróbálva' hadseregét újjászervezni, ez azonban már nem sikerült. A történelmi múlt és jelentőség szempontjából és Szmolenszket is messze fölülmúlja Ukrajna fővárosa.} Kiev, amely 850 ezer lakosával a Szovjetunió harmadik legnagyobb városa. A frank birodalom megszűnése idején a keleti világot elborító sötétségből az első, állam körvonalai kezdtek kibontakozni. EkA nevelés középpontja a család. A családi nevelésnek ereje elsősorban abban az ősz- tönszerü szeretetben rejlik, amely a családtagokat élettani alapon köti össze, ügy kell lennie, hogy a gyermeket senki sem -szereti jobban, mint a szülő. "• A gyermeknek nagy szüksége van a ha- sonlókoruakkal való érintkezésre és ezt a leggondosabb családi nevelés sem tudja pótolni Az óvoda tervszerűen alkalmazott töm^gbatása kellő irányítás mellett, különösen a gyermek magatartását alakítja át és teszi biztosabbá. Különösen szembetűnő ez az iskolába lépő elsősöknél. Ez az óvodát végzett gyermeknek is nagy változást jelent. A berendezés, a házirend, az uj környezet visszafojtja lelki megnyilvánulá- nulásait s mégis bátrabb, bizakodóbb az uj helyzettel szemben, mint az othon után síró családból jött gyermek. S néha-néha elfogja őket is a vágy az édes othon, vagy az óvoda után, egy-kettőre kitűnnek gyermeki kedvességük őszinte, közvetlen hangjával és szol- gálatkészgéggel. * A volt óvódások társaikkal szemben is 1 bizalmasabb, barátkozóbb természetűek. Ez kor kezdődött az orosz történelem, amelynek bölcsőjénél a normán Varägek birodalma áll s ebből az időből két városnak a neve merül föl: Novgorodé és Kiévé. Novgorod, amely kereskedelméről volt híres, elvérzett Rettenetes Iván gyűlölete alatt, Kiev azonban, amely Rjurik unokájának székhelye volt s amely háromszáz éven át volt az ősi Oroszország politikai és vallási központja, mindmáig megmaradt Európa keleti részének legnagyobb és legfontosabb településének. — Megmaradt annak ellenére, hogy fokozatosan a birodalom szélére került és annak ellenére, hogy a tatárok ostroma több ízben elvonult fölötte s hosszabb időre került litván és lengyel uralom alá. A város erejét az őt körülvevő Ukrajna gazdagsága adta és a történelem folyamán központjává vált az önálló és független ukrán gondolatnak is • Ez a szó: »Ukrajna«, eredetileg szélt,| határt jelentett a tatárokkal szemben, majd azt a steppe vidéket, amely a harcosoknak különleges típusát, a kozákokat alakította ki. A XVII. százak közepe felé meg is alakult itt egy új önálló állam, a kozák köztársaság, amelyet később fölosztottak s a cári uralom alá került. Ennek következtében Kiev, amelyből az országnak minden politikai és kulturális mozgalma kiindult, az ukrán nemzeti gondolat letéteményesévé vált. már az első iskolai (napokban (is látszik, különösen a játék és szabad mozgás közben. Az óvódások a bátor föllépés, a megszokott' tömeg és az ismeretség kapcsán csoportosulnak. Eleven kedélyükkel vonzóerőt gyakorolnak a visszahúzódó temiészetűekre is. Pártfogásukba merik venni a bántalmazottat és kedvesen gyámkodnak az ügyetlenebb, tájékozatlanabb fölött. Az óvodából jöttéknek nagyobb az önállóságuk, feltűnőbb a vállalkozókészségük és természetesen az önbizalmuk is. Hamarább jelentkeznek egy-egy teljesítmény megoldására és leleményesebbek, mert hiszen ebben is gyakorlatot szereztek. Alkalmazkodóbbak az iskolai rendszabályokhoz, ami nyilvánvaló következménye az eddig is szigorúbb keretek között nevelkedett, óvodai rendhez szoktatott gyermekek fokozottabb képességeinek. A félelem, Ivagy a bátorság és bizalom érzése kifejezésre, jut a gyermek mozgási készségében is, ami különösen fölszólítás, köszönés, játék közben vehető észre. Nem mondható, hogy a szülő nem neveli a gyermekét illendőségre, de a bátor, volt óvódásnak szembeszökőhb az illemtudása, mivel *****W»>****i*W*********r*ft**********************.V%********fLffi******* Az óvoda nemzetépítő munkája
