Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-09-01 / 198. szám

2. ZALAMEGYBI ÚJSÁG 1941. szeptember 1 A török elnök a hadsereg kötelességéről Egész Törökország szombaton ünnepelte katonai győzelme tizenkilencedik évforduló­iét. Tnonü elnök az évforduló alkalmairól üze­netet intézett a hadsereghez. Üzenetében eze­ket mondotta: — Hadseregünk, amelynek történelme tele van dicsőséggel és a hazáért hozott áldozatok­kal, ma is kellő módon szavatolja, hogy tel­jesíteni fogja azokat a föladatokat, amelyek felé a török nemzet tekint. Ha a köztársa - sági kormánynak a békére irányuló őszinte íerőfeszítései nem lesznek elegendők és így & török hadsereget kötelessége teljesítésére Szólítjuk föl, biztos vagyok abban, hogy kö­telességét a múlt hősiességéhez méltó módon fogja teljesíteni. Csalónak tábornagy, a nagyvezérkar fő­nöke, a hadsereg névében a következőkben válaszolt Inonü elnöknek: — Büszkén jelentem vezérünknek, hogy hős seregeink, amelyek, hála önnek és a kor­mánynak, a legkorszerűbb fegyverekkel van­nak fölszerelve és a legtökéletesebben kiké­pezve, készen állnak arra, hogy utolsó csepp vérükig teljesítsenek minden parancsot, me­lyet a kormány fog kiadni, a béke és a nem­zet jóléte érdekében. Hadseregünknek meg­van a kellő ereje, hogy föladatát a végsőkig teljesítse. Öt és félóráig szünetelt szombaton az áramszolgáltatás Ki téríti meg az ebből származó károkat? FIGYELE A G *<<44 H W N-°d! M « S < < te .HU J < tfl <1-0 ARANY J.U.28 ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > TELEFON 1-69 SZ. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- éj tQzifanagykereskedi. Kérem a nagyközönség szives pártfogáséi. A sümegi Mária-nevenapi nagybúcsún Két napon át volt alkalma pihenni a zalaegerszegi villamosműnek. Szombaton dél­előtt fél tíz órától délután három óráig, tehát j éppen a legnagyobb munkaidőben, vasárnap pedig reggel fél hattól délután két óráig. A szombati pihenésnek kiáltó jele volt az, hogy a helyi lapok — amint jelentették is — az áramszünet miatt a rendesnél kisebb terje­delemben jelentek meg. A nyomdák mellett természetesen szünetre kényszerültek az ös/.- Bzes üzemek, amelyeknek hajtóereje a villany. Órákra megállt tehát a munka szombaton ^Zalaegerszegen. Mit mondjunk ehhez? Talán semmi mást, jmint azt, hogy sajnáljuk ezt a szegény vá­rost. Kétszer annyiba került a váltóáramra való áttérés, mint amennyire tervezték, a vá­ros költségvetésére mint lidércnyomás nehe­zednek a villamos-költségek s már szinte meg­fojtással fenyegetnek bennünket, pót-, azután pótpótszerződésekkel próbálkozunk enyhíteni a bajokon, minden más kiadásunkat a nevetsé­gig lecsökkentjük, hogy villamoskötelezettse- geinknek valahogyan eleget tehessünk és mind dinek tetejébe gyors egymásutánban szeren­cséltet bennünket az áramszünet, amelynek akadnak bőven okai. Az időváltozások első­sorban. Akárcsak a toronyóránál. Ellenségünk I fa szél, az első, sőt egyízben a zalahéri libák is csatlakoztak ellenségeinkhez: jól sikerült- rövidzárlattal fosztván meg bennünket az áramtól. Hát ez így nincs rendjén. Bár elismerjük, hogy az ember tévedhet alkotásainál, nem nyugodhatunk bele abba, hogy bennünket ilyen könnyen érjen áramszünet és, hogy az ebből származó károk megtérítetllenül maradjanak. Olyan sokat szenvedünk az áram szünetelése1, miatt, hogy az már tűrhetetlen. Ha azt mond­ják, hogy hibák mindig adódhatnak elő. arra csak azt válaszolhatjuk, hogy mindenütt, de különösen ilyen hatalmas vállalatnál, mint amilyentől mi kapjuk az áramot, készen kell arra lenni, hogy a minden pillanatban bekö­vetkezhető hiba azonnal kijavítást nyerjen. Mert a hiba kárt okoz és a kár a késedelmes- kedés következtében csak fokozódik. Az áramszünet sok kárt okozott már a zalaegerszegi üzemtulajdonosoknak. Ha azok­nak megtérítését a várostól követelnék, alig­hanem újabb 150 százalékos pótadót kellene kivetni... Egregy árpádkori temploma A Balaton északnyugati részének a keszt­helyi, XIV. századi, csúcsíves, egykor ferenc- rendi plébániatemplom mellett, legnevezete­sebb egyházi műemléke az egykori, XII. szá­zadi, román Ízlésű templomocska. Aki a Keszt­hely szomszédságában fakadó hévízi gyógyító­nál csak néhány napot is eltöltött, időtöltés- hői bizonyára Egregyen is megfordult i^ahoi egyébként egy teljes épségben föltárt romai téglasír is látható), hogy a községtől északra fekvő temetőben magánosán emelkedő öreg templomot megtekintse. Nem nagyszabású iüű- emlék az egregyi templom, — az évszázadok viharai, meg a hozzánemertes sok jellegzetes vonásától, előkelő díszétől fosztotta meg , azonban a magyarság árpádkori kultúrájának oly ékes, beszédes bizonyítéka, amelynek meg­ismerése és másokkal való megismertetesc, a későbbi korokra való átmentése fontos nemzeti érdek. Az egregyi árpádkori templomnak meg­lehetősen nagy irodalma van. Ez az irodalom azonban részben téves adatokat tartalmaz, rész­ben nehezen hozzáférhető folyóiratokban, könyvekben van’ lefektetve. T)r. Dornyay Béla, a balatonvidéki természeti emlékek és emberi lalkotások legkitűnőbb ismerője és ismertetője, a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, a balatoni kúltúrértékek mentése során figyel­mét most az egregyi árpádkori műemlékre is kiterjeszti. A templomról laikusok által is könnyen érthető módon, de világosan, az ed­digi irodalom fölsorolásával, elmond mindent, amit eri'ől a műemlékünkről tudni kell. Szer­ző a kilencoldalas, zsebalakű füzet tiszta jö­vedelmét a templom kazettás deszkamennye­zetének kifestésére kívánja fordítani. Kapható a szerzőnél (dr. Dornyay Béla múzeumigaz­gató, Keszthely) és valószínűleg a keszthelyi és hévízi papirüzletekben. Aki Egregyre ki­rándul és a templom céljaira is áldozni óhajt, az okvetlenül szerezze meg a füzetet. Dr. M. B. intézeti sapkák, utalványnélküli cipők, ernyők, fehérnetnüek Horváth Jenö-nél Az ünnepségek sorrendje: Szeptember 13-án este hét érakor P. Ki- rályfalvy Jenő ferences hitszónok szentbeszé­det mond. Utána szentséges litánia, esté m kilenc órakor gróf Wenckheim Frigyes pápái prelátus, jáki apát vezetésével gyertyás kör­menet. Szeptember 14-én reggel hét órakor kö­zös szentáldozás. Előtte oltárbeszed; kilen* órakor gróf Wenckheim Frigyes pápai pre­látus, jáki apát főpapi miséje fényes segéd­lettel. Utána P. Kocsis Ödön házfőnök ünnepi szentbeszédet mond. Kilenc órakor a kegy­templomtéren is lesz szentmise és szentbe­széd. Kint P. Janzsó Jácint hitoktató pré­dikál. Szénkiskereskedő széneladása A polgármester közhírré teszi, hogy a m. kir. közellátási miniszternek 209.400/1941. K. számú rendelete alapján szénkiskereskedő csali ipari vagy egyéb fogyasztó részére és leg­följebb fuvartételben adhat el szenet, briket­tet, kokszot, vagy kokszbrikettet. Ipari, vagy egyéb fogyasztó részére va - góntételben csak az a szénkiskereskedő adhat el szenet, brikettet, kokszot, vagy kokszbri­kettet, aki mind szénnagykereskedővé, ininA pedig szénkiskereskedővé ki van jelölve. Amennyiben a cselekmény súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a köz-, ellátási miniszternek a jelen rendelet alapján kiadott rendeletét, vagy tett intézkedését meg­szegi, vagy kijátsza. Tóth Gyulánál Intézeti kékszövetek L eánykakabátok nagy választékban Zalaegerszeg

Next

/
Thumbnails
Contents