Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-29 / 196. szám

WIN. r\ folyam, 196. szám. Megjelenik hétköznaponként délutón. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. P O L IT1K A I N A P I L A P Felelős szerkesztő: 11 ERDŐ L Y F E R E N C Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.71) P< Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. ^—g—mmmmmmmmmm——mmmmmm——ü Tanítkssuk-s gyermekeinket? A gondtalan uborkaszezon kezd kimenni a divatból. Szülők számára a nyári pihenési idő máskor is, de ma különösen egy nagy gonddal terhelt: ilyenkor kell dönteniük, hogy taníttassák-e elemi iskolát végzett gyermekei­ket. A nyugtalan idők nagy kérdései mellett ennek is megmarad a súlya. Azon túl vagyunk már, hogy a középisko­lát csak a kimondottan tudományos nevelés cs képzés csarnokának tekintsük. Az a romantika, hogy az eminens vagy feltűnő tanulás-vágy - gyal bíró gyermeket az első napokban sze­kérre pakolja apja s a gimnázium előtt azzal teszi le, hogy litevátus ember legyen belőle, már a múlt századé. A középiskola kezd az általános műveltség elengedhetetlen eszközévé lenni. Kétségtelen azonban, hogy részint az egy ­re erősböciő i párosodási folyamat, részint és főként a megnehezült gazdasági viszonyok, me­lyek az intézeteket és neveltető szülőket egy­ként nagy erőpróba elé állítják, nem kedvez­nek az intellektuális pályáknak, még a közép­iskolába való járatásnak sem. Emiatt évről-évre egyre több kallódó gyermek és bánkódó szülő látható sorainkban. Gyermekek, akik tanulásukban elakadtak, vagy meg se kezdhették azt, más helyen se tudták azonban a jövendőre való készülésüket föl­találni, csak ődöngnek ide-oda, jórészt tétle­nül, miközben az idő rohan fölöttük s tétlen ifjúságuk annál könnyebben és rohamosabban lesz a bűn zsákmánya. Mert jól mondja az angol közmondás, hogy a sátán a lusta kezet azonnal rosszra vezeti. Még szomorúbb lát­vány" a késett bánatéi szülő, aki lassanként be­látta, hogy gyermekét taníttatnia kellene, vagy inkább kellett volna, mert az már túllépte tizenötödik évét, középiskolába többé föl nem vehető. Alig van fájdalmasabb, mint az el­szalasztott és soha többé vissza nem térő al­kalom néma vádja. Az elemi iskolát végzett gyermek nem ura még önmagának, sőt képességeiről, haj­lamairól se tud számot adni, még kevésbé öntudatos döntéssel a maga jövőjét irányítani. A többnyire gazdasági okok különben se hagy­ják az ő kezében a döntést. A felelősség te­hát egyedül a szülőkön van s ez még terhe- lőbb olyan esetben, amikor az anyagi nem hiányzik és a gyermeket más, sokszor egé­szen nevetséges okból tartjuk vissza a to­vábbtanulástól. A megállapításnak ez a beállítása nem je­lenti azt, hogy most már mindenki taníttassa tovább, sokszor az elemi iskolában is bukdá­csoló, vagy gyengén haladó gyermekét, bár joggal lehetne általános propagandát kezdeni a középiskolázás érdekében. Arról van szó, hogy akit Isten nyilvánvalóan szellemi foglal­kozásra teremtett, azt szűklátókörűség, vagy külső akadályok miatt ne kényszerítsük bele a testi munka Prokrustes-ágyába, a mester­séget Is sokszor úgy választva meg, hogy az ifjú mindent szívesebben csinálna, mint ép­pen azt. Nem is annyira a tehetsegek fölkuta­tására és fölkarolására szeretnék a figyelmet fölhívni, mivel a tehetseg, minél inkább at- [ütő, annál bizonyosabban úgyis kiküzdi nfagat s kiharcolja a maga útját, hanem arra, hogy minden évfolyamban vannak az elemi isko­lában olyanok, akik nemcsak megbírják a kö­zépiskolát, de nem is nélkülözhetik s akiket a földműves-, ipari- vagy kereskedelmi élet, a kézimunka soha el nem tud juttatni hivatása betöltéséhez. Az ilyeneket taníttatni kell, a legnagyobb áldozatok árán is. Es itt már nyilvánvaló, hogy a felelősségi, nemcsak a szülőké, akik ugyan a legjobban A Szentszék gy ors rendelkezése a vissza­tért Murán inneni vendvidék területét és hí­veit a szombathelyi püspök joghatósága alá visszahely ezte. A csonka szombathelyi egyház­megye ezúttal két esperesi kerülettel, az alsó- lendvaival és muraszombatival s ezáltal 22 plébániával és hetvenezer hivővei gy arapodott. Az alsólendvai esperesi kerület híveinek száma 37.464. Az egyes plébániák a következők: 1. Alsólendva, járási székhely. Temploma 37 méter hosszú. Ilivek száma 9991. A plébá­nos mellett két káplán és egy hitoktató mű­ködik. Hozzátartozó községek: Lendvahosszú- íalu, Trimlinje, Oresje, Csentevölgy (kápol­nával), Petesháza, \ ölgyifalu, Pince, Benica, Genterovci, Lendvahidvég, Bánuta, Gaberje, Alsólakos (kápolnával), Felsőlakos (kápolná­val), Kot (kápolnával), Kapca (kápolnával), Nagy palin a és Kispalina. 2. Murarév mint expositura, létesült 1924- ben. Lélekszámú 894. 3. Bagóm a. 1334-ben már temploma volt, melyről 1673 óta nem tudunk. Uj temploma 1925-ben épült. Hívek száma 2717. Anya- könyvvezetés 1673 óta. Hozzátartoznak: Zala- ivánd, Örszentvid és Bakónak (mindhárom he­lyen kápolna). Brand Sándor dr., az integer Zala vár­megye alispánja hirdetményben jelenti be, hogy a polgári közigazgatás vezetését az egész vármegye területén, mint alispán, átvette. —- Mélységes hálával rnont köszönetét a várme­gye törvényhatósága nevében a katonai köz- igazgatás vezetőjének és a katonai közigaz­gatás minden munkásának, akik, mint a mi szemünk fényének, a m. kir. honvédségnek' hivatott vezérei, ezen a földön négy hónapon át annyi önzetlenséggel és hűséggel keltették újból életre a magyar életet. Fogadja mindenki bizalommal a polgári közigazgatás intézkedé­sét, amely — mint honvédségünk ott műkö4 dött katonai közigazgatása — nemzeti kérdé­ismerik a gyermeküket, de ebből a szempont­ból néha reménytelenül vakok, a tanít tatásij körülményeket illetőleg pedig tájékozatlanok?., Az illető helység vezető emberei, elsősorban a gyermek tanítója és lelkipásztora hivatott meg­látni, hogy melyik gyermeknek hol a bélyeg kinek életföltétele a továbbtanulás s akkor! minden igyekezettel azon lenni, hogy ezt al szülők is megértsék s a legtöbbször szűköst anyagiak is megengedjék. 4. Bán tornya. Régi temploma 1333-ból való. Műemlék, Akvila János festményeivel.; Hívek száma 4803. Filiális községek: Lendva- szentjózsef (kápolnával), Zarkóháza, Lendva- erdő és Lendvanyires. 5. Nagypalina mint expositura, létesült 1923-ban. Lélekszámú 1876. Hozzátartozik: Kispalina (kápolnával). 6. Belaíinc. 34 méteres temploma 200' éves. Ili vek száma 8384. Hozzátartozó köz­ségek: Adorjánfalva, Lendvarózsavölgy, Mu­rahely, Murasziget, Muramelence, Hársliget és Murabaráti. 7. Cserföld 3899 hivővei. Temploma 50 méter hosszú. Hozzátartozó községek: Alsó- beszterce, Középbeszterve (kápolnával), Tüske­szer, Zsizsekszer és Felsőbeszterce. 8. Lcndvavásárhely. Lélekszámú 3813. —• Hozzátartozó községek: Motvajevci, Zsitkoc., Göntérháza, Kámánháza és Radomos. 9. Kcbeleszentmárton, helyi káplánság. Lé- lekszám: 1087. A muraszombati esperesi kerület híveinek száma 32.308. Plébániák száma 13: Csendlak, Felsőlendva, Kuzma (helyi káplán­ság), Felsőszentbenedek, Marokrét, Mártonhely,, Muraszombat, Nagydolány, Perestó, Péterhegy, Szentsebestyén, Vashidegkut, Vizlendva. 1 sekben szintén kemény, határozott, de az em­beriesség és a lakosság érdekei szempontjából szívjósággal lesz telítve. Közigazgatási jelsza­va — mondja az alispán —, hogy a közigazga­tási tisztviselőnél a nép szeresse, az ész ke­resse és az akarat pedig védje az igazságot. Kozderka László ezredes, nagykanizsai ez­redparancsnok az alábbi levelet intézte az al­ispánhoz: — Hazafias és bajtársi tisztelettel kö­szöntőm Méltóságodat abból az alkalomból, hogy az alsólendvai járás és a belatinci szolga­bírói kirendeltség közigazgatási vezetését is átvette. Kívánom, hogy Méltóságod munkáját A szombathelyi egyházmegye gyara­podása plébániákban és lólekszámban A polgári közigazgatás átvételéhez

Next

/
Thumbnails
Contents