Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-28 / 195. szám
XXIV. évfolyam. 195. szám. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszég, Széehenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI N A P IL A P Felelős szerkesztő: I IE R B O L Y F E Pi E N C Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P« Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Portugália is harcba indul a bolsevizmus ellen Portugália valamennyi hivatali helyiségé- j ben, a postahivatalokban és az összes jól látható helyeken a napokban falragasz jelent meg a következő szöveggel: »Portugálok! A kommunizmus, amely terrorral akarja meghódítani a világot, minden országból szovjetgyarmatot akar csinálni és minden embert állattá akar tenni. A kommunizmus elleni harc országunk fönnmaradásának szavatosságát jelenti, szellemi örökségünk és szülőföldünk biztonságának védelmét. A kommunizmus elleni küzdelem az igazságért való harcot jelenti a világ legnagyobb hazug- dottabb ország legkönyörtelenebb banditái kép- sága ellen, amely hazugságot a leghátramara- viselik. Portugálok! Ha méltók akartok lenni erre a névre, sorakozzatok föl a bolsevizmus ellen és védelmezzétek meg évszázados civilizációnkat. — Éljen a portugál haza!« A portugál kormány minden eszközzel támogatja a konununáistael lenes propagandát. Törökország és az iráni betörés Az iráni brit-szovjet betörés Törökországban különösen nagy idegességet és fölháboro- dást keltett. Az iráni szovjet-angol betörés mind politikailag, mint katonailag súlyos helyzetet teremtett Törökország számára, mert szinte elkerülhetetlennek látszik, hogy Ankara az eljövendő helyzetek alakulásában állásfoglalásra kényszerüljön. A politikai érdeklődés előterében álló török magatartás megoldása elé Berlinben a legteljesebb nyugalommal tekintenek, mert Németország a politikai és katonai arcvonalak minden eshetőségére eléggé fölkészült, úgy, hogy váratlan meglepetések nem érhetik. Az angolok szemforgató emberiességgel szeretnének a világ előtt tetszelegni és hatalmas élelmiszerszállítmányok Iránba való szállításáról adnak hirt, hogy azt a látszatot keltsék, mintha Németország máris kifosztotta volna Iránt. Ez az angol fogás azonban nem sokat használ, mert tudvalévő, hogy Irán dión, rizsen és kukoricán kívül nem exportált semmit Németországnak. Az indiai angol búzasegítség inkább az angol éhségblokád szükséges következménye.' Az angol és a szovjet nagykövet a sah kívánságára kihallgatáson jelent meg az uralkodónál. A kihallgatás során a két diplomata újból kifejtette azokat az okokat, amelyek Nagybritanniát és a Szovjetuniót arra kényszerítették, hogy katonai műveleteket indítsanak Irán ellen. Irán fővárosa tökéletesen nyugodt. A te- herániak, mint mindig, most is fegyelmezetten folytatják munkájukat s nem hagyják magukat félrevezettetni semmiféle híresztelésektől Nyilvánvaló, hogy a lakosság teljes bizalommal van a kormány iránt. A kormány tökéletesen biztosította a főváros ellátását. Az utcai forgalom teljesen a megszokott képet mutatja. Hétfőn délután délről érkező repülőgépek röplapokat szórtak Teherán külső területeire. A röplapokon az áll, hogy a katonai műveletek nem az iráni nép, hanem csupán az úgynevezett »német veszély« ellen irányulnak. Zala-, Veszprém- és somagymegyei járások szövetkezeti kiállítása BalatonfO reden A balatonfüredi járás gazdaközönsége augusztus 31-től szeptember 8-ig a »Falu« Magyar Gazda és Földműves Szövetség rendezésében a balatonmenti zalai, veszprémi és somogyi járások szövetkezeteinek és a nagy, magyar szövetkezeti központok bevonásával Széchenyi gazda- és szövetkezeti napot rendez, melynek keretében az Országos Központi Hitelszövetkezet és .a köteléki hitelszövetkezetek is részt vesznek. A szövetkezeti kiállítás a balatonfüredi gyógyhelykaszinó termeiben lesz és nyolc napon át marad nyitva. Az ünnepélyes megnyitás augusztus hó 31-én délelőtt tíz órakor történik-, mely után kezdetet veszi a Széchenyi gazda- es szövetkezeti nap. ii/imek keretében az agrárszövetkezetek és az említett járások szövetkezeti kiküldötteinek részvételével három igen fontos és időszerű kérdés megvitatására kerül sor, úgy, mint 1. a mezőgazdasági termelés folyamatosságának biztosítása, 2. gazdatársadalom és szövetkezeti mozgalom, 3. nemzetépítés-országrontás. Mindegyikhez a kiküldöttek részéről több hozzászólás fog elhangzani. A »Falu« Magyar Gazda és Földműves Szövetség a kiállítást és a gazdanapot Széchenyi István szellemében rendezi meg. A legnagyobb magyar születésének 150. éves fordulóját ünnepli az ország és ezen ünneplésben a balatonvidéki szövetkezetek is részt kívánnak venni, annál is inkább, mert minden! balatonvidéki ember lelkében ma is ott él Széchenyi István gróf mondása: »A Balatont, Magyarország szinte legkiesb’ magyar vidékét, elhanyagolt állapotából kiemelni oly szempont, mely minden hű hazafinak legközelebb fekszik érdekében, ezen én legalább kételkedni nem tudok!« *0*A**ßAßAßmß0*A**ßA*Afi0*Aßm*A*Aß* Munkában az állatorvosi repülő bizottság A fertőző sertésbénulás gyökeres kiirtásai céljából Vass Iván dr m. kir. állategészségügyi főtanácsos vezetésével 12 m. kir. állatorvosból álló repülő bizottság vizsgálja át a fertőzött és veszélyeztetett községek sertés-* állományát. Megvásárolják a beteg és velük együtt tartott, fei’tőzésre gyanús állatokat az államkincstár részére napi áron. A bizottság Vas megye muraszombati járásában már meg is kezdte munkáját, a napokban érkeznek az alsólendvai járás területére, majd a lenti, le- tenyei, novai, Csáktornyái, perlaki járásokban folytatják azt. A budapesti bankok félévi mérlege megjelent. A mérlegadatok ösz- szehasonlítása csak az évvégi adatok alapján lehetséges, mert a múlt évi félévi mérlegadatokhoz viszonyítva, mérlegtechnikai okokból jelentékeny eltolódás következett be. Az összehasonlítási alap a múlt év végén kiadott mérlegek. Fél esztendő alatt bankjaink, pénzintézeteink erőteljesen fejlődtek. Nem a kiugró, az átlagon jelentékenyen felülemelkedő, az erőgyarapodás, hanem a szolid, nyugodt menetű fejlődésé. Az elmúlt félesztendő eseményekben gazdag volt s számos olyan körülmény lépett föl, ami ugyancsak próbára tette bankjaink, pénzintézeteink erejét, teljesítő képességét. Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy mindezideig derekasan feleltek meg a rájuk rótt föladatoknak. A területgyarapodások nyomán mind ipari, mind pedig kereskedelmi vonatkozásban számos kérdés várt megoldásra, hogy ezzel az új területeket beolvasszuk gazdasági életünk lüktető vérkeringésébe. Pénzintézeteink hivatásuk magaslatán állva, minden rendelkezésre álló eszközzel siettek a nagy állami és általános gazdasági kérdések megoldására. A közzétett mérleg főösszege 3450 millió pengő, 186.8 millióval (5.7 o/o) több, mint 1940. december végén. Az adósok tétele 908.2 millió pengő, 110.5 millióval (13.8 o/o) több az évvégi adatoknál. Az államadóssági kötvények 109.í millióról 183.9 millióra emelkedett. A mérleg teher oldalára jellemző változások a következők: A rendes tartalékok 5.5 millió pengővel gyarapodtak! s végösszege 64.4 millió pengő. A betétek gyarapodása is jelentékeny. A betétek összege 1758.1 millió pengő, 107.6 millióval, 12.3o/0-kal több, mint az év végén. A belföldi hitelezők tétele 264.6 millió pengőről 295.4 millió pengőre emelkedett. A külföldi hitelezők tétele csökkenést mutat. Az évvégi 66.1 millió pengővel szemben 63.9 millió pengő.
