Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-26 / 193. szám

XXIV. évfolyam. 193. szám.

V Megjelenik hétköznaponként délután. - Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC

Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P< Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368.

Hz alispán közölte a várossal a Muravidék visszatérését

A Bárány bérbeadása, a lisztjegy- rendszer és a kórházi gőzgép eladásának ügye a városi közgyűlésen

Zalaegerszeg megyei város képviselőtestületé hétfőn délután rendkívüli közgyűlést tartott Mikula Szigfrid dr. polgármesterhelyettes főjegyző elnöklete mellett.

Köszönet az alispánnak, főispánnak és Pehm József prefátusnak

r A Hiszekegy elmondása után az elnöklő fioIgármesterhelyette9 bejelentette, hogy a vármegye alispánja értesi.elte a várost az alsó- lendvai járás és a belatinci szolgabírói kirendeltség közigazgatási átvételéről. Javasolta, Rogy a közgyűlés a bejelentést örvendetesen vegye tudomásul, azt jegyzőkönyvben is örökítse meg, az örvendetes esemény alkalmából üdvözölje az alispánt, akinek alispánsága alatt állottak vissza a megye régi határai s további munkájára Isten áldását kérje.

Holczer Ernő szólott az előterjesztéshez. Büszke érzéssel kísértük az eseményeket — mondotta —, amelyek olyan szép eredményeket hoztak. Alsólendva vidékének és a Muraköznek visszacsatolása közgazdasági és kulturális Szempontból egyaránt nagyjelentőségű, a megyeszékhelyre, a megyére és az országra nézve. Sokat fáradozott az alispán a főispánnal együtt ez eredmény eléréséért, de kivette a munkából részét Pehm József pápai prelátus is, aki, mint névtelen harcos, minden erejével es igyekezetével munkálkodott Zala megye régi határainak visszaállításán. Azt indítványozta, hogy a közgyűlés fejezze ki háláját, köszönetét, alismerését áz alispán, főispán és Péhm József prelátüs iránt s üdvözölje az alsólendvai járást és a belatinci szolgabírói,1 kiréndeltséget.

! Mikula Szigfrid dr, polgármesterhelyettes magáévá tette Holczer indítványát, amit a közgyűlés egyhangúan elfogadott az elnök javallatával együtt.- i im I ■ - i '. : ;

Katonák a Bárányban

\i;. b ■;>■ >1j \ :; : . •-V Bejelentették ezután, hogy a szombathelyi ró.,j,fcir. III. hadtestparancsnokság az Arany Barány-szálloda egyés helyiségeit kibérelte é annak átalakítását kéri a várostól. A költségek 1200 pengőt tesznek ki. Hat tiszt, hat al- ttózt, húsz főnyi legénység és négy ló számára kellenek a helyiségek. Az évi bér 5000 ptnrígő, amelyből pótadó címén a városnak) 800 pengő jut. Az elsőemeleti helyiségekéi) foglalja le a katonaság, a két nagy terem kitételével, Ennek az emeletnek bérbeadásával &■szállodakérdés megoldása is könnyebben vitető keresztül. A közgyűlés kimondta, hogy, ft költségeket vállalja.

Fedezet a lisztjegyekre

A lisztjegy-rendszer bevezetésével kapcsolatosan költségek terhelik a várost. Nyomtatványokat kell készíttetnie és két új munkaerőt beállítania. Mivel azonban a városnak erre fö- dözete nincs, a főispán-kormánybiztos úgy rendelkezett, hogy a malmok és lisztnagykereskedők minden métermázsa liszt után 20 fillért szolgáltatnak be a városnak, ez azonban a közönségre át nem hárítható. A közgyűlés ezt a bejelentést is tudomásul vette.

A kórházi gőzgép sorsa

Hosszadalmas és meglehetősen heves vitát váltott ki a kórház tulajdonát képező stabilgőzgép eladásának kérdése. Polgár János zalaszentgróti lakos ugyanis a használaton kívül álló gépet hajlandó megvenni 3000 pengőért s a vételárat az elszállításkor készpénzben rögtön ki is fizeti. Ajánlatának elfogadása esetén kéri az azonnali végrehajthatóságot is kimondani. A pénzügyi és jogügyi bizottság

az ajánlat, elfogadását javasolta és jpvasoltia! a polgármesterhelyettes is. O '

Rigler Mihály az eladás ellen szólt,/ |Wö- szely József dr. a gép fölértékeltetését ajánlotta, Horváth István azt javasolta, ajánlják! föl azt az alsóerdei téglagyárnak, Láng Nándor azt tartaná helyesnek, ha a vároW kifizetné a 3000 pengőt a kórháznak! s a gépet Megtartaná, Varga Mihály versenytárgyalást javasol. A bizottság javaslatát Janosó Benedek dív kórházigazgató, az elnök és Wölfer István városi mérnök védelmezik.

Holczer Ernő részletesen kifejtette, hogy az ilyen gépre ma nehezen akad vevő, a használatlanságban romlik, gondozása pedig pénzbe kerül. A háromezer pengőt a kórház olyart fölszerelési tárgyak, vagy gyógyszerek beszel*-, zésére fordíthatná, amelyeket egy orvos ig kezelhet és amelyeknek ára a jövőben emel- kedhetik. És, hogy az' ilyen gépre ma mán nem igen akad vevő, annak bizonysága az, hogy egy éve hirdetik már-és csak most akadt egy vásárló. Itt tehát nem egy objektumnak eladásáról, hanem értékmentésről van szó. Ezért javasolja a pénzügyi bizottság is azi eladást.

Az elrendelt szavazás eredménye az lett, hogy a közgyűlés 9 szavazattal 5 ellenében;, az eladás mellett foglalt állást, de az elnök javaslatára mellőzte az azonnali végrehajthatóságot. A határozat kihirdetése után i Rigjei,* Mihály megjegyezte, hogy nyilvánosságra kel-, lene hozni az eladás mellett szavazók neveit, amit természetesen különösnek talált a többség, mert nem ez az első eset, hogy valamit elad a város, adott el már nagyobb értékeket is és akkor nem nyilvánítottak ilyen óhajt. Pedig azokról az eladásokról még sokáig he-, szélnek Egerszegen. t

A közgyűlést megelőzően a pénzügyi és. jogügyi bizottság ülésezett.

Dél-Muraköz táján ...

Aug. 22. Az ország más vidékein már tarlóival, fölugarzott földjeivel haldoklik a mező; itt még tavasz járja. Azért is, mert ebben az évben Muraköznek csak tavaszt adott a jó Isten. De üde is ez á Dél-Muraköz. A bogár - fekete-zöld kukorica, mint végeláthatatlan tenger húzódik mindenfelé. Itt-ott tarkítja a közöket, mint valami erdő-vágás, a hajdina.

Délről a Mura és a Dráva torkolatától fölfelé a második község Alsódomború. Mesz- sziről feltűnik új, nagy templomának tornya. Még a világháború előtt lebontották a régi kicsit, újra magyar lett a világ, mire fölépült az új. Ott Zalán Gyula, aki 1910-ben képviselte a vidéket, mint országgyűlési képviselő, a világháborúba történt bevonulásáig, együtt örül Domborúval, hogy megvan a hatalmas isténháza a falu szívében. Most meg plébánosuk nincs. Nem várta meg a magyar világot, sietve elment délre. A szomszédos mura- vidi plébános látja el a híveket.

A nép? örül, hogy magyar lehet. Akiket a saját nyelvén próbálnak a községházán megszólítani, magyarul felelnek vissza. Oly csendes, békés+ munkás, mintha a 23 évet téli álomnak nézné. Az emeletes nagy. iskola várja a meszelőt, meg a gyerekeket...

Kotor... Nagy helység. Légrádnál, Domborúnál közelebb fekszik Magyarországhoz, de? soká került kezünkre. Többen délre mentek, még magyar nevűek is. Hiányzik a nép lelkében az, hogy parádésan megüljék a néppel az új világ beköszöntét. Meg kell adni mindennek a módját. Ezt mondja Baligács Józsefi plébános úr is, aki a muraközi papság magyarjaként ismeretes. A 48-asok tábori papja volt; 1918-ban a vendeket csitította dr. Czi- gány főbíróval szülőföldjén, Belatincon. Mint ferences, Szabadkán küszködött, aztán, mert magyar földre akkor még nem jöhetett, Zágrábban vetette föl magát és a megürült kotorj plébániát kapta. Hatalmas templomát császári templomnak hívják itt, mert Ferenc Józsefi királyunk építtette. A szentelését a szépemlékű dr. Premus Domonkos szentendriai c. püspök végezte Ehrenresik Nándor plébános idejében. Ehrenresik plébánosra még sokan emlékezünk. (Most varasdi kanonok, 72 éves* betegeskedik. A nép szseretettel emlegeti meg ma is.)

I Légrádon, Als’ódomborún, Rotorban fél- benmaradt hodályokat látunk a helység közepén, dont-nak nevezik őket, másként szo- kol-nak. Ifjúsági otthonok lettek volna, mint azok, amelyek már elkészültek. Elkészültek, be kell fejezni őket. Legyenek levente-ottho-