Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-05 / 151. szám
6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. július 5. a tojótyúk elpusztulását vonja maga után. Ez a rendellenesség leggyakrabban a tojáshozamra kitenyésztett és túlhajtott tojóknál fordul elő, aminek oka a beltenyésztés folytán elerőtlenedett szervezet. Ennek egyetlen orvossága az, hogy a fehérjeszegény ele- ségre szorítsuk az ilyen tojókat. Mire legyünk figyelemmel a baromfi megbetegedésénél? Legelsősorban is meg kell vizsgálnunk a gubbasztó baromfiakat, vájjon nem húzódtak-e tetvek, vagy kullancsok a bőrükbe, mert ezek az élősdiek nagy hatással bírnak a belső betegségek előidézésére. Elősegítik az állatok elgyengülését. Különösen az apiúgy is beteges hajlamú állatokat kedvelik az élősdiek. Fertőző betegségek fellépésénél szigorúan el kell különítenünk a beteg állatokat az egészségesektől. Az ólakat a’aposaa ki kell takarítanunk és fertőtlenítenünk. Vigyáznunk kell arra, hogy a bacillusokat cipőinkkel, ruhánkkal. vagy kezünkkel az egészséges állatokhoz be ne hurcoljuk. Jegyző, bíró meg a többiek Utcacsinálás Irta : Gyuhiy István. Télen, nyáron szép a falu. Nyáron tele van virágillattal, télen pedig szépek a hótól fehér házak, utcák. Az idegen nyáron el is gyönyörködik a szépségben, de ősszel, télen egy kévés üröm is cseppen az örömbe. Rosszak az utak! A szekér elakad a kátyúban. Az autót m<^’ épen lovakkal kell tovább vontatni a sarban. És hiába is hozzák rendbe az utakat, az őszi eső elmossa, kár- bavész a munka, feneketlen lesz a sár. Ha hivatalos látogatás érkezik a jegyzőhöz, a legelső, amit szemére lobbant; rossz az út. Pedig, szegény nem tehet róla. Ez már hozzátartozik a faluhoz... A főszolgabíró az egyik közeli faluját gyakran látogatta. Miért, miért sem, nem tudom, de minden második-harmadik nap jött. ősz volt, esett. Ember, állat derékig dagasztotta a sarat. Az autó meg tengelyig. Az emberek még csak valahogy kievickéltek a tócsákból, továbbáltak, ha cipőjük, csizmájuk hátra maradt is. De az autó? Az ott roskolhatott éjjelnappal, mégsem ment egy tappodtat sem tovább. De az is igaz, bogy nemcsak a természeti szépségeket lehet pénzzé tenni, de az ellenkezőjét is. Még a sárból is lehet aranyat facsarni. Ezt a saját kárán tapasztalta a főszolgabíró. Amint megfeneklett az autója, öt-hat ember tűnt fel, nekivetették hátukat az autónak és kiemelték a sárból. Ha megint elakadt, újra emelték. Persze, a végén tartották markukat a megszolgált munkabérért. Utóbb már csodálkozott a főszolgabíró, hogy az emberek várakoznak rá. Szóvá is tette a j*egyző előtt: — Nem értem. Itt nagyon ráérnek az emberek. Úgy látszik, nincsen dolguk. Valahányszor ^övök, tucatszámra várakoznak rá. A jegyző mosolygott. — Ja, nagyon udvariasak, jól neveltek... — Úgy? Mi lesz, ha megcsináltatjuk az utat? • — Hm, nem tudom! A jegyző tett-vett. Néném asszony ezt akart, urambátyámnak más volt a kívánsága. Egyik írást hozott, tanácsot kért, a másik írást követelt, igazságot keresett. A főszolgabíró várt. Nem zavarta jegyzőjének munkáját. Szóba- ereszkedett az egyik falubelivel. Kérdezte erről is, arról is. Mint ilyenkor szokás, panaszkodott a kikérdezett. Sok az adó, rosszak az utak. ’Az út említésére felderült a főszolgabíró arca. — Na, ugye, rossz az út! Meg kell csinálni! Mire való a közerő? Meg kell csinálni! A jóvágású magyar arcára szorongás ült. Hirteíenében nem találta a helyét. KérdezA központi kávéház éjjel 2-ig nyitva ♦ Az étterem az emeleten 12-ig nyitva hettek attól most már akármit, nem felelt, mintha megnémulí volna. Sürgette a jegyzőt, hogy kerítsen sort a dolgára midéi előbb, mert ő bizony nem ér rá. Kenyeret süt az asszony, meg aztán az állatok körül is baj van. A jegyző türelemre, csendre intett. Hiába volt, az csak sürgetett. — Ejnye már no. én előbb jöttem! A jegyző nem fe'elí, tette a dolgát. Tudta, hogy miért sürgős emberének a dolga. Elszólta magát, amikor az utat említette. Furcsa, de úgy volt, hogy nem volt érdeke a falunak, hogy jó legyen az útja. Mikor pedig a főszolgabíró ismét az útcsinálás mellett kardoskodott, hirtelen ellábolt emberünk. Sebbel-Iobbal élvibarzott a hivatalból. A főszolgabíró csodálkozott. — Hát ezt meg mi lelte? A jegyző egy pillanatra letette a tollat. — ö tudja! Nem kell neki az út... Nem érdeke, hogy jó legyen. — Nem? — Bizony nem! A főszolgabíró összecsapta l;ezét. Ilyesmi még nem fordult elő hivataloskodása alatt, válgatta fejét. — Nem értem, hogyan lehetséges ez, nem értem! A jegyző hátratolja székét. Nyugodtan felkel, közelebb lép főnökéhez. Kezét szája elé emeli, mintha titkot súgna. — Azt az u(at meg ne csináltasruk! A főszolgabíró arca haragosra Valik. — Ne? — Ne! — És, miért? Azért is meglesz, ha mondom! A jegyző magyaráz, hosszasan fejtegeti az útügyet. — Tetszik tudni... Szegény a falu, nincsen kereset. Különösen ősszel, télen. Hát, lei- ki úgy segít magán, ahogy tud... Az útból élnek itt az emberek. Kimennek a falu végére és, ha elakad egy szekér, autó, segítenek... Persze, nem ingyen! Ez is kereset, felér a napszámmal. Minél rosszabb az út, annál több pénz folyik a faluba. Hat csak ezért. A főszolgabíró most már .méregbe jött. Ráütött az asztalra. — Hát ezért? Na, jó, rajtam pedig többet nem keresnek! Még mit nem! Eddig sem, ,ba tudom! A jegyző felhúzta szemöldökét. Elborult az arca. — Csak meg ne tudják, hogy elárultam a titkot, mert baj lesz. Bizony baj! Tetszik tudni, bosszút állanak. Elesnek a keresettől... A főszolgabíró dobbantott. — Bánom is én! Rajtam többet nem keresnek! A. jegyző még egy utolso ellenvetést tett. — Csak most hazafelé! Mert még nein javult meg az út! Tinlenkuli mindig üzembiztos. Vásároljon ■ Zrínyi könyvesboltban. Jó karban lévő szódagyári gép olcsón eladó. Érdeklődni lehet: Zalaegerszeg, Kert-u. 29. c Tíapi __ Előfizetőink ém olvasóink szíves elnézését kérjük, mivel technikai okok miatt lapunk későbben jelenhetett meg. Eiőfistefcőírtsk figyelmébe* Felkérjük mélyen tisztelt előfizetőinket,, hogy lejárt előfizetésüket megújítani, illetőleg hátralékukat rendezni szíveskedjenek. A befizetés megkönnyítése céljából azoknak a nb. előfizetőinknek lapjába, akiknek előfizetése lejárt, vagy hátralékaik áll fenn, posta- talearékpénztári bejizetési lapot mellékeltünk. Kérjük, hogy az előfizetést ezen beküldeni szíveskedjenek. Lapunk, amely minden támogatás nélkül,, önzetlenül, csupán előfizetőiben bízva szolgálja a közérdeket, csak úgy tudja hivatását zavartalanul ellátni, ha ebben mélyen tisztelt előfizetőink az anyagi alap megteremtér sével támogatják. Hisszük, hogy tisztelt előfizetőink megértik kérésünket és előfizetésük beküldésével hozzájárulnak munkánk folytatásához és a lap zavartalan küldését is lehetővé teszik ezzel. Kiváló tisztelettel: ZALAMEGYEI ÚJSÁG KIADÓHIVATALA. — o — — Albrecht királyi herceg a Balatoni Sportbét fővédnöke. A »VII. Nemzetközi Sporthét a Balatonon« rendezőbizottságának elnöksége Albrecht kir. herceg elnöklésével és sze mélyes részvételével Siófokon és Balatoníü- reden ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a sporthetet augusztus 30. és szeptember 8. között Siófokon és Balatoníüreden, 12 sportág részvételével ismét megrendezik. Az értekezleten az egyes sportszövetségek részéről Ál- gya-Papp Sándor és Schreiner János jélen- tek még. Resztvettek még: Tüske Jenő dr. Máv igazgató, Berky Miklós hlispán, Declava Zoltán altábornagy, Andó László, az "OMÍH vezetője, Pöltzel Jenő, a BIB vezetője, Prém Lóránt dr.’, az OTT vezetője, Ugrón Gábor, Máry Dezső és Tóth Lajos BIB főtitkár. — Szabadságon. Kiss Dezső dr. kir. kúriai bíró, a zalaegerszegi kir. törvényszék elnöke, megkezdte 8 hetes nyári szabadságát és elutazott a városból. Távolléte alatt a kir. törvényszéki elnöki teendőket vitéz Horváth Bertalan dr. kir. törvényszéki tanácselnök látja e'1. — Uj takarékpénztári igazgató Nagykanizsán. Gyömörey István földbirtokos, volt országgyűlési képviselőt a Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár (Nagykanizsa) Igazgatójává nevezte ki. Előírásosan, színtartó nemzeti zászlók kaphatók a Schütz Áruházban. — Balatoni rádióelőadás. »Műemlékek a Balaton mellett« címmel július 9-én, szerdán este fél 7 órakor Budapest I. hullámhosszán Dornyay Béla dr., a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, felolvasást tart. — Kinevezés. Padoss József zalaegerszegi kir. járásbírósági díjnokot a pénzügyminiszter hasonló minőségben a pénzügyminisztérium mellett működő számvevőséghez, a pén- ügyminisztériumba Tánevezte. Kész női ruhák és ruhaanyagok, kész férfi ingek és inganyagok nagy választékban TÓTH SZABÓNÁL. — A Kis Szent Teréz szoborra Bódizs II- lésné 0.50, László Teréz 2 pengőt adományozott.
