Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-08 / 180. szám
f 94 f. augusztus 8. PÉNTEK. \.\í\ . évfolyam. 180. szám. MEGYEI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : ifoiaegerszeg, Széchenyi-tér 4, Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés; egy hóra 2 pengő, negyedévre 5 70 peng Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Fontos okmányokat és filmtekercseket Roptak el Parisban a kommunisták Meglepő lopás ügyében nyomoz a párisi rendőrség: igen nagyiont osságú iratok tűntek ^1 a Hotel des invalides épületéből, amelyeket valószínűleg a háztetőt javító munkások közé vegyült kommunisták loptak el. Az eltűnt akták ugyanis, amelyek Paris katonai parancsnokságának irattárából kerültek az Invalides épületébe, olyan adatokat tartalmaznak, melyeket 1939. őszén kommunista vezető elemeknél talált a rendőrség. Az Invalides épületének északi szárnya tömve van irathalmazzal. A fülkékre osztott helyiségeket sokszor csak íélmagasságu deszkafalak választják el egymástól. Különösen mióta az Élelmezési hivatal egy része szállást kapott az épületben s erre való tekintettel több fülke tartalmát átrakták más fülkékbe, ■még nagyobb a zsúfoltság és rendetlenség itt, mint valaha. Az épületben szolgálatot teljesítő személyek száma olyan nagy, hogy nem nehéz közéjük sodródni hivatalos el foglaltság látszatával illetéktelen egyéneknek is. A tettesek a tetőn keresztül hatoltak be, ugyanis a padlásra vezető nagy ajtót feltörve találták. Az Invalides őrzésére kirendelt Garde Ré- publiquaine segédtisztje ez év májusában konstatálta, hogy a szóbanforgó iratok és filmtekercsek a Paris katonai parancsnoksága által a menekülés idején elhagyott egyéb aktákkal együtt az Invalideste kerültek. Ismervén ez akták fontosságát, jelentést is tett azok hollétéről. A lopás tehát azóta történt. Minden jel arra mulat, hogy valószínűleg legutóbbi hetek alatt, amióta a tetőn tatarozó munkák folynak. A nyomozás eddigi eredményéről épen annak érdekében egyelőre nem hoznak semmit: nyilván o s s á g r a. Ä tfifiéiti városok iaÉeggenforg&imi propagandájára kér pénzt a Városok Szövetsége A Magyar Városok Országos Szövetsége sokat fáradozik a vidéki városok idegenforgalmának és ezzel kapcsolatban a magyar belső idegenforgalom fellendítésének ügyében. Lukács Ödön, a szövetség ügyvezető alelnöke, áilan dóan tárgyal e kérdésről az illetékes kormánytényezőkkel és a városok vezetőivel. Eddig sok panasz volt a városok részéről amiatt, hogy a városok költségvetéseiben idegenforgalmi célokra előirányzott összegeket részben, nem egyszer teljes mértékben törölt a belügyminisztérium. így a városok megfelelő anya gi fedezet híján nem voltak képesek eredményes propagandát kifejteni. A \ árosok Szövetsége a kereskedelmi miniszterhez fordult és kérte, hasson oda, hogy a városi költségvetések idegenforgalmi előirányzatát a belügyminisztérium ne csökkentse, hanem ellenkezőleg a kormány e kiadások fokozására buzdítsa a városokat. A szövetség szerint a városok idegenforgalmi. kiadásaira megfelelő bevételi fedezetet is lehetne kijelölni, ha a kormány engedélyezné idegenforgalmi járulék bevezetését. Ezt az illetéket azok az érdekeltségek fizetnék, melyek az idegenforgalomból koz\ eilen j hasznot húznak. Jövedelemszerzés céljából a városok részéről igényhe vehető volna a számolócédulák felülbélyegzése, szállodaszámlák, kópeslevelezőlapok helyibélyeggel való ellátása, monopol jellegű bevételek biztosítása, autó, turistabot, sapkajelvények és egyéb helyi- jellegű tárgyak monopolszerű árusítása. Az idegenforgalom növelése propaganda nélkül nem képzelhető el, a propagandához pedig elsősorban pénz kell. Ezekre a kiadásokra kell tehát fedezetet előteremteni és ezért kéri a Városok Szövetsége a kormány támogatását ebben az irányban. Kérik továbbá, engedélyezzen az állam a városok részére megfelelő összegű kölcsönkeretet, hogy e hitelek felhasználásával a városok idegenforgalmi berendezéseiket, elsősorban a vendéglátó intézményeket fejleszthessék és modernizálhassák Ezeket a ^beruházásokat most kell elvégezni, í mert a háború befejeztével előreláthatólag ha- ! talmas mértékben fog megindulni az idegen- forgalom, melynek ellátására a vidéki magyar városoknak is fel kell készülniük. Megvalósult Zalaegerszeg kultúrálnia Múzeummá emelkedik a Göcseji Gyűjtemény Az az agyonhajtott vágy, hogy Zalaegerszegen is legyen valami, ami az idegeneket és főként a kultúrtényezőket érdekli, ami valamit nyújt újat és szépet a szemlélőknek, ami az értékeket a kallódástól megmenti és egy kihalásnak indult vidék népi szokásait fenntartja, vagy legalább is annak fenntma- radt emlékéit a jövő nemzedékek szamára átmenti, eddig mindig csak jámbor óhaj ma- arftdt. Voltak ugyan az ügynek faradhatatlan fanatikusai, akik a sok kudarcba fulladt kezdeményezés után sem mondtak le az ügy megvalósításáról s vártak, hogy az idő mindent meghoz. Jött aztán a »Göcseji hét« néven szereplő Zalaegerszeg és vidékének ünnepség- sorozata, amely igen sok idegent és belföldi vendéget vonzott városunkba. Az ünnepség előkészületeinek és lefolyásának kellő keretekbe állítása s az ünnepség programjának kellő változatossá tétele keltette újra életre a múzeum gondolatának, Göcsej népi értékeinek felkutatására irányuló mozgalom megindítását. A gondolat elindult s két fáradhatatlan egyénnek Nagy Károly járásbírónak és Ka- ! possy Antal gimnáziumi tanárnak érdeme, hogy a gondolat nem maradt holtan. A sajtó propaganda felszínen tartotta az ügyet, a gyújtók nem lankadtak s kallódásnak indult göcseji népi értékek kerültek elő a gyűjtők! kincsei között. Lassan a közérdeklődés is tudomást szerzett a gyűjteményről s a város, régi városháza egyik kis szobáját utalta ki a Göcseji Gyűjtemény számára. A gyűjtemény] keretei azonban oly méreteket öltöttek, hogy] a kicsiny szoba inkább csak raktár jelleggel bírt, s az illetékes tényezők tovább dolgoztak azon, hogy a gyűjtemény megfelelő keretek közé kerüljön. így került az ügy a városi képviselőtestületi gyűlés elé. Á város nem zárkózott el a nagyjelentőségű kulturális ügy elől. A múzeum megvalósításába belekapcsolódott a népművelési bizottság is s végül a közös munka megteremtette a kívánt gyümölcsét: a város a régi városháza második emeleten egy nagy terem átengedésével megoldotta a légen várt kérdést. A termet vitéz Tamásy István dr. polgármester hivatalosan is átadta tegnap a Göcseji gyűjtemény céljaira. Az átadásnál! jelenvolt Petim József pápai prelátus, aki a múzeum létesítését legújabban szorgalmazta és Nagy Károly dr. járásbíró, a lelkes és fáradhatatlan gyűjtő és rendező. Az új terem most már méreteivel is, eléri a múzeum-formát, berendezése pedig teljesen muzeális. Hóman Bálint kultuszminiszter, aki minden valószínűség szerint a jövő hét végén látogat el Zalaegerszegre, egy csinos, gondozott kis múzeumot talál itt s reméljük lehetővé teszi, hogy a még »gyűjtemény« valósággal »múzeummá« legyen. A közönség érdeklődésére is nap-nap után fokozódik a gyűjtemény iránt és így biztosra vehető, hogy a múzeummá emelkedés rövidesen megtörténik. Lépéseket tesznek aziránt is, hogy visszakapjuk a másfél évtizeddel ezelőtt Keszthelyre szállított, de talán még ki sem csomagolt anyag visszakerüljön s elhelyezést nyerjen a leendő múzeumban. Majd meggyőződünk akkor arról, hogy annak az anyagnak van múzeumi értéke. Nem felejtünk! 1917. augusztus 8. A volt kolozsvári 35. közös tábori tüzér- ezredbeíi Svaáb Andor népfölkelő tizedes áz Ojtoz-i szorosban e napon vívott harcokban, mint felderítőtizedes vett részt és rettenthetetlen bátorságával, kezdeményező cselekvésével tüntette magát ki. A szoroson átvezető úttól északra húzódott az ellenséges gyalogság rajvonala, a sajáttól mintegy 60 méter távolságban, s utóbbi rajvonalban volt Svaáb felderítő járőrének is a harcállása. A saját csapatok támadták az ellenséget. A két rajvonal közelsége folytán nemcsak az ellenséges tüzérség tüzében állott felderítő járőrével, hanem a saját lövedékek is állandóan veszélyeztették. A lövedékr óbb adások az ü^eg- parancsnok megfigyelőjéhez vezető távbeszélő vonalat is többször egymásután elszakították. Svaáb tizedes nemcsak kitartott helyén,
