Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-06 / 178. szám

lOit. augusztus 6. SZERDA. XMV. cvF0Iva1.11. 178. szám. ARA 8 FILLÉR Megjelenik hétköznaponként délután. ‘ POLITIKAI NAPILAP » Hirdetések díjszabás szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal: j Felelős szerkesztő : j Előfizetés; egy hóra 2 pengő, negyedévre 570 peng o' Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. 1 __________HERB Q L Y FERENC__________i Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, A főkét A pápa üzenete Svájchoz •az ember termeli ki agy- és lesd minik újá­vá!. az ember íeluU szülője és nem gyermeke a! tőkének és igy a tőke nem is uralkodhatik a termelésnek szinte minden ágán. Azonban szükség van a tőkére, de mindenekelőtt és niindenekíölölt emberre. Nekünk, magyarok­nak még más államoknál is fontosabb és sors­döntőbb az ember jelentősége. Épen ezért nálunk a tőke a nemzet és az állam teremtő-, szervező- és alkotóképességének ne kerékkö­tője. hanem irányító motorja legyen. így és csakis igy és csakis ez a tőke állami létjogo­sultsága. A tőke nem öncél, még csak cél sem, hanem egy hatalmas, nélkülözhetetlen esz­köz a nagy, mindenséges célhoz, az állam föllendüléséhez, a hoz, hogy az állam a nem­zet boldogulását, biztonságát és nagyságát ősz,1 szefogöltan meg ltudja szervezni. Hogyne te­gyen gyakran arra kényszerülve az állaim, hogy a nemzet legfőbb életszükségletei fede­zésére azt kelljen válaszolnia: Nincs elegen­dő tőke. Nincs tőke. — Hogy ne fordulhasson elő. hogy egy természeti kincsekkel megál­dott. határozol Lan termékeny országban foly­vást azt hangoztassák: Szegény ország va­gyunk. — Ugyanott, ahol a nemzet szegény, a tőke mégis gazdag. Ez teljesen természet- ellenesen 'összeférhetetlen és egymásnak hom­lokegyenest ellentmondó helyzet... A legször- nyübb kiegyensúlyozatlanság. A nemzet gaz­dasági helyzetének, ingájának beteg kilengé­se. Ez ellenkezik a természet örök, isteni tör­vényei igazságának legfőbb és legszentebb pa­rancsával. Hangsúlyozzuk: egy korszerű állam kere­tében élő-nemzetközösség életében nélkülözhe­tetlen a tőkével dolgozó — de nem az öncélú tőkéért robotoló — gazdasági rendszer. Ezt egyetlen, gazdaságilag művelt, becsületes és hazafias elme sem tagadja. De u liberális tőkének nincs hazája, mert világpolgár s csak gazdasági élettere, érdekszférája vaun. Túlsá­gosan széles öleléséi és egyben szűkmarkú. Hazája a széles világ. Életterét úgy változtatja, amint kedve tartja. Ezt különösen a trianoni tatárjárás korszakában láttuk az utódállamok ba szakadt tőkéinkkel. A liberális uralomnál a nemzet dolgozó millióinak úgy kelt lán­colnia, amint a tőke fütyül, pedig a tőke az emberért, a nemzetért, az életért van. Csak is egyedül igy van korlátolt jogosultsága. Mindezek alapján meg kell törnünk a tőke mindenhatóságát mindenek fölött álló ha- talmiálv s szinte önmagáért és nem a nemzet millió és millió emberéért való uralmát, mondhatni kényszer mivoltát! Le kell szállitani láthatatlan, de annál kegyetlenebb trónjáról és tetszik, vágy nem tetszik, rá kell kényszeriteiiünk arra, hogy feltétlen nemzeti vasfegyelemmel, illő szerény­séggel, mély mértéktartással azt az igazi, ter­mészetes helyet foglalja el az állam életében, ami érdeme és értéke szerint megilleti. Se többet! Se kevesebbet! Az igazság alapjául! Ezek a nemzeti gazdasági alaptételek na­gyon természetesen és következetesen vonat­koznak és érvényesek arra az időre és új, gyökeréig megváltozott helyzetre is, amikor a tőkénk a zsidóságtól véglegesen félszabadul, tehát teljesen és tökéletesen magyarrá, nem­zeti tőkévé magasodik!..­A történelem nem sétál! A történelem siet, sőt mostanság, szemünk előtt, vad iramú XII. Pilis pápá a svájci államszövetség 650 éves f ennállásának alkalmából kézzel Írott, latinnyelvü üzenetet küldőit a szövetségi ta­nácsnok. A SzenUUya üzenetében kifejd, hogy" Svájc, népi, nyelvi és herendezkedési kiilön- féleségében a legszebb példája az állami együtt élésnek, majd elismeréssel emlékezett meg Svájcnak arról a készségéről, hogy a háború áldozatainak segítésében olyan nagy mérték1 ben vesz részi. Bensőséges imával — könvö­Mint Tokióból közük, valamennyi japán hajó további intézkedésig beszüntette a szol­gálatot az Egyesült Államok kikötőivel. Hir szerint a japán hajózási társaságoknak a dél- amerikai kikötőkkel is be kell szüntetniük a forgalmat. A japán—-amerikai viszony ezzel az intéz­kedéssel még inkább rosszabbodott. Ennek az intézkedésnek a legközelebbi jelentősége abból is kitűnik, hogy száz amerikai már hajójegyet váltott és el akarta hagyni Japánt, ban rohan — repül! Mi magyarok sem kés­lekedhetünk tovább, mert örökre jóvátehetet­lenül lekésünk! ... i röglünk az Egek Urához— fejezi be űzet* net ét, a pápa — hogy a szép Svájcot még hosszú ideig óvja meg, minden bajt tartson távol tőle és bőséges áldásával halmozza el <, A szövetségi tanács hálásan köszöni meg vá­laszában a Szenlatya üzenetét. Boldogan ál­lapítja meg, hogy a háború okozta szenvedé­sek enyhitésében mindig találkozott a Szent­szék törekvéseivel. E munkához további buz­dítást ad a Szentatya üzenete. de most ez! nem tudja meglenni. A külföldiek' Japánban teljesen magukra maradtak, mert az országban fennálló utazási rendelkezések miatt nem tudnak Kobéba sem elutazni, hogy onnan Sanghaiba folytassák útjukat. Egyidejűén azok a japán lapok, ame­lyekben eddig a japán cenzúra az éles ame- rikaellenes megnyilatkozásokat törölte, most szabadon Írhatnak arról, hogy az Egyesüli! Államok magatartása ,miatti a japán—amerikai viszony állandóan rosszabbodik. A nemzeti tőke a gazdasági élet örök harcterének a lőszerkészLete. — o — megszűnt a japán hajóforgalom Amerikánál Művészest Sümegen a kegytemplom javára Nem mindennapi esemény színhelye lesz augusztus 16-án szombaton este a sümegi Korona nagyterme. Neves fővárosi művészek látogatnak el Sümegre. A művészgárda névsorából kitűnik Albert Ferenc, az alig 23 éves világhírű magyar hegedűművész, a budapesti Zeneművészeti Fő- Z is kóla legfiatalabb tanára, a budapesti Mar- nitz Zeneműkiadó és 11 angyersenyrendező iro­da igazgatója. Végigszerepelte már nemcsak' az európai országok hangversenytermeit és rádióit, hanem bejárta Amerikát is. Ismerhet­jük sűrű szereplése révén a magyar rádió­ból is. Ez év szeptemberében ismét háromí- hetes európai körútra indul, hogy az év fo­lyamán elfogadott meghívásait lel j esi lse. Murgács Kálmán a magyar nó Iá szerzés ismert egyénisége. Népszerűbb dalait nap ró L- napra közvetíti mind a. magyar, mind a kül­földi rádió. Bajnok Jenő a fiatal költő szintén orszá­gos hírre lett szert. Pedig mindössze húsz éves. Eddig hat kötet verse jelent meg. »Ä falu árvája< cimü filmdarabját most perge­tik a filmgyárban, Bajnok Jenő maga játszaj a főszerepet. Versei napról-napra jelennek meg mind a fővárosi, mind a vidéki poli­tikai és szépirodalmi lapokban. Tagja több szépirodalmi társaságnak. Az egyik fővárosi politikai napilapban IJarsányi Zsolt a kö­vetkező sorral zárja a Bajnok Jenőről irt kritikáját: »A század Petőfijét látom vele fel­tűnni a magyar irodalom egén. < Bölcskey Zsuzsi a 10 éves művésznő sü­megi származású. Már több filmen szerepelt nagysikerrel. Most játsza a főszerepet Bajnok Jenő A falu árvája« cimü filmjén. Ezelőtt két héttel mandulaoperációval feküdt az egyik budapesti kórházban. . A többi szereplők szintén ismertek Buda­pesten. Bodor Mária íilmszinésznő. Főszerepet játszik a készülőben lévő »Régi jó Budapest« cimü filmen. Szepessy László a budapesti Magyar Szín­ház tagja. A rádió állandó előadója. Szánthó Gyuláné zongora művésznő, a Ze­neakadémia tanárnője kiséri zongorán a mű­vészeket. Almássy Szilárd mondja a bevezető be­szédet és egyúttal őreá hárul a konferálás munkája is. A művészesL tiszta jövedelmének egyré- szét a sümegi kegytemplom javára fordítják.

Next

/
Thumbnails
Contents