Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-02 / 175. szám
1941. augusztus 2. ZALAMEGVEI UJSAr 3. fényesíti, a rozsdás vérfoltok újra ys újra kiütköznek rajta. És száll a hír szájról-szájra, hogy hetek óta repedések innia Lkoznak az. ezüst sarlón, görbe íve mintha ki akarna egyenesedni, mintha újra kereszt formát akarna ölteni. És véreskezű ura nem mer hozzányúlni, csak nézi, kidülledt szemekkel nézi és a félelemtől remegő lábai megbicsaktának, a sarló íve a falon mind egyenesebb lesz és földreborult gazdája mintha térdelne Ma már az emlékezés tárgya és az elkönyvelt érdemek körébe tartozik, ami a múlt század közepén, zeneművészetünk életében uttörésnek és forradalmi törekvésnek számított : a magyar müzene európai egyenjogusi tása. Legtöbbet e tekintetben kétségtelenül Liszt Ferenc, a magyar zenetitán tett, akinek ragyogó szelleme, zeneszerzői lángesze, ritmikai és harmóniai gazdagsága egy csapásra j meghódította a nyugateurópai zenevilágot. Ó tehetett — és tett is — legtöbbet a kitü zött célért, de szorosan melléje zárkózva fáradozott, ugyané feladat felismerésével Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Ábrányi Kornél (a „Zenészeti Lapok:‘ alapitó szerkesztője), Mátray Gábor (a Hangászegyesületi Zenede igazgatója), Bartalus István (zenetörténeti kutatásunk meg alapitója) és mások. A mai nemzedék keveset tud már róluk. A világviszonylatban ragyogó művésznevek mellett nincs ideje — vagv talán módja — megismerkedni azokkal, akik a zeneművészet és zenetudomány úttörőiként megnyitották a teremtő szellem útját legősibb népi értékünk — népdalkincsünk felé. Elátkozott,, királyfi volt az igazi népi muzsika Öreg nótafák aj:án élt, búj dosott tanyákon, pusztákon, arany záporos búzaföldeken, ott termett és virágzott, ahol a pipacs és nefelejcs, csendes vizek partján mezei munka közben, csépféskor, fonóban, a fenyvesek tövén dudorászó pásztorgyermek ajkán ... — az úri szalonokban, városi „hangászat mulatságokon“, a külföldi klasszikusok mellett legfeljebb egy két népszerű műdalszerző romantikus zenéje érvényesült. A xe^es hajiam — családi örökség Amint van beszéd anyanyelv, van képiró, szoborfaragó, diszitő, építő formanyelv, úgy van magyar zenei anyanyelv is. Zenei anyanyelvűnk egyik legkiválóbb művésze: Erkel Fernnc, Érdemes róla egyet-mást föleleveniteni. Művész- család gyermeke. A zenei hajlam az Erkel családban — örökség. Nagyatyja kántortanitó, — szülei a zene rajongói, — öccse, Erkel József a kolozsvári színház karmestere, — fiai: Erkel előtteLegenda szól róla, hogy a húsz év előtt elvitt kereszt visszakerül ismét a kolostor oltárára, de előbb népeknek kell clzarándokolni oda, ahová a keresztet vitték és ezeknek a zarándokoknak kell visszavinniök a templomba. Akkor lesz békessége az orosz népnek, akkor lesz úrrá az igazság szent .Oroszországban. A népek nagy zarándoklata elindult Kelet felé. Ma a keresztes vitézek már túl vannak a Dnyeszteren, Dünán és Dnyeperen, túl vannak Minszken, és Witebszken és gyors ütemben haladnak Moszkva felé. ahol .járjál őket egy sarlóvá görbült kereszt, amelyet húsz év előtt elvitt valaki Nagyoroszország nyugati határáról és amelynek .vissza kell kerülnie kiegyenesedve és fénylőn oda, ahonnan elrabolták, a kolostor falára. Gyula zeneakadémiai tanár (a Falu rossza komponistája, Az ember tragédiája kísérőzenéjének szerzője), Erkel Elek karnagy, Erkel László zenetanár (Bartók Béla nála tanutt!) Erkel Sándor kiváló karmester. Erkel Ferenc Pozsonyban végzi középiskolai magyar-rekord van kis üveg i s. tanulmányait, majd zenetanárnak készül. Első állomása Kolozsvár. Az ottani színtársulatnál karmestereskedik. Amikor innen Pestre kerül, már orszógoshirü zongoraművész. Nagy sikere van a Nemzeti Casino „hangászati mulatságain“, önálló hangversenyeken. A budai dalműszinház meghívja karnagyának és kiváló képességei elismnréséül 1836-ban ugyanilyen minőségben a pesti német színházhoz szerződtetik. 1838 januárjában ő a Nemzeti Színház első karmestere. Vonza a színpadi zene Művészi elfoglaltsága is magáíól értetődővé teszi, hogy vonza a színpadi zene. Itt fordulhat a legközvetlenebbül a közönség széles rétegeihez és itt nyílik módja a népi gyökerekből táplálkozó muzsika érvényes ésére. Ugyanakkor Erkel tudatosan törekszik, rendkívüli képességek birtokában, a magyar operai nyelv kialakítására. E kettős célkitűzését igazolják szerzeményei. Első darabján — a „Báthori Máriát“ — 1840. augusztus 8 án adják elő. A szövegkönyv Egressi Béni müve. Ezt követi 1844 ben a „Hunyadi László. (A Hunyadi-nyitány és a La Grange ária később készül el!) Élete főmüvén fáradozik ezután. Megírja a „Bánk Bánt“, de ez a müve — a cseppet sem Szeptember első napjaibao tankönyv é«’: minden isholaszer szükségletét mér most jegyeztesse elő a I KÖNYVKERESKEDÉSBEN Zalaegerszeg, Plé j-épü- let. — Autóbusz i diónál. ^"n *i*y»l«* »-«»v» rvr *nnn ■! vr i*un Ariiivtivn e •‘vrvri'Wi Zenei anyanyelvűnk első nagymesterei Erkel Ferenc a magyar drámai énekbeszéd megteremtője. Műzenénk európai egyenjogúsításának úttörői
