Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-02 / 175. szám

2. ZALAMEGYEI UJSÄG 1941- augusztus 2. A leghelyesebb útirány Zalaegerszeg és Alsőlendwa kőzett Levél a ezerkesztéhö« Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Nem hizelgésképen irom, de el nem hallgat hatom, hogy Göcsej és általában Nyugat-Zala hálásan emlékezik meg azokról a szolgálatokról, amelyeket a Zalamegyei Újság különösen a közlekedési viszonyok megjavítása érdekében hosszú időn át teljesített. Göcsej ugyanis azért volt annyi ideig ismeretlen, elfelejtett, sőt le- nézett, mert közlekedési viszonyai átkozottul rosszak voltak. Hát hogyan is ismerhette volna és szerethette volna valaki, ha lehetetlenség volt megtekinteni? Most azonban vasútja mel­lett vannak jó országutjai, úgy, hogy kocsin, autón minden pontja megközelíthető, autóbu­szok is szaladgálnak már Baktól kiindulva Zalatárnokon, Nován, Lentin át Alsólendváig, a vélemény tehát alaposan megváltozott Gö­csej felől Most már nem elkülönített vidék, hanem egy a megye testével A Zalamegyei Újság pecVj állandóan ébren tartotta az érdek­lődést Gt&áej iránt. Legutóbb az autóbuszjáratok megjavítását sürgette a Zalamegyei Uj-ág. Helyes. Az újsá­gok mutassanak rá a hibákra, a hiányokra és sürgessék azoknak kijavítását, pótlását. Nem irigyelhető el egyik vidéktől sem az, amivel rendelkezik, de az sem bűn, ha másnak igé­nyeit elismerjük. Így van igénye a vármegye legnyugatibb vidékének, — amint a legutóbbi cikk is mondja — Zalabaksa, Csesztreg és szomszédos községeiknek autóbuszjáratra. Hi­szen az ut Zalaegerszegről ezekhez a közsé­gekhez a legregényesebb vidékeken át vezet. Ezen az utón épült a Kandikó-kilátó is 302 méter magasságú hegyen. A közlekedési viszo nyok mellett, a tájszépségére is tekintettel kell lenni. És ha Alsólendvát Zalaegerszeggel autó buszösszeköttetésbe hozzák nem lehet figyel­men kívül hagyni azt, hogy olyan vidéken vezessen az ut, amely szépségével is hatással van az utasra és kerülőt sem jelent. Ha a fa­lusi nyaralást, a falusi vendéglátást ki akarjuk terjeszteni, akkor meg feltétlenül kell kényel­mes és gyors közlekedési lehetőséget biztosi tani az arra különösen alkalmas vidéknek. Azt hiszem, soraimmal nem ártok az ügynek s bizonyos vagyok afelől, hogy Zalaegerszeg város vezetősége és közönsége, de az alsó- lendvaiak is elfogadhatónak tartják véleménye­met és szorgalmazzák az ilyen megoldást. Tisztelettel: Egy nyugatzalai Húsz éven át vérrel és könnyel, terror alkalmazásával igyekezett megalapozni hatal­múi ía szovjet Oroszországban. Húsz éven keresztül vörösre festettek át mindent, ami számukra elérhetővé vált és vörösre akarták átfesteni a fehér lelkeket is. Ahol nem fo­góit a propaganda és terror festéke, ott vér­től piroslott minden. Bezárták a Lemplomor kát, lerombolták az oltárokat, sárba taposták ja fesz illetet, de ironizálták Istent-.. A lem p lo­mok nyers anyagából csinálhattak mozgór képszínházakat. a púpokat eltilthatták a hí­vőktől,. a hit tanait száműzhették az isko­lákból, a mártírok liekatombáival ijeszthelf ték és rémíthették a gyenge, gyarló embert, elparancsolhatták az isteni kegyelem és vi­gasz forrásaitól, de magát Isteni hiába ta­gadták, hiába hirdették, hogy nincsen, az is­teni tudat és hit mélyen benne élt az emberi lelkekben, olyan mélyen gyökerezett, hogy odáig nem ért el a titkosrendőrség véres keze sem. Élt a hit az emberek lelkében és remélje, hogy a megpróbáltatások ideje is lejár egyszer és akkor újra kiegyenesedik és íeimagaszlosul a sarlóvá görbült és kalaí- páccsá nehezedett kereszt. Húsz évig várták ennek az időnek az eljövetelét a végtelen orosz mezők szegény muzsikjai, várták és remélték a csak titok­ban, kornmunizáll házaikban, Imádkozó kis­polgárok, várták a ver tengerből külföldre menekült oroszok ezrei cs ezrei és várta; tegész E ópa, az egész világ, annak a ter­rorrá. T élt rendszernek az összeomlását, «mely i elégedett meg elvei megvalósír táfiúv nem uralma alá takarta hajtani az össze,; »eket, minden nemzeteket. Szakadt­ságot, egyenlőséget, testvériséget ígért a cári uralom a iáit elnyomott és kihasznált nép- inillióknak, ugyanúgy, mint valamikor a nagy francia forradalom, amely- szintúgy nem elégedett meg a társadalmi reformokkal, épen úgy a vérpad árnyékában akarta berendezni uralmát, mint a moszkvai Lenin-fiúk. És szin­tén azzal kezdte, hogy becsukta a templomo­kat, lerombolta az oltárukat, elűzte u< papo­kat, de el akarta űzni Isteni is. Elfelejtette a francia forradalom is épen úgy. mint &, bolsevista tragédia főszereplői, hogy Isten a szívekben és lelkekben nyert hajlékül, sze­rető szívekben, halhatatlan lelkekben. Ha a szovjet urai megmaradnak a szo­ciális f orradalom célkitűzései mellett, ha meg­elégszenek azzal, hogy legalább részben jóvár teszik azokat az igazságtalanságokat, és ki­egyenlítik azokat az egyenlőtlenségeket, amel­lyé két a cári uralom középkori eszközei te­remtettek meg és tartottak életben, akkor valóban segítettek volna az orosz népmilliör kon és az igazság jegyében megszülető új társadalmi berendezések ösztönzésül szolgál­hattak volna azoknak az európai államoknak is, ahol a társadalmi igazság és kiegyenlítő­dés még sok kívánnivalót hagyott bátra. A moszkvai Kremlbe holt testek hegyein felka­paszkodott felbujtói a tömeggyilkosságoknak' azonban megrészegedtek a vér szagától, meg­szédüllek a bitorolt hatalom mélységeitől és a forradalmat nem eszköznek leki;nlelték a társadalmi igazság szolgálatában, hanem cél­nak, soha Ije nem teljesedő célnak, soha tel­jesen ki 'nemi-elégülő vágyntilc, a forradalom állandósulásának, a zavar stabilizálásának és zavarosban való halászási egyeduralom biz­FIGYELEM! H N N -0“ u « E < 2 a G U Á ű 6 ARANYJ. U.28.|» ÉPÍTÉST VÁLLALOK EPULETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > TELEFON 1— 69 SZ ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. hasításának. Nem a népmilliókat akarták fel­szabadítani, hanem a népmilliók erejét sal­ját •hatalmuk igája alá hajtani. Ezért nem iehetett diadalmas a bolsevista forradalom, ezért kell elbuknia, ha húsz esztendei szen­vedése után is azoknak, akik a cárizmus rossz cseberéből a bolscvizmus még rosz- szabb vedrébe jutottak. A kereszt sarlóvá görbült, holott a hit keresztje mellett helye van a munka sarlójá­nak. Isteni parancs a munka, mióla arcunk verejtékével kell megkeresnünk mindennapi kenyerünket. Nincs igazi eredménye annak a munkának, amelyen nincs Isten áldása. A bolsevista vezeLők nemcsak Isten áldását mon­dották feleslegesnek, hanem magát Istent iy. A kereszt helyébe a sarló és kalapács került és erre .a szimbólumra sújtott le most a ke,- reszt, amelyet kétezer esztendő óta sokául Imegcsűfolhatlak. mosolyoghattak rajta, de végezetül mindannyian kiborulni kényszerül­lek előtte. Keresztté egyenesedett a sarló és elindult új hódító útjára, nyomában a szö­vetséges hadseregek keresztes vitézeivel, akik széni ihlettől megszállva, a győzelembe vés­tél! hittől űzve a csodával határos leljesít- nu nyékét visznek végbe Keleten a Dnyesz- teniél, a Dnyepernél, a Dunánál, a Pripjet mocsaraknál épen ügy, mint Szmolenszk. vagy Kiev falai alatt Valamikor húsz esztendő előtt egyik nyu­gatoroszországi kolostorból elvittek’ az oltár­ról egy ezüst feszületéi. Szentségtörő kézzel, amelyen még ott piroslott az ártatlanul kiön­tött vér, letépték az oltárról és vitték, vitf lék mindig messzebbre Kelet felé. Elrablója sarlót csinált belőle és most is őrzi még Moszkvában a szovjetek házában, ahol abol- seyizinust kell szimbolizálnia. Titokban md- sélik egymásnak ijedtszemű emberek, hogy' a sarlóvá görbült egykori kereszten gyakran vörös foltok jelennek meg. Vörös foltok, mint a vér.. És tulajdonosa hiába törli, hiába irodák, mikádók, prémezett kabá ok, boák molyjhár eijleni megóvása legbiztosabban ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél ZalaegerszegBethlen Gábor u. 5. Valóság lesz az orosz legenda

Next

/
Thumbnails
Contents