Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-01 / 174. szám
XXIV. évfolyam. 171. szán;. ÁRA 8 FILLÉR 19-11. augusztus 1. PÉNTEK. MEGYEI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés; egy hóra 2 pengő, negyedévre 570 pengő. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368, A magyarföld a mienk Amíg csonka hazánkban a nagybirtokok területe az 1920—1930-as években az 1920: XXXVI l. c. végrehajtása kapcsán igénybevett földektől eltekintve alig változott, addig a tőlünk elszakított területeken az agrárreform égiszébe hajtatva, megkezdődött a magyar birtokok szétosztása. Majdnem kivétel nélkül minden egyes magyar nagybirtokostól elvették erőszakká! birtokát, vagy arra kényszerít ették, hogy ö maga adja el, ossza fel, de ilyen esetekben is állami jóváhagyástól tették függővé a jogügyletek érvényét. Ez az állami 'felülvizsgálat pedig jogot adott az államnak arra, hogy a vételár kérdését — ha neki valami ok miatt nem tetszett — maga rendezze, ami által a magyar birtokos alig kapott valamit földjéért. Ritkán érvelt az utódállam azzal, hogy azért veszi el a földet tulajdonosaitól, mivel magyar kézben veszélyes az 1000 éves magyar földet visszahagyni. A jól fizetett kisantant propagahdar gazdasági, szociális eszméket hirdetett, — nincstelenek földéhségét így akarta elsősorban. levezetni. — A magyar földet most már sajátjának vallotta és hirdette, hogy legtöbb arra érdemes embert fog földhöz juttatni. Az érdemességet nemzetiségi szempontok szerint bírálták el és így a magyar kisgazdát, a magyar munkásságot nem tartották méltónak erre. Azzal, hogy az ország területén az eltartható maximális lélekszám találja meg megélhetését, vajmi keveset törődtek. Termelési és szociális szempontokat teljesen elhanyagolták. Mint minden birtokpolitika/ javaslatnak, így az ő javaslataiknak is elsősorban az volt a célja, hogy a kisbirtokpk (a nemzetiségi kisbirtokok)' számát szaporítsák, de kisbir- birtokos náluk csak az lehetett, akiket ők erre alkalmasnak tarlói lak. Ilyen esetekben pedig csakis a nemzetiségi szempontok döntöttek. Ha jó cseh, román, szerb volt, kapott földet, de, ha azt merte mondani, hogy magyar, utat mutattak neki a csonka trianoni haza felé. Mindent elkövettek, hogy az ily egyének minél hamarább otthagyják őseik földjét. Kivándorlók majdnem száz százalékban magyarokból tevődtek össze. A magyar mezőgazdasági birtokos, a magyar munkás- és napszámos állta a harcot, kitartott őrhelyén, gyermekei éheztek, maga is rongyokban járt, de a piagyar paraszt a tőle megszokott szívóssággal küzdött. Az államhatalom dühe azonban sokakat közülük erőszakkal kényszerílell a kivándorlásra. Ekkor lehelen látni a hajók harmadik osztályú ulasaii közöli bujdosó magyar családokat, férfiak daccal, magyar ön tu dal tail mentek új hazát keresni. Az új haza számukra azonban csak átmeneti lehet. Lássuk, mit tettek a csehek 18 év alatt azzal a másfélmillió magyarral, akiket iriar non nekik ítélt? Az 1930. évi csehszlovák népszámlálás adataira kell ill támaszkodnunk, bár jól tudjuk, mennyire hamisak azok. Szlovákiában 373.783, Ruszinszkóban 67.002 volt 1930-as népszámlálás adatai szerint az őstermeléssel foglalkozó magyarok száma. A magyarok által lakott déli vidék mintegy tízezer négyzetkilométer. Az első (1918-as) cseh íöldbir- tokreform ebből 326.000^ hektárt vett igénybe. de birtokpolitikái célokra még a felét perrx használták fel. A szétosztott földekből a magyarság csak húsz százalékot (körülbelül 26 ezgr hektárt) a hazai kisebbség 30 százalékot és mintegy 50 százalék idegen telepeseknek jutott. Csehszlovákia déli részén egymásután ■ épülnek a telepiek, kolóniák, beékelődve a magyarok közé. Kilencvennégy kolónia ontotta a cseh-cszmél, hirdette világgá, hogy a Kié. Alföld Donavölgye, Ipoly völgye és így tovább cseh föld és az is marad mindörökké. Határszéleken szinte kastélyokat emeltek. Nem lőttek a magyar feltámadásban, bár belsőleg féltek és remegtek, de nem merték fellétet- lezni, hogy az ő államuk csak papírváz, iámelyet a legkisebb szél is elfuj. A történelem! azóta már ítéletet mondott e tákolmány] felett, így hagyjuk őket habáraikon nyugodni. Csallóköz, ez a színtiszta magyar föld is már kiheverte a súlyos csapást, vidámak ott az emberek és a magyar gazdák ékéi hirdetik ott a magyar tavaszt, a részükre már megtörtént fel támadást. A kormányzat a cseh és román föld reformok sebét már unegenyhitelte, a legújabban visszakerült területen (Bácskában) is megindult már a nemzetépítő munka. Legtovább szenvedett ez a Vidék, de egy szép húsvéti napon újra a miénk lett. Háborús hírek Konoye herceg, japán miniszterelnök Tokióban beszédet mondott, amelyben megemlékezett a háború súlyos kihatásaira Japánra nézve. „Nem lehet előre megmondani, hova terjed még majd ki az európai háború és a világ- helyzet gyors változásai folytán Japánban mindenkinek készen kell állania arra, hogy a leg- rosszabbal nézzen szembe — mondotta a miniszterelnök, aki azzal £ végezte beszédét: — A japán kormány főfeladatának tekinti, hogy Japán minden tartalékos munkaerejét mozgósítsa és ilymódon készen álljon minden helyzetre.“ Illetékes német katonai hely közli, hogy Szmolenszktői északkeletre továbbfolyik a kö ríilzárt bolsevista csapatkötelékek megsemmisi* tése. A szovjeterők egy helyen 78, egy másik helyen 60 páncélost veszítettek, köztük 18 legnehezebb páncélost. A bolsevisták két nap alatt a harcszakasz kicsiny részén nem kevesebb mint 230 páncélos jármüvet veszítettek, A politikai biztosok többizben kitörést parancsoltak a körülzárt bolsevistákra, de ezek a kitörési kísérletek igen véres veszteségek árán össsze- omlottak és hozzájárulnak a körülzárt szovjet- csapatok további gyengítéséhez. A német csapatok többek közt elfoglaltak egy várost a Dnyeper felső folyásánál. A város elfoglalása után a német hadsereg kötelékei foglyulejtettek több mint 10 000 szov- jetkatooát és 106 löveget, két bolsevista had« osztály teljes tüzérségi felszerelését zsákmá» nyolták. Ezenkívül 58 páncéitörőágyu és gránátvető, 392 gépfegyver, 300 személyszállító- tehergépkocsi, 300 egyéb jármű, 7o0 ló és egy repülőgép jutott a német katonák kezébe. A muraközi nyelv nem horvát nyelv Zala vármegye alispánjának 1921 ben a külügyminiszterhez intézett memoranduma, amely a zalaegerszegi határvonalakra vonatkozik, amurakődek nyelvi viszonyai és etnográfiai helyzete címmel, tudományos alapon bizonyítja, hogy a murakőzi nyelv nem horvát nyelv. A memorandum nem egy szükkörü társaságnak, hanem egész Európának készült, nem szerepelhet tehát abban semmi olyan, ami ne állaná meg a helyét. A fentebb említett cim alatt a következőket taartalmazza a memorandum : A muraközi nép nyelve a horvát nyelvnek nem származéka, sem. pedig annak dialektusa, hanem önálló jelleggel bíró szláv népnyelv, amely legnagyobbrészt a Körváltói eltérő szókinccsel, eltérő nyelvtani alakokkal bír. A muraközi nyelv ősszülői a szlavón és »«szlovén (vend) nyelv, de nem azonos velük, mert századok folyamán vegyüléknyelvvé vált s elszigetelt földrajzi helyzetében idegen (főj leg magyar, német és laiin) nyelvek hatásai alatt ál idomult, azonban megőrizte ősi szlavón, másrészt ősi szlovén (vend) alapsaját- ságait is. A délszláv horvát és szerb nyelvhez csak olyan nyelvrokonság fűzi, mint a cseh nyelvhez a lengyel nyelvet, vagy a ruthén- bez a tót nyelvet. A muraközi nép a horvát-szerb nyelven beszélőt nem érti mfegj s a liorvát-szerb nyelv idegen előtte. [ Több neves horvát nyelvtudós is megállapítja, hogy a muraközi nyelv nemcsak, hogy nem horvát nyelv, hanem, hogy nem is származik a horvátiról. Hogy ■ a muraközi nép nyelve nem horvát, ezt az is hathatósan bizonyítja, hogy a borvábok az ő nyelvüket (a horvát-szerb, délszláv irodalmi nyelvet) erőnek-erejével rá akarják erőszakolni a mur^köziekre. Ha tényleg horvát volna a muraközi nép nyelve, akkor erre semmi szükség sem volna. A mura- közi népnek meg egyáltalában nem kell a horvát-szerb nyelv, amelynek Muraközbe válói bevezetésére nem egy ízben tettek kísérletet. Elárasztották őket Cirill-Methold Irodalmi
