Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-29 / 171. szám

2. veiLség magas fokán ál 1 v hiválásáéi-! lúd lelke­sedni és a reábízol I nehéz feladatokal a mostoha viszonyok ellenére is 100 százalékban igyekszik teljesíteni. Felszínre kerüllek a tanítóságra, sérel­mes kérdések is. Többre vonatkozóan ígéretet kaptunk, hogy rövidesen, amennyire az or­szág anyagi helyzete megengedi, megoldási­hoz iútnak. Bízzunk vezetőink kétséget ki­záró jóindulatában és iparkodjunk még foko­zottabb munkánkkal kikényszeríteni jobb jö­vőnket. A tanfolyam hallgatói július 25- délután megkoszorúzták a Hősök emlékművét, amikor Koós József nagyszalontai lyarlárs mondott nagyhatású beszédet Utána 120 férfitorokból hangzód fel a Szózat. 26-án délelőtt 11 órakor zárult a tanfolyam, Tesléry Károly dr. tan­ügyi tanácsos és a hallgatók búcsúszavaival. A tanfolyam zárása alkalmával ismétel­ten hálás köszönetét mondok magam és zalai kar társaim nevében vármegyénk kir. tan- felügyelő jenek, aki számunkra lehetővé tette, hogy ezen a hasznos tanfolyamon részlvehes- (siink. / Lélekben új erői merítve és ismerőiekben, gyarapodva térünk most vissza, hogy a tan­folyamhoz fűzött reményeket valóra váltva, biztosan haladjunk előre a tanítóság rögös útjain. Kerner Imre. Muraköz nyaraló munkásai és munkásnői vasárnap este érkeztek haza Muraközbe vo­nattal Sátrán László szövőgyár! munkavezető irányításával. Amiben a jugoszlávok alalt 23 éven ál nem volt részük, a nyaralásból és hozzá a Balaton mellett kivették a részüket. Testileg-lelkileg felüdülve és hálatelten érkez­tek haza. Elszéledtek a .Muraköz falvaiba, amelyekből munkahelyükre naponta kerék­páron vagy gyalogosan bejárnak. Itt említ­jük meg, hogy az üdülés alalt felkeresték a tihanyi apátságot; ott Gidró Bonifác dr, apái­nak a tiszteletére hangversenyt adott kiváló zenekaruk. A tihanyi apát a zenekar tagjait megvendégelte és megajándékozta. A minap még rab Székelyföld fia, a minapi rab Komá­rom gimnáziumának igazgatója így találko­zott. a most felszabadul! Muraköz népével. FIGYELEM! 4ü ^ 1 X K S <2* i .t-U J < 0) «HO ( ARANY J.-U.28 ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN ► >■ TELEFON 1-69 SZ ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tiizifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. Kész női ruhák és ruhaanyagok, kész férfi Ingek és inganyagok nagy választékban TÓTH SZABÓNÁL. Válasz Benesnek ZALAMEG4EI ÚJSÁG 1941. július 29. Benes rádióbeszédet mondóit vasárnap s ebben örömét fejezte ki afölött, hogy az angol kormány elismerte a londoni csehszlovák kormányt Kijelentette, hogy a Szovjettel kö­tött megállapodás igen nagyíontosságu, han­goztatta, hogy ő a München előtti alkotmány értelmében a Csehszlovák állam elnöke. Vé­gezetül pedig hangoztatta, bogy a Magyaror­szág állal jogtalanul bekebelezett Kárpátalja, Ruténföld ismét Csehszlovákiához fog tartozni. A magyar rádió Benesnek ebhez a beszédéhez a következő megjegyzést fűzte: Magyar részről Benesnek és bará­tainak a következőket üzenik: Jő lesz a mi határainktól LávoUarlani magát annak, akinek kedves az élete. 1918 csak egyszer volt a magyar történelemben, csak egy­szer került olyanok kezébe az államhata­lom, akik »nem akarlak többé katonát lát­ni Most Istennek hála, újra fegyverben áll a magyar katona és vigyáz, nehogy tol­vaj kezek nyúljanak a magyar föld felé és ha Benes, vagy akárki kedvet érez arra, hogy fegyvereit a miénkkel összemérje, ám kísérelje meg. Gondoskodni fogunk arról, hogy ez legyen életük utolsó kísér­lete. Egyébként Bárdossy László miniszterel­nök vasárnapi szabadkai beszédének is van egy igen határozott mondata, amely tömören és keményen foglalja egybe a tántoríthatatlan magyar állásfoglalást. Ez a Ben.es címére is szóló mondat így hangzik: — Mi nem akarjuk a másét, nem fu­tunk álmok után, nem csábítanak nagy lehetőségek, de nem rettenünk vissza a legnagyobb kockázattól sem, ha őseink vérével és verejtékével öntözött öröksé­günket, édes magyar hazánk földjét kellr megvédenünk. Zalai textilnagykereskedők kijelölése A közellátási miniszter Zala megyében a következő személyeket jelölte ki texliinagy- kereskedőknek: A zalaegerszeg—nagy kanizsai 32. kör­zetbe. Hónig Józsefei és Horváth Józsefet (Za- 1 laegerszeg), Lichtschcindl Pált, Bittér And­rást, Szomolányi Gyulát, Golcnszky Feren­cet és Tarján Ferencet csak fonaláru (Nagy­kanizsa». Eszes Mihályt és Németh Ferencet tKeszthely), a 31 veszprémi körzetbe Ma­jor Károlyi (Balaioníüred). A kijelölést nem nyert, vagy kijelölés iránt nem folyamodó textil nagykereskedők belföldi származású textilárukkal a mai nap­tól számítod 60 napon túl nagykereskedői minőségben ló bitó nem kereskedhetnek Sztálin Jakab fia vallomása a Szovjetről Sztálin Jakab Dzsugasvili, a szovjeldik- I tátor legidősebb fia, mint ismeretes, a további i ellenállás céltalanságára való tekintettel, apja utasítása ellenére Ljosznopál megadta mai- gát- Kihallgatása során sokatmondó felvilát- gosításokat adott a Szovjetről. Elmondotta, hogy a szoYjetkormány egész hadosztályokat küldött a pusztulásba még akkor is, ha kilá­tástalan volt a harc folytatása. Részletesem ismertette, hogyan verték szét hadosztályát julius 7-én s milyen félelem vett erőt az em|- bereken, annak ellenére hogy harckészségük az utolsó órákban tört meg. Megkérdezték tőle, hogy melyik ütközet­ben veti részt először. Erre azt felelte: — Nem volt térképem, egyáltalán nem volt térképünk, minden olyan hanyag, ren­detlen volt nálunk. Részletesen is igen ellenségesen beszélt a politikai biztosokról, kétkedőén nyilatkozott az angol segítségről és megelégedését fejezte ki a vele szemben tanúsított jó bánásmód miatt. Tamási Áron nyilatkozata az Írókról és betüvetőkről Tamási Áron, a kiváló író Marosvásárlie- | lyen érdekes nyilatkozatot lett az erdélyi iro- • dalom problémáiról. Először a politika és az irodalom viszonyáról beszélt: — Az irodalom az embernek és tájnak, hagyománynak és jövőnek a kifejezése s min­dent együtt az emberi sors és erkölcsi fogl- lalatában óhajtja időtállóan megrögzíteni. A politika jelen napjainkig és jövő heteink gya­korlati kérdéseivel foglalkozik. A politikusok nagyon helyesen »Erdélyi Pártot« alakítottak és nem kérdi senki, hogy annak van-e létjo­gosultsága. Egyazon házban Jakunk; politika és irodalom. Amaz a »földszinten, ez pedig az emeleten. Mi emeleti lakók ragaszkodunk a kilátáshoz, de azt tartjuk, hogy a létjogosult­ság nekünk is kijár, mint a földszintnek. Természetesen az »Erdélyi irodalom létjogo­sultsága nem azt jelenti, hogy búvóhelyei tart­sunk az olyan írók számára, akik formában és mondanivalóban a színvonal alatt állanak.« »öskereszlénynck és politikailag divatos be­tűvé tőinek ugyanúgy színvonal fölé kell emelkednie, mini a demokratának. Ha ilyen írók írják és csinálják az erdélyi irodalmai, az nemcsak Budapesten, hanem Erdélyben is irodalom lesz. Az írói utánpótlás Erdélyben sem rosszabb, mint máshol. Nem is jobb. Mi arra törekszünk, hogy irodalmi törvények sze­li nt legyünk írók: másszóval szeretnénk al­kotásokban fennmaradni- Az utánunk követ­kező írói nemzedék szinte kizárólag a társa­dalmat' bogarássza, azt ostorozza, azon sze­relne javítani. Gyakran »közírói módszereik­kel teszi ezt sokkal ritkábban szépítő mód­jára. Ez is hasznos és szükséges szellemi tevékenység, csupán nem irodalom a szó és a fogalom valódi értelmében. Senki sem marad­jon meg különlegesen .erdélyi«-nek. inkább lehetségesnek maradjon meg.' Kodba Albert vendéglője Stridóvár Meleg ételek. — Kittinő borok. FINOM TISZTA GYAPJÚ külföldi úri di- valszövelek újból érkeztek a Schütz Áru­házba.

Next

/
Thumbnails
Contents