Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-26 / 169. szám
1941. július 26. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. Aratáskor Nyári talajmüvelés Dr. Hodonyi Jenő,né. Amikor eljön a gabonaérés ideje, amikor először pendül meg a kasza éle a magyar föld hullámzó, ringó búzatábláin, amikor levett kalappal, párszavas buzgó fohásszal imádkozzak el a mindennapi kenyérért a föld népei imájukat: akkor kezdődnek cl az aratás ünnepnapjai A magyar föld, a magyar munka legszebb ünnepe ez. Ünnepe annak az ősi kapcsolatnak. amely oly csodálatos módon fűzi ösz- sze a magyar embert a földdel. Véges-végig a magyar rónaságokon, Kárpátoktól a felszabadult Bácskáig, aranyló búzakalászokat lenget a szellő és áldásos fejét meghajtja a búza. Az ember felemeli arcát az égre és a föld, amelyen áll, amellyel annyit fáradt, annyit munkált, most áldásával fizet. Az izzó nyári napon rendekbe kaszálják -az életet- Látástól vakulásig folyik serényen a munka. Pihenni nem érnek rá most az emberek. Majd eljön télen ennek az ideje, amikor kiikoricafosztásnál körülülik a fehérre meszelt babos kemencét és édes-bús magyar nótaszó mellett imátkásodnnk cl a párok, hogy azután majd aratás után vidám lakzit ülhessen a munka népe. Áll az ünnep. Áll az aratás. Pihenés nélkül dolgoznak a búzamezőkön a perzselő napfényben. A feketére liesült kérges magyar tenyérben csak pillanatokra áll meg! a munka irama. Addig, amíg a kasza kicsorbult élét helyre nem simogatják .a fenőköve k- kel. A magyar földnek legszebb muzsikája iez a csöndes és munkás kaszacsengés, amely szebb a hajnali madárdalnál és az esti tücsök cirpelésénél. Az asszonynép is künn van a mezőkön öblös karos kosarakban van a kenyér és szalonna. Déli harangszókor árnyékot adó fa tövében, vagy a búzakeresztek alján ülve fogyasztják el ebédjüket, hogy utána serényebben menjen a munka és pengjen a kasza éle, hogy a barnahajú. tüzesszemű, tarkaszokf nvás, fehér pruszlikos menyecskék és lányok vígábban szedjék a markot és rakják a- kereszteket. A víg nótaszó enyhíti a munka fárasztó iramát, azét a munkáét, amely kenyeret, megélhetést iád ezer és ezer magyar családnak egész évre az új^ aratásig. Az aratás, a hordás, a csépié,s a munka legnemesebb aránya. Hull az áldás. Szaporodnak a learatott keresztek. Susognak az enyhe szélben a búzakalászok. Valahol messze már búg a cséplőgép, és felénk hozza a szellő a kicsépelt szalma édes friss szagát Folyik további serényen a munka. Á mai nehéz idő sürget erre jobban, mint valaha. Felváltva pihennek éjszaka az emberek. Éber figyelem és magyar erők vigyáznak az életre betakarításig. Szép. gyönyörű munka az aratás, amely ereit és verejtéket kíván, de imával és nótaszóval végzi ezt a magyar ember. És amikor nratás után a nagy munka végeztével a csendes nyárvégi estében a család asztalhoz ül és a Jevegő az új kenyér illatával terhes, és a családfő asztali áldás után kereszttel szegi meg azt, majd szétosztja az aprók és nagyok között, teljesedik lie az Örökszép bibliai mondat, amely arra ítélte az embert, hogy: »Arcod verejtékével fogod megkeresni a mindennapi kenyerei . Uradalmak figyelmébe! Nagyvásártelep 56. sz. elárusító helyünkön gyümölcs és főzelékfélét darab- és vagontételben átveszünk értékesítésre. Export és konzervgyárak részére minden mennyiséget a legmagasabb napi árban felveszünk. Félegyházi Mezőgazdasági Export KFT. Budapest. Nagyvásártelep 56. Városi iroda: Budapest, IV. Váci u. 36. Telefonszám: 382—550. — o — A határban a kereszLek ritkulnak. Már csak a zab látszik itt-olt kepében és csak olyan gazdák keresztjei, ákik nem kaplak a be- hordáshoz fogatot. Egy-két nap és csupasz lesz a határ. Megindul teljes erővel a talaj megmunkálása, a tarlók feltörése. Olyan gazdák. akik tudatában vannak, hogy a tarlót aratás után mielőbb szántani kell és van is ehez igavonó erejük, már túl vajinak ez^n az alapvető talajművelési munkán Mindinkább szaporodik ezek száma. Azok a gazdák, akik még augusztus első napjaiban is hátra vannak, iparkodnak ia késést behozni, hogy vétőre lehetőién három szántásba kerüljön minden őszi. Nem lesz felesleges munka, ha kissé elgondolkodunk a nyári talaj művelés célján és végrehajtási módján Hármas célt ismertünk eddig: a talajtoly állapotba hozni, hogy az a csapadékot bevegye, ia gyomokat kiirtsuk és harmadszor jó vetőmag-ágyat készítsünk, ha őszit teszünk a talajba. Mind a bárom célL elértük azzal, hogy a talajt felszántottuk, el boro nái tűk és, ha újra gyomosodolt, újra megszántottuk. A tarlótörés, keverő- és vetőszántás a nyári talajművelés ábécéje bosszú idő óta. Ez a talajművelési mód a talaj elaprózásán alapult- Talaj vegyészeink rájöttek arra, hogy a talajban nagy élet folyik. Tele van parányi lényekkel, baktériumokkal. Ezek a falait egészen átalakítják. Életműködésükkel lievékeny- nyé teszik. A nyers növényi tápanyagokat a növények számára felvehetőkké változtatják át. Olyan talaj, amelyben baktériumok nem élnek, terméketlen- Talaj baktériumokkal telített talaj nagyon termékeny, pedig nincs benne több tápanyag, mint a terméketlen baktériumszegényben, de £ tápanyagok jó- része a növények által hasznosítható. Be- érettnek nevezzük a baktériumokkal tele földel. Az újkori tál aj művelésnek a célja gz előbb közölt bárom mellett az is, hogy a talaj beéredését elősegítsük. Sok gyakorlati gazda is ezt a célt tekinti a legfontosabbnak. ,Mivel többszörös szántással, forgatással a’ talaj beéredési folyamatát megakasztjuk, azért az újkori talajművelés mellőzi a három szántást. Középkötött és kötött talajokon az alapos tarlószántás a kiinduló és egyúttal alapvető nyári talajművelési munka. Ezt minél előbb el kell végeznünk. Ekét kövesse á borona, esetleg a henger, ha kissé hantos a föld. A megszántott és elboronált, lehengerelt talaj felszíne kiszárad már a második napra, de, ha pár nap múlva felborzoljuk azt, látjuk, hogy a felszín alatt pár centiméter mélységben a talaj porhanyó, nedves, morzsalékos. E morzsalékosság, ha a nedvesség megmarad és nincs hideg, napról-napra fokozóí- dik. Egy-két hét múlva sötétbarnás lesz a a talaj színe. Azt mondjuk: beérik. Ha a talajt forgatással nem bolygatjuk meg, e be- érés mélységben fokozódik. Ha felfordítjuk, akkor újra vadnak látszó Lajaj kerül felül, ahol a beérés megindul újra, de nem fuel olyan vástagságot soha elérni, mintha a talajt nem szántottuk volna meg. Mi ennek a magyarázata? A talaj tápanyagait átalakító baktériumok csak meleg és nedves talajban szaporodnak, e talajnak légátjártnak kell lennie. Ilyen talaj a feltalaj 5—10 cm. mélységben. Mihelyt ez a talajréteg mélyebbre kerül, a benne lévő élőlények munkája a növényzet tápanyagai érdekében szünetelnek. Az új nyári talajmüvelés számol ezzel, azért nem fordítja a talajt, hanem állandóan porhanyítja. E porhanyításra jó eszköz a borona, ha tö- möttebb a lalaj, akkor a szélesre állított lókapa, akinek van tárcsája, a tárcsa, üul ti valor vagy a gnijbber. E szerszámokkal mindannyiszor át kell járni az egyszer megszántott földet, ahányszor az eső megtörni. A gyomok így nem jelentkeznek, innert azokat a sok izgatással már csírájukban elfojtjuk. Az idei évjáratban az aratással mindenült megkéstek. Késik a tarlószántás is.- Ezt a munkát a gazdák jórészt ekével végezték, cl A megszámolt földet ne forgassuk át újra és újra, mert ártunk a talaj életének és a jövő termésnek. Iparkodjunk gyommentes és porhanyó állapotban megtartani. Éhez kell három-négyszeres mélyen porhanyítás. Ez is kevesebb munka, mint a kétszeri szántás, amit így mellőzünk. A nyári talajmüvelés e módja nem kívánja a v Jíftíszántást se. Erre sincs szükségünk. E szántás célja a velőágy elkészítése. Talajunk a nyár folyamán olyan állapotban lesz, ahogy bármikor vethetnénk bele. őszre kitűnő beérett tevékeny földbe kerül a vetőmag. Kár volna, elrontani forgatással. A kétféle talajművelés közt eredményben nagy különbség lesz. A fordítás nélküli heérlelő talajmüvelés a növényzet részére igen nagy mennyiségű tápanyagot tár fel- E táp- anyagmennyiség felér fél trágyázással, sok esetben többet ér, mint a műtrágyázás. Egészen máskép fejlődik ebben a növényzet, mint a háromszor szántott ban. A termés- eredmény mutatja meg majd a különbségei. Az új nyári talajmüvelés, amit egyaránt alkalmazunk őszi és tavaszi növények alá, beéri egy szántássá], de megkívánja a sok boron ál ást, a hengert és szükség szerint a mélyebben porbanyílő munkákat. Eddig a bárom szántással a gazda csak beoltotta kisfokéi Leéredéssel a talaját baktériumokkal, amikor azok szaporodásnak indullak,,ismételi forgató szántással elpusztította eddigi munkáját, ma, amikor ismerjük a talaj élettanát, tudjuk, hogy nagy kárt tettünk a legtöbb esetben a három szántással, mert nem adtunk időt ahoz, hogy a természet beéredéssel maga pótolja azoknak a tápanyagoknak nagy löszét, amit az előző évi terméssel kivettünk belőle. Ezek a tápanyagok a termést 20—30 százalékkal is emelik. " i Minden újítást széleskörű kísérlet előz meg. A kísérletek mindenütt igazolták a 'talajélet elmélejét Ma m*ár a gyakori a than sok gazda e művelési mód melléi! készíti el talaját ncV- vényei számára. Szaporodjék e gazdák száma. Minden gazda, aki haladni akar a korral és saját érdekét is tekintetbe veszi, tegyen kísérletet. Szántsa meg dűlője egyik felél háromszor, a másikat csak egyszer, de hagyja állandóan porhanyó állapotban boro- nálás és mélyebben porhanyítás által. A jövő terméseredménye mondja meg, hogy a jövőben a nyári talaj művelésnek melyik módjál kövesse! Üzemképes, jó karban levő DKW. személykocsi 2000 P-ért eladó Keszler malom, Zalabér
