Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-24 / 92. szám
XXIV. évfolyam. 92. szám. ARA 8 FILLÉR „ 1941. április 24. CSÜTÖRTÖK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Javuló irányzat a múlt év egészségügyi mérlegében Az Országos Közegészségügyi Intézel megbízásából jeleni meg érdekes beszámoló Magyarország 1940. évi közegészségügyi mérlegéről. Elöljárójában 'leszögezi, hogy hosszú esztendők óla most először történik, hogy az egészségügyi mérleg javuló irányzatot mutál. 1910-ben a születési arányszám emelkedést jelentett . a hosszú évekre visszamenő csökkenő irányzat után. Az ideiglenes adatok szerint 1940-ben .Magyarországún a visz- szacsatolt keleti és erdélyi részek nélkül, 203 ezrelékre emelkedett a születési arányszám, de valószínű, hogy a végleges adatok ezt a számot néhány Vizeddel magasabban fogják értékelni. Sajnos, a halálozási araiig szám is emelkedett az előző évhez viszonyítva és ezért a természetes szaporodás nem valami kedvező. Az elmúlt évben 220 ezer gyermek született és 150 ezer személy halt meg, úgyhogy a természetes szaporodás 64 000 lelket tesz ki. A születési arány a Kárpátalján volt a legmagasabb, ahol minden 1000 lakosra 29.1 születés jutott. Második helyen áll Szabolcs és Szalmái- vármegye 261, illetve 26.5 ezrelékes születési aránnyal. A legkevesebb születést a Duna—- Tiszaköze produkálta, ahol Baja és Budapest szerepel a legkisebb születési aránnyal. Bácsbodrog vármegyében 16, Pest vármegyében 16 2 ezrelék volt a 'Születési arány. ‘A halálozások terén szintén a '’kárpátaljai vármegyék jálszák a vezetőszerepet, viszont a legkevesebb halálozás 'Komárom, Nyílra, Pozsony, Győr és Moson varmegyékben történt. A városok közül Baján és Pécsett fogyott a lakosság. Csecsemőhalandóságunk nem volt kedvező az elmúlt évben. Az ideiglenes adatok szerint 13.9 százalék volt az arány szám, ami magasabb az előző évi adatoknál. A rosszabbodás annak tulajdonítható, hogy az ország olyan területekkel gyarapodott, ahol magas a csecsemőhalandóság, mert a visszacsatolt felvidéki és. kárpátaljai területeken igen sok csecsemő pusztul el élete első évében. A kárpataijai vármegyékben 18.2 -százalék volt a csecsemőhalandóság, de igen magas az arányszám Bácsbodrog, Be- reg, Bihar, Szatmár és Heves vármegyékben is. A tüdővészhalandóság viszont örvendetes javulást mulat Tízezer lélekre már csak 13.-1 haláleset történik, tehát kevesebb, mint az előző évek bármelyikében. Magas volt a tbc-s halandóság a Duna—Tisza közén, továbbá Heves, Borsod, Békés és Csongrádi vármegyékben. A fontosabb fertőző betegségek közül további javulás mutatkozik a legtöbb fertőzőbajnál, csak a gyermekbénulás terjed még most is. Némi emelkedést mutat a kiütéses tífusz, ami űnpak az eredménye, hogy Kárpátalján ez a ''betegség több községben járvápyszerűen „lépett fel. A hastífusz arányszáma kevesebb lelt, viszont a vérhas valamivel több megbetegedést okozott, mint az előző évben, de nem érle él a megelőző esztendők arányait Javul a difté- ria megbetegedések aránya is, valamint a vörhenyé. Ezek a fertőző megbetegedések a sikeres védőoltások következtében csökkennek. — o — nagy óbb címtáblát a bérbeadó, illetően a bérlő hozzájárulása nélkül alkalmazhat. Olyan lakás bérlője és albérlője, akinek (pb ügyvédnek, közjegyzőnek, orvosnak, .mérnöknek) foglalkozása címtábla alkalmazását szükségessé teszi, hosszúságban és szélességben 35 cm-nél nem nagy obb cím táblát a bérbeadó hozzájárulása nélkül az utcán a kapu mellett, a 'kapualjban, a lépcsőházban és azon az emeleten is alkalmazhat, ahol a bérlemény van. Amennyiben címtábla 'alkalmazásához az építésügyi hatóság engedélye szükséges, a bérbeadó az engedélyhez szükséges beleegyezést csak alapos indokból tagadhatja meg. Ha a bérbeadó a kapu mellett, a kapualjban, a lépcsőházban és az emeleten a cimtáblák elhelyezésére szembetűnő helyen oly táblát vagy fialrészt jelöl ki, amelyben a bérlő, illetően az albérlő az előbbi szakaszban megbatározott méretű cím táblát helyezhet el, a bérbeadó hozzájárulása nélkül címtábla csakis ezen a táblán vagy falrészen alkalmazható. A bérlet megszűnésekor a bérlő és az albérlő köteles a cég-, címtáblát saját költségén eltávolítani és ennek helyét jókarba helyezni. A. bérlő és albérlő jogosult a bérlet megszűnésétől számított hal hónapon át \a kapu mellett vagy a kapualjban ellenér lék nyújtása nélkül az említeti nagyságú címtáblát alkalmazni, amelyben új helyiségének címét tünteti föl. Világító cég- és cim táblát csak úgy szabad elhelyezni, hogy a ház lakóit a bérlemény használatában ne zavarja. bérlemény átadásának módja A bérbeadó köteles a bérleményt és annak felszerelését használható, tiszta, féregmentes és bérleti rendeltetésüknek, valamint a köz- egészségügy követelményeinek megfelelő, külön kikötött kellékekre vonatkozó megállapodás esetében pedig ezenfelül a megállapodásnak megfelelő állapotban a bérlő használatára bocsátani. Ha a bérbeadó a kötelezettségének egyáltalában nem, vagy nem kellő módon Lesz eleget, és ha a hiány a külön kikötött kellékekre vonatkozik, vagy külön (kikötött) kellékekre vonatkozó megállapodás hiányában is, ha a hiány a bérlemény használatát kizárja, vagy nagymértékben gáLolja, a bérlő a) a beköltözés előtt a bérleti szerződéstől elállhat írásbeli szitatkoz áltál és a bérbeadótól kárának megtérítését követelheti; b) a beköltözés után, amennyiben a bérbeadó a bérlő írásbeli felhívására sem tesz haladéktalanul elegét föntebb említett kötelezettségének, a bérletet rögtöni hatállyal felmondhatja, vagy a bérbeadó írásbeli értesítése mellett, a hiány megszüntetéséről a\ bérbeadó veszélyére és költségére maga gondoskodhatna^ továbbá mind a két esetben kárának megtérítését követelheti. Semmis az olyan megállapodás, amely szerint a bérlőt a bérlemény használatát kiMii tartalmaz Zalaegerszeg új lakbórszabályrendelete Baitkapuzat és kirakafizek- rény, cég- és címtábla A bérlő ipari vagy kereskedelmi célra, . vjigy gyógyszertár, vagy mozgóképüzem cél- \ jára bérelt helyiségének külső falrészein az j építésügyi hatóság engedélyével boltkapuzatot (portálét) létesíthet és kirakatszekrényt alkalmazhat. A bérbeadó Tíz engedélyt csak alapos indokból tagadhatja meg. A bérlő a boltkapuzat és a kirakalszek- rény létesítésekor, illetően alkalmazásakor köteles alkalmazkodni azokhoz az indokolt kívánalmakhoz, amelyeket a bérbeadó kifejezésre juttat és a már meglévő boltkapuzaton és kirakatszekrényen változtatásokat csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával eszközölhet. Á bérlet megszűnésekor a "bérlő köteles a bérbeadó írásbeli kívánságára az általa létesített boltkapuzatot és kirakatszekrényt saját költségén eltávolítani és annak helyét jókarba visszaállítani. A boltkapuzatért vagy kirakatszekrényért járó területfoglalási és tu- lajdonjelismerésí díjat a bérlő az ingatlan tulajdonosának megtéríteni tartozik. Utcára nyíló, ipari, vagy kereskedelmi! célra bérelt helyiség bérlője mind a határozott, mind a határozatlan tartamú bérletét rendkívüli felmondással megszüntetheti és a bérbeadótól a rendkívüli felmondás következtéken előállott kárának megtérítését követelheti, ha írásbeli hozzájárulása nélkül szakmájához tartozó ipar vagy kereskedés gyakorlására a'bérbeadó a bérleményt magában foglaló épületben ugyanarra az utcára nyíló helyiséget ad bérbe. Nem lakás (pl. üzlet, egyesület, hivatal, vagy intézet) céljára bérelt helyiség bérlője a boltkapuzat vagy a kirakaíszekrény keretén belül s ha 'bpltkapuzata vagy kirakat- szekrénye nincs, a helyiség külső falrészein a falsíkon a helyiség párkány vonalának magasságáig cég- és címtáblákat az építésügyi hatóságnak esetleg szükséges engedélyével elhelyezhet. A bérbeadó az engedélyhez szükséges beleegyezést csak alapos indokból tagadhatja meg. A lakás céljára bérelt helyiség' bérlője és albérlője a helyiség ajtaján vagy amellett bosszúságban és szélességben 20 cm-nél nem
