Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-04-22 / 90. szám

XXIV. évfolyam; 90. szám­ÁRA 8 FILLÉR 1911. április 22. KEDD. ZAUNEGTQ DJSÁG Megjelenik íie öznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla ; 49.368. Félre az önzéssel A íavalyi rossz termés, a többször visz- szalérö és nemzeti szempontból múlhatatla­nul szükséges mozgósítások és ismert egyéb okok következtében az idei termés baleka- rílásáig az ország rendelkezésére álló kész­letek lényegesen csekélyebbek a tavaszi hó­napokban különben meglévő készleteknél. A meglévő készletekkel tehát okosan, beosztás­sal kell gazdálkodni és bűnt követ el a ha­zával és magyar embertársaival szemben az, aki a készletek dugdosásával, vermelésével megakadályozza a hadsereg ellátását, to­vábbá a nem gabonatermő vidékek népének élelmezéséi. Reá kell mulatni arra, hogy az árúhalmozással, árúelvonással, mértéktelen készletgyűjléssel az emberek megakadályoz­zák a gazdasági körforgást és a megélhe­téshez szükséges legelemibb szükségletek fe­dezéséi. Mert, ha a cipész bőrt dugdos, a textil kereskedő abban a reményben, hogy magasabb árt ér el később, a forgalomtól elvonja sző vet készle Lét, a gazda pedig el­rejti a zsírt és a gabonát, de a cipész nem jut szövethez, a texliikereskedő nein kap zsírt és cipőt, a gazda pedig nem tud láb­belire és ruházatra szert tenni. Meg kell ér­tetni az emberekkel azt, hogy egymásra va­gyunk ulalva, hogy egymásból élünk és, ha rövidlátó önzéssel magunk számára vissza­tartjuk azt, amit termelünk, ezzel minden egyes termelő elszigetelődik és a köz számára lehetetlenné válik az jélet. Ilyen önző, kapzsi 'eljárással tulajdonképen önmagunknak oko­zunk kár 1, mert magunk rovására kiváltjuk mások önzését, kapzsiságát. Valamennyien pe­dig ezzel az ostoba önzéssel kárt okozunk a honvédségnek, amely megvédi otthonunkat, gazdaságunkat, műhelyeinket, lépésrői-lépés- re visszaszerzi magyar területeinket, de hadi- munkája közben a honvédség természetesen maga nem termelhet, hanem élelmeézs és ruházat tekintetében az összes magyar ter­melők munkásságának eredményére szorul. Aki dőre önzéssel elvonja a gabonát, a zsírt, a bőrt, a szövetet a magyar honvédség elől, az ország ellen vét, hazaáruló. Iia ilyen prak­tikák tovább tartanak, a haza érdekében az államnak kötelessége gondoskodni minden törvényes lehelő eszközzel a 'honvédség és általában a magyar népesség élelmezéséről, közellátásáról. Akiknek nincsen készletük, akik nem rendelkeznek tőketartalékkal, de becsületes munkájukkal dolgoznak a köz ja­váért. azoknak megélhetését az államnak kell biztosítania. Magúkra vessenek tehát azok, akik önzésükkel, vermeléssel, árúhalmozás­sal, láncolással, kiváltják az állam legkemé­nyebb eljárását, mert a szociális magyar ál­lam nem fog meghátrálni egyesek önző prak­tikái elől, hanem biztosítani fogja erkölcsi alapon, fölényes 'hatalmával azoknak a be­csületesen dolgozó magyaroknak a megélhe­tését, akiket különben embertársaiknak ön­zése éhhalálra ítélne. ********************************** ll.PéterJeruzsálemben Athéni jelentések szerint II. Péter volt ju­goszláv király Szimovics és több tábornok, valamint a királyi család tagjainak kísére­tében Jeruzsálembe repült- A repülőgépet út­közben ellenséges támadás is érte. Churchill lemondását várják A New-York Esquier jelenti: A balkáni angol vereségek Washington, mint elkerülhetetlent fogadta. Elismeri, hogy ennek első és legfontosabb hatása valószí­nűen Churchill távozása lesz. Általában azt hiszik, hogy helyét Lloyd George foglalja el. Az Aí'tonhJaded svéd lap arról értesül, hogy a balkáni nagy angol és görög veresé­geknek első következménye az lesz, hogy hogy Churchill nem marad meg a háborús kormány élén. Washington, április 22. A balkáni és gö­rögországi angol kudarcok igen nagy hatás­sal voltak az amerikai közvéleményre. Sullivan, az ismert amerikai vezércikkíró, a Washington Rostban RoosevelLel támadja, mert szerinte az elnök ígéretei indították Ju­goszláviát és Görögországot némefcllcnes ál­lásfoglalásukra. A legjellemzőbb Nye szenátor kijelentése. Az újságírók előtt a brit birodalom szét­hullását jósolta. Ennek a lehetőségnek nyu­godtan elébe lehet nézni — mondotta főb­bek között Nye szenátor. — Némelország győzelme esetén az Egyesült Államok kelle­metlen világgazdasági tapasztalatokra tesznek ugyan szert, de gnnek aligha lesz kedvezőt­lenebb hatása, mint az angol gazdasági ver­senynek. A szenátor rámutatott arra, hogy szerinte Anglia sorsa már megpecsételődött. **********************************************************************< Kréta szigetére menekült a görög kormány Isztanbul, április 22, Mint Iszfanbulban köz­ük, az angol kormány felszólította az ösz- szes, Németországgal szövetségi viszonyban nem álló diplomáciai képviseleteket, kö­zöljék kormányaikkal, hogy a görög kormány Kréta szigetére teszi át székhelyét. Ez az új esemény igen érdekes fényt vet Koricisz halálára. Ivoriciszt pénteken dél­után 16 órakor találták meg holtan és már este kiadta az angol kormány a fenti köz­leményt. Ezek után nyilvánvaló, hogy Ko­ricisz nem akart Krétába menekülni. Nagy felfordulás Romániában (Kolozsvár) Románia újból súlyos válsá­gos óráit éli. Ezt megerősítik a vasárnapi határmenti értesülések és események. Ro­mán oldalról szombaton hajnaltól vasárnap késő délutánig meg-megújuló lövöldözések, sőt gépfegyverek kattogása hallatszott át a határon. A halárforgalom megszűrni, csupán négy-öt menekülő érkezett. Ezek elmondták; hogy Romániában a belső helyzet olyan fe­szüli, mint a polgárháborút megelőző órák­ban. — o — ********************************************************************** Az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség felhívása a vármegyék alispánjaihoz Csergő Károly dr. ny. alispán, az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség társelnöke körlevéllel fordult a vármegyék alispánjai­hoz, arra kérve őket, hogy a Szövetség mű­ködését intézményesen támogassák. A körle­vél szerint ez az együttműködés közös ér­deke nemcsak a Szövetségnek, hanem a vár­megyéknek és a hozzájuk tartozó városok­nak és községeknek is, mert az utóbbi idők­ben hatalmas arányokban kibontakozott ven­dégforgalom fejlesztésénél rendkívül fontos és szinte nélkülözhetetlen a vármegyék ve­zetőivel a szorosabb kapcsolat megteremtése. A szövetség az idegenforgalmat az egyes vidékek és az alkalmas községek és városok érdekében szervezi, a forgalom élénkítésével az illető vendéglátó helyeknek és községek­nek jelentős anyagi segítséget juttat, de maga a forgalom is elég szép új bevételt biztosít a vendégiá ló helyeknek. Az egyes helyek új berendezése és az új lakások átalakítása út­ján a szövetség, a kultúráüs viszonyokat is nagy mértékben előmozdítja s általában a központi irányítás és propaganda segítségé­vel igyekszik megismertetni az ország közön­ségével a más vidékek látnivalóit és termé­szeti szépségeit, ezzel előmozdítván az egyes vidékiek egymásközt való találkozását és kap­csolati, amivel valóságos nemzeti missziót is teljesít- E nemzeti ügynek fokozott a je­lentősége a Felvidék, Kárpátalja, Keletma- gyarország és Erdély egy részének hazaté­rése után, mert a belső vendégforgalom meg­szervezése most már ezekre az országrészekre is kiterjed. A vendégforgalom az' utóbbi években már 6—7 millió pengő bevételt juttatott a ven­déglátó helyeknek, ennek várható további

Next

/
Thumbnails
Contents