Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-19 / 88. szám
4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. április 19. Mikor nem fizetendő a jutalékos alkalmazottnak a 7 százalékos munkabórpótlék Mint ismeretes, a magyar kormány a 7290/ 1940. M. E. számú rendeletével az iparban és kereskedelemben foglalkoztatott munkások részére 1940. október 6-tól, a lisztviselői alkalmazottak részére november l-lől kezdődően 7 százalékos munkabér pótlék fizetésiét rendelte el. A rendelet nem tartalmaz pontos intézkedést arról, hogy a "jutalékra alkalmazottnál keít-e fizetni a 7 százalékos munkabérpótlékot, vagy sem. A kérdésben érdekelt szövetkezeti központok felkérésére a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége felterjesztéssel fordult a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterhez. A kereskedelemügyi miniszter a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségéhez intézett leiratában félreérthetetlenül tisztázta a kérdést. A leirat szerint a fenti rendelet kibocsátásának indoka az árúk drágulása következtében a munkavállalók javadalmazásában jelentkező arányta'ianság kiküszöbölése volt. A rendelet az egyenlő elbánás elve alapján főV alaki álmodik : Ismét kisfiúcska lelt és nagypapa kertjének virágágyai között botorkál. Az egresbokor mögül hirtelen lompos kutya ugrik elő, dühös ugatással rohan feléje és a keze után kap. Visszarántja kezét, de beleakad a tüskés ágakba. Szúró fájdalom — és felébred. Azonnal felül ágyában, keze még mindig fáj. Egy kis vizsgálódás után megállapítja, hogy jobb kezének kisujján gyenge zúzódás látszik. Hamarosan rájön az okára is. Alvás közben az ágy szélére került és kisujja az ágy széle és az éjjeliszekrény közé szorult De mi történt ezután ? A fájdalomérzet nyilván eljutott az agyba, de mivel az öntudat alvás közben nem működik, az inger a tudat alatti világból álmot váltott ki. amelynek az volt a feladata, hogy az alvót az ujját fenyegető veszedelemre figyelmeztesse. AZ ALVÓNAK NINCSEN AKARATEREJE Ezek az ébresztőálmok fontos szerepei töltenek be. Gondoskodnak arról, hogy alvás, közben a test öntudatlansága következtében valamilyen kárt ne szenvedjen Az alvói ugyanis öntudatával együtt energiáját is elveszti. Ezt ébredéskor egy kis figyelemmel mindenki könnyen megállapíthatja. Amíg az ébredő el tudja magát szánni, hogy megnézze óráját, vagy felgyújtsa a villanyt, mindig több-kevesebb időbe kerül. Az alvás közben elszunnyadt testi-lelki energiák összegyűjtéséhez időre van szükség. Hogy ez miképen történik, arra a tudomány teljesen kielégítő magyarázatot eddig még nem talált. Berger professzor, a híres jénai pszichológus kutatásai nyomán a tudomány emberei között újabban mindjobban tért hódít az a felfogása, hogy a magyarázatot az agy velőben lefolyó elektromos folyamatok alaposabb megismerése fogja meghozni. Pontos mérésekkel sikerült megállapítani, hogy a m\gy agy kérgében éber állapotban erős. hullámszerűen ingadozó elektromos áram kering. A professzor ezt a váltakozást az agy sej lek működésére vezeti visz- sza. Elalváskor az agy sejtek működése és ennek megfelelően a hullámgörbék is lapoképen az élelmiszerek drágulása szempontjából rendezi a kérdést aként, hogy a rendelet hatálya alá eső munkavállaló külön bérpótlékot kap. amely pótlék a bérelszámolási időszakokban elért munkabér (össz- kereset) 7 százaléka. Önként értetődik, hogy e bérpótlék bérelszámolási időszakonkint csak egyízben számítható fel. Már pedig az olyan alkalmazott munkabérénél, akinek fizetése fix fizetésből és ezenkívül az eléri forgalom bizonyos százalékából adódik, az árak emelkedésével arányosan és azokba belefoglaltál! a f ize lés többlet már jelentkezik és így ezek fizetése a százalékos javadalmazás tekintetében nem automatikusan magasabb Ebből következik, hogy a rendelet rendelkezései nem vonatkoznak az alkalmazottak fizetésének ama részére, amely rész az üzleti forgalom igazodó, száza lékszer ííen, vagy más módon megállapított változó összegű javadalmazásban jelentkezik. I sabbakká válnak, végül pedig szinte egészen 1 eltűnnek. Ébredéskor az elektromos feszültség ingadozások ismét erősödnek és lassan- kinl elérik nappali erősségüket. Ha a kísérleti személy erősen fáradt, a normális hullámok gyengébbekkel váltakoznak. Az agysejlek tehát, ezek‘a miniatűr akkumulátorok, fáradt állapotban könnyen kimerülnek és bizonyos időbe telik, amíg ismét feltöltődnek. A fáradt ember agyműködése, mint mindenki tudja, valóban lassúbb. Részletesebb ismeretekkel az agyban lejátszódó kémiai elektromos folyamatokról a tudomány természetesen még nem rendelkezik, azonban az alvással kapcsolatos kérdések egyikére- másikára ezek a kísérletek mégis bizonyos felvilágosításokkal szolgálnak. MI A REGGELI LUSTASÁG? A »bioeleklromos agymolorok működésének görbéje minden embernél más képet mutat. Vannak emberek, akik könnyen ébrednek és azonnal éberek, akik egy ugrással kinn vannak az ágyból és tüstént tisztában vannak a környező világgal. Mások csak egészen lassan jönnek magukhoz és még öltözködés közben is félálomban, majdnem öntudatlanul és inkább aulomalikusan tesz.ne levesznek. Egyeseknél ezek szerint az agy elektromos folyamatai gyorsan kerékvágásba lendülnek, másoknál hosszabb időre van ehhez szükség. Ezek teljesen természetes, az egyéni testi adottságokkal kapcsolatos jelenségek. Az az ember, akit reggel csak nehezen lehet felkelteni, akit nem zavar, hogy a hasára süt a nap, még nem érdemli meg, hogy lustának bélyegezzék. A lustaság ott kezdődik, ha az,, aki már teljesen éber, tehát nincs szüksége alvásra, nem tud elég erőt gyűjteni a felkelésre. Az ifjúkorban éber állapotban az agysejtek •bioelektromos tevékenysége sokkal élénkebb, ezzel szemben alvás közben az öntudatlanság nagyobb mérvű, az álom mélyebb. A gyermek álmát az a lárma, amely a felnőttet már régen felébresztette volna, nem zavarja. Ez a helyzet akkor változik meg, amikor az ifjú ember, már több élettapasztalatra tesz szert, tudatalatti élete gazdagabb lesz és. a külvilágból érkező ingerek könnyebben váltanak ki »ébresztő álmokat«. Ezért éberebbek az idősebb emberek. Mindenki tudja, hogy vannak emberek, akik annyira hozzászoktak már ahhoz, hogy bizonyos időben fel kell kelniük, hogy a kellő, időben minden ébresztés nélkül felébrednek. Az ébredésnek vannak valóságos művészei is. Este elhatározzák, hogy például 6 órakor felkelnek és mikor a falióra a*halót üti. már ugranak is ki az ágyból. Az ískolásgyérmék álmát az ablak előtt éldübörgő teherautó pokoli lármája nem zavarja, de mikor anyja megy felébreszteni s a kilincsre teszi kezét, már ébren is van Nyilvánvaló, hogy a kilincs gyenge nyikorgása, az óra ülése, vagy az ulcának a felkelés idején naprólr napra megismétlődő tipikus zaja a tudat alatt va'amiképen elraklározódik. Amikor a megszokott zaj elhangzik, a sokszori ismétlődéssel beidegzett agysejtek fellöltődnek és az egész agyban megindítják azt a bioelektro- mos folyamatot, amelyet közönségesen ébredésnek nevezünk. M. N. tW»*¥WM¥W*M»*VW¥M**»»V***rM»*** Harcsa Nándi Azaz egy számtanéra vége X agy csütörtökön mi is légvédelmei tartottunk. Ja! ilyen háborús világban ügyelni kell mindenre — a légre is Becsülettel virrasztót lünk a jól befűlött községházán. Mert hideg, igen hideg volt. Persze, azért egy figyelő mindig kint pücskizett . nehogy várai lan meglepetés érje a falut, na meg a légvédelmi készültségei. Egy ilyen »püszkiző kőrútján Búza Feri derekas légelhárítási végzett. Becserkészett egy kis didergő madarat. Behozta. A meleg- szobában aztán megindult a disputa! Milyen madár az.' amelyiknek a háLán fekete-barnás. a hasán pedig fehér a tollal zala ? Nem tudták... De éli megismertem. Meg is mondtam, hogy egy kis éjjeli madár — haris. . Mikor megláttam, mint a villám, vágott belém rögtön — a régi diákköri emlék... ... Olt ültünk csendben. Szusszanás nélkül. Zöld tanár úr számtanóráján. Zöld tanár úr tudvalévőén a ’legszigorúbb tanárunk volt, Egy-egy őszi. avagy kajszi barack (a fejre) hamar és könnyen kijárt tőle- Nem is volt suhogás, de még egy mozdulás se órája alatt soha ! — Azaz ... Nándi barátunk próbált felelni. Tizedes törtet közönséges törttel úgy szorozunk, hogy« ... Tovább nem jutott Újra meg újra nekikezdett Nándi, de hát a »hogy« után csak sajátságos kurrogás jött sZó helyeit a torkából. A negyedik »hogy« után aztán belevágott Zöld tanár úr is. így : Mondd a .leckét és ne kurrogj. mint egy haris i Aztán egy pillanattal később : Tudod te Nándi, mi az a haris ? Nándi nagy bátran felelte : Tudom ! Na mí az ? — bökte rá szigorú tanárunk. ! ***M»M¥»¥MW»M»»¥»¥M¥****i******** ;j Ne vessen ; j: csiraképtelen kukoricát, j amikor fajtiszta, a vidéken beérő féleség, csiraképes tövenként és csövenként vá lógatott vetőmagjából beszerezheti szükségletét a VÁLICKAI GAZDASÁGBAN up: Pusztamagyaród Ébresztő óra az agyban Az ébredés titka — Kimerült agysejtek — A pontos ébredés művészei
