Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-04-19 / 88. szám

XXIV. évfolyam. 88. szám- ÁRA 8 FILLÉR íDiT. április 19. SZOMBAT. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon POLITIKAI NAPILAP Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4' R Felelős szerkesztő : Hirdetések díjszabás szerint. 128. HERBOLY FERENC Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Hitler 52 éves A falunak és városnak »megvan egymásról a maga véleménye *, de sokban téves véleménye. A falu, mivel csak a korzóról, utcáról, moziról ismeri a várost, azt hiszi, hogy a városi ember élete csupa gondtalan kényelem, ünnepi és úri sors. Nem látja, hogy a látszat, a kirakat mögött meny­nyi munka, gond, lekötöttség, milyen anyagi vergődés húzódik meg, de a külszínt, tar­tani kell. A város pedig azt hiszi, hogy falun végig tejfel, ingyentermő bőség és jó­lét, tej, lojás, búza, csirke, malac, zsír. El­dorado. Pedig a falu látástól vakolásig hűz- von, köz- és magánterhei nagyok, a terme­lési költségek súlyosak, a gazdaság jövedel­mezősége pedig alatta marad annak, hogy a paraszt jói éljen, vagy pláne vágyó Mosód­jék. Népünk még ma is átlag hiheLellenüi rosszul lakik, ruházkodik és táplálkozik. A jó falatot nem maga eszi meg. El kell adnia, hogy fizetési kötelezettségeinek eleget lehes­sen. Vevője-a város, illetőleg a városi féle ember : hivatalnok, kereskedő, iparos, mun­kás. Az a meggyőződése, hogy a föld ter­ményéi azért kell olcsón adni, hogy a város olcsón és jól élhessen. Irígyli a városik de maga is az akar lenni. Egyre erősödik az elvándorlási vágy, íoképen »välami kis ál­lami , vagy kis »nyugdíjas állásba«. Ezekre haragszik legjobban, de maga 'is hyen akar lenni. Az bizonyos, hogy a gazdának nagyon so­kai kell még eladnia,, hogy valamit is vá­sárolhasson. Huszonkét liter tejet kell el­adnia, hogy egy liter bort ihassék, három­száz liter tejet kell eladnia, hogy egy pár csizmát vehessen és százötven tojást kell el­adnia, hogy egy kalaphoz jusson. Ez az a híres agrárolló. Akárhogy drágul is a me­zőgazdasági termékek ára, a gazda sohase éri el azt, hogy könnyen hozzájusson a maga szükségleteihez, mert az iparcikkek árai és egyebek díjai még inkább emelkednek és szinte el ugranak, elszöknek az orra elől. Min­dig azl kell’éreznie, hogy messze van odáig«.. Most, hogy a kormányzat igen bölcsen a mezőgazdasági tömegek vásárló erejét igyek­szik fokozni (végeredményben az eg esz piac javára), most meg árú nincs, amibe a gazda pénzét fektethetné. A falu és város két, örökös ellenfél, de nem lehelnek meg egymás nélkül, mert nem­csak ellenfelek, hanem együtthatók' is, mint termelő és fogyasztó, fogyasztó és termelő, vevő és eladó, eladó és vevő folylon válta­kozó szerepben. Akármilyen minőségben ta­lálkoznak is, van súrlódási felület, mert vi­lág kezdetétől fogva úgy volt és lesz is, hogy az emberek drágán akarnak eladni és ol­csón vásárolni. A falu vásárlóképes városra szorul, a város vásárlóképes falura. Azért rossz nyomon járnak a gazdák, ha a tiszt­viselők, nyugdíjasok, iparosok, kereskedők, munkásmilliók életszínvonalát kívánják le­nyomni. Ezt a mezőgazdasági termelés is megsínyli. De a város is »gönszoljon« csak és kívánjon csak jó zsíros és pénzes parasz­tokat, mert az a »zsír« és az á pénz végered­ményben a vámosiak felé áramlik. Kéz ke­zet mos. Kettőn áll a vásár és nem jó, ha »messze van odáig«, a vevőtől az eladóig, az eladótól a vevőig. A falu es város közös problémái közi igen Beilin, április 19- Hitler vezér és kancel­lár vasárnap, április 20-án löUi be 52. esz­tendejét. Ebből az alkalomból Göring tá­bornagy kiáltványt intézett a német néphez Az ősi Zalának megcsonkított fáján élelre- ébrédt egy alvó rügy Alsólendvának és vi­dékének visszatérésével. Yisszapótlódolt Jegy a fának egy gallya, amely most már a töb­bivel együtt alkotja a koronát. Alsőlendva ismét beleiktatódoít Zala vármegye éleiébe. A seb azonban, amit ütöttek 'hazánkon és vármegyénkén, nem gyógyul egyik pillanat­ról a másikra ; az ahtórügy kipattanása után csak fokozatosan történik a fejlődés. Ennek első megnyilatkozásaként a postai közleke­dés indult meg. Mint drága kincset vesszük kezünkbe az Alsólendváról érkezett levele­ket, amelyeken huszonkét esztendő lilán most láthatunk először magyar bélyegei, magyar betűzöl. Szervezés alatt áll a közigazgatás, amely egyelőre katonai kézben van. Alsőlendva is­mét járási székhely, járásának területe azon­ban — úgy halljuk — kisebb lesz, mint volt a háború előtt. Már akkor megtörtént, a nagy kiterjedésű alsólendvai járás ketté­választása a balatoni járás felállításával, az új járás azonban a’háború miatt nem kezd­hette meg önálló életéi. így tehát Lenti is megmaradt járási székhelynek. Következik sorra az alsólendvai járásbíró­ság visszaállítása, aminek révén tehermen­tesítésben részesül a zalaegerszegi járásbíró­ság. Az elcsalolás után ugyanis az alsólendvai járásbíróságnak magyar területen maradt ré­szét a zalaegerszegi járásbíróság területébe, olvasztották be. De megnövekedik, ^vagyis régi területéhez jut a zalaegerszegi törvény­szék, ami Zalaegerszeg forgalmának meg­élénkülését is jelenti. Ez a körülmény is sür­getően követeli a vasúti vonalnak gyors hely­reállítását Rédics és Alsólendva hözött. mert éneikül az alsólendvai járásbíróság terüle­téről igen nehezen lehetne megközelíteni a törvényszéket. A nagy forgalomba is csak a vasúti vo­s abban hangsúlyozza, hogy Hitler nemcsak államfő és legfelsőbb hadúr, hanem vezér és a népnek embere, aki iránt minden né­niéi becsülettel, hálával és áldozattal tartozik. nalnak kiépítésével csatolható be Alsólendva, amelyet mosl már mindenféle viszonyai is­mét Zalaegerszeg felé terelnek, Zalaegerszeg­hez, kőinek. Nem is terelhetik, nern^is köt­hetik máshova. Itt azoííban nemcsak a meg­szakítóit vonalnak összekötéséről, hanem ár­itól is van sző, milyen legyen, az egész ceil- dömölk—Csáktornyái vonal ? Ennek a vonal­nak elsőrangusílása el nem maradhat, de akkor milyenre építsék ki ezt a hiányzói néhány kilométert ? A kérdés sürgős elin­tézést kíván, mert a inai világ rendezett út­viszonyokat követel. Reméljük, hogy az il­letékesek találnak olyan megoldási, amely kielégíti a visszacsatolt területek érdekeit, A közigazgatás szervezése természetesen az államigazgatás összes ágainak megszervezé­sét jelenti, hogy a katonai közigazgatás meg­szüntetése után akadály nélkül megindul­hasson a rendes munka az egész vonalon és eltűnjék utolsó maradványa is a szégyen­teljes állapotnak, amit a trianoni békeko­vácsok összekaliapáltak. Az egyházi élet terén is változás áll be Al­sólendva vidékén. Ez ia vidék ugyanis a szom­bathelyi egyházmegyéhez tartózott, de az or­szágcsonkítás után a marburgi (maribori) püspök joghatósága alá került. Most termé­szetesen visszatért a szombathelyi egyház­megyébe. Meghalt a görög miniszterelnök Aliién, április 19. Koricis görög miniszter­elnök pénteken délulán 4 órakor meghalt, A király már az esti órákban tanácskozott a politikai vezetőkkel az utód személye felöl, fontos helyet foglal el a demográfiái köl­csönhatás. A falu népfeleslegét a városba küldi, a város pedig, mint erős emherőrlő, emberfogyasztó, rászorul erre a kívülről szár­mazó népszaporodásra. A város sajat belső utánpótlása nem győzi pótolni saját ember- szükségletét. Viszont a 'falunak is szüksége van erre a nagy felvevőre. A város a falu­nak nemcsak gazdasági termékeiből veszi át a fölösleget, hanem emberanyagban is. Az aszfalton nem lerem búza, de sajnos — em­bertermésben is hiba van. A föld népszaporo- dásál nem lehel csak örökös földosztással el­helyezni. hanem minél több iparos, munkás és tisztviselő kezet foglalkoztató erős városra van szükségünk, hogy a földnek többet kell­jen termelni és a többtermelés ismét több embert tudjon foglalkoztatni. A népsűrűség­gel ugyanis együtt jár a többtermelés, több munka, több kenyér, lamint látjuk is, hogy; nem a világ legritkábban lakott országaiban van legmagasabb életnívó, hanem ellenke­zőleg, a legsűrűbben lakott országokban. (Né­metország,' Belgium, Hollandia, Anglia, Cseh­ország stb.) Mit ér a pénz, ha nem jön vele az ember. . I Alsólendva bekapcsolódása a magyar közéletbe

Next

/
Thumbnails
Contents