Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-04-17 / 86. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1911. április 17. Szerb bandák garázdálkodásai Bácskában A magyar királyi honvédség propaganda osztálya jelenti Szabadkáról : A városban a napokban erősen garázdálkodtak a cselni- kek és komitácsik. Ezek többnyire suhan- cokból állanak. A bandák a görögkeleti lemp- lomokbói, iskolaépületekből lövöldöztek az ut­cai járókelőkre és a honvédekre. A városban a cselilikek két magyar gimnazistát is agyon­lőttek. A magyar katonaság azonban erős tűzharc után behatolt az épületekbe és el­fogta a cselnik banda tagjait. Hasonló garázdálkodást vittek véghez a cse lilikek Zom borban is, ahol azonban ma­gyar áldozatok nem voltak. A felszabadult Alsólendván Aranybetűkkel örökíti meg történelmében Alsólendva, Dé 1 nyligat-Za 1 á nak ez a legje- leentékenyebb és színmagyar községe 1941. április hatodikét. Yir ágyasáén ap volt ez a nap, amelyen a bitorlók elhagyták a köz­séget. s ez így huszonkét keserves (esz­tendő után ismét visszakerült az édes ma­gyar Hazához. Kitakar od nah a szerbek. Virág vasárnapján rádió-h íradás közölte, hogy a német csapatok Alsólendva leié ve­szik útjukat. Lett erre nagy riadalom az; ott tanyázó, ott uraskodó bitorlók körében. Mint a kámfor, úgy párologtak él a város­kából. Csak a járási főnök (nacselnik) ma­radt olt hivatali személyzetével az átadásig. Délután 3 órakor érkezett Muraszombatról Lüdke kapitány vezetésével 14 német gyalo­gos és átvették a 'közbiztonsági szolgálatot. Akkor már nemzeti zászlók lengtek a háza­kon. Ettől a naptól kezdődően reggelenként nagy tömegekben Lódult Lendvára a szom­szédos községek lakossága s ott töltötte az egész napol, hogy a''bevonuló magyar hon­védséget ünnepelhesse. Az Alsólendvaval tel­jesen összeépüli Lendvahosszúfaluban két helyen állítottak föl díszkapui »Isten hozott felírással; ugyancsak díszkapu ékeskedik a tulaj dónké peni Lendva bejáratánál is s azon ez olvasható : »Éljen Horthy Miklós kor­mányzó, éljen a magyar honvédség ! Isten hozott testvéreink.« A honvédség bevonulása. A honvédség azonban csak kedden, áp­rilis 16-án reggel 8 óra 15 perckor vonult be. A szépen megújított templom előtt Ba- 'csics Árpád építész, községbíró üdvözölte a honvédséget. Az üdvözlő beszédre Novák fő­hadnagy válaszolt ; üdvözölte a honvédeket Lüdke német kapitány is. aki olimpikon; és többször volt így érintkezésben magyar tisztekkel. Novák főhadnagy köszönő szavai iülán a közönség elénekelte a Himnuszt, majd a templomba vonultak, ahol Bakan István plébános segédlettel Te Deiimot mondott.Tie Deum után ismét elénekelték a Himnuszt. Orgonáit Szép János ny. kántortaníló. A templomból kijövet a honvédek díszménel­Ne vessen csiraképtelen kukoricát, amikor fajtiszta, a vidéken beérő féleség, csiraképes tövenként és csövenként vá lógatott vetőmagjából beszerezheti szük­ségletét a VÁLICKAI GAZDA­SÁGBAN up: Pusztám agyaród ben vonultak el Marisa ezredes és az elöl­járóság előtt. H'mali déladás. A nacselnik délelőtt 1U órakor adta át a hivatalt a katonai parancsnoknak. Alsó- lendva és felszabadított 'környéke egyelőre katonai közigazgatás alatt áll. amelynek ke­retében niint előadók szerepelnek Schmidt István dr. tb. főszolgabíró és Medve Istváp dr. kir. tanfelügyelő. A nacselnik és társai a- késő délutáni órákban hurcolkodlak el Alsói end várói. A Murahidak helyreállítása. A szerbek vasárnap délután fölrobbantot­ták a Muraszerdabelyhez vezető két hidat; az egyik a Csáktornyái vasút hídja volt. Hon­védőink a díszmeneL után pontonokon átkel­lek a Murán, hogy a délután folyamán tel­jes felszereléssel érkezett műszaki csapatok-* nak hídépítési munkálatait biztosítsák- El­lenséggel nem találkoztak, mert hisz ugyan­abban az időben már a Muraköz javaré­szét is megszállták a több'helyen benyomult magyar csapatok. A felrobbantott hidaknál szemlét tarlóit vitéz Teleki Béla gróf fő­ispán, Brand Sándor dr. alispán és Tomka János dr. vármegyei főjegyző is, akik a dél­előtt folyamán érkeztek meg Alsóiéiul vára és, amint előző számunkban megírtuk, onnan telefonon küldtek üdvözletei a vármegye tisztikarának, majd látogatást lettek a vidé­ken. A főispán mindenütt a 'kormány gon­doskodásáról biztosította a lakosságot s sza­vai nagy helyeslést, .éljenzést váltottak ki. Amikor a honvédcsapat a Midépílési mun­kálatok biztosítására kivonult, megjelent a nagykanizsai léi vadász-zászlóalj és elhelyez­kedett az ideiglenes laktanyában. Atsólendva ünnepére nemcsak a közeli községekből, hanem a vár­megye távolabbi vidékeiről és a megyeszék­helyről, Zalaegerszegről is nagyszámban ér­keztek vendégek. Ki autón, ki kocsin, ki kerékpáron, ki meg gyalogszerrel -tette meg az utal. Nem lehetett ott hallani egyetlen] horvát szót sem. Még horvátos kiejtéssel sem igéén beszélnek ott az emberek. Az öröm le­írhatatlan. ami az egész vidék lakosságának körében uralkodik. Sok panasz hangzik el azok ellen az erőszakoskodások ellen, ame­lyekkel a szerbek a magyarságot sanyar­gatták. Legkirívóbb volt az, hogy a színmagyar Alsólendván, am etil­nek lakossága a külső területekkel együtt jól meghaladja a áOOO fők f nem engedtek magyar iskolát, de még csak magyar tagozatot sem. Szi­gorúan tilos volt a gyermekeknek egymás között is magyar ni beszél­niük. Léptcn-nyomon panaszolják ezt az idege­neknek, akiket úgyszólván kivétel nélkül meg- süvegelnek és Dícsérlessék a Jézus Krisztus­sal köszöntének. A katolikus hívők nagyon szívesen invi­tálják templomuk megtekintésére az idegeneket. A regényes fék­Megnyílt T m 0 T újonnan átalakí­tott üzlete. H G Óriási szövet-, Y U L kabát- és divat­áru választék A véső városkáim e valóban díszére válik a Szent Katalinról nevezett templom, amely 1751-ben épült. A szerb megszállásig kegy­ura volt a herceg Esterházy uradalom. A megszállás után a birtok arra a sorsra ju­tott, mint a többi magyar birtok : a J. R. Z. parcellázó és kolonizáló bank elbánt vele. A templomot a hívek áldozatkészségéből 1937- ben teljesen megújították. 350 ezer dinárt ‘ (35 ezer pengőt) gyűjtöttek erre a célra.. A ki festést az álsólendvai születésű Pandur Gyula festőművész végezte. Különösen meg­lepő a szentély oldalfalára festett kép : a szenláldozás. A főoltár körül négy szláv szentnek díszes szobrai állanak, a baloldali lourdesi oltár két oldalán Szent István és Szent László király ugyancsak díszes kivitelűi szobrai láthatók. A . stációképek magyar fel­írásaihoz nem mertek hozzányúlni a szer- bek. A szentély korlátja fölé a bolthajtáson az angyalos magyar címert helyezték él most a hívők s azt két oldalról széles nemzeti színű szalag tartja. A templom déli külső oldalán most helyezték el a finom kivitelű missió-keresztet. A missiót a helyzet meg­változása szakította félbe. Uj épület, ami a szerb uralom alatt épült, a kis kór­ház és az elemi iskolához épített szárny. A főutca gyalogjárója még a magyar uralom idejéből aszfalt, kocsi iáró iájpak burkolata kis bazalt-kockakő. Díszére válik a városkának a várrom, amely a hegyei koronázza. Valamikor eb­ben nyert elhelyezést a polgári fiúiskola,, A diákoknak 58 lépcsőn kellett feljárníok iskolába. A szerbek kaszárnyának hasz-" nálták. Szomorúan kanyarodik Rédicslől Alsólend- váig a gyeppel benőtt vasúti töltés, amelynek sínjeit a szerbek fölszedték. Re­méljük, mihamar visszakerülnek oda a sí­nek és megindul a forgalom Gelldömölk— Csáktornya közölt. Alsólendva magyarsága büszke lehet arra, hogy magyar szívét, lelkét, becsületét a bi­torlók két évtizedes zsarnoki uralma alatt töretlenül megőrizte, a harcot derekasan állta s így igaz magyar szívvel forrhat össze most a nyaors zági lesIvéreivei. Her boly Ferenc. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ

Next

/
Thumbnails
Contents