Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-04-12 / 83. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. április 12. Krisztus, az élet szerzője lenne eltemetve ? Nem. Még gondolatnak is borzasztó. Feltá­madt. Ezért harsogja lelkünk húsvét hajnalán boldog örömét, soha szebben, nem szólnak harangjaink, mint ilyenkor. Krisztus Urunk a föiíámadás vágyát elégítette ki, ami ott rej­tőzködik az emberiség szívében, a magyar még a nótába- is belevitte a l'öltámadás gon­dolatát : Hogyha én majd kinn nyugszom a pusztában, Látogass meg fekete gyász ruhában, Könnyeiddel öntözgesd meg keresztfámat, Megköszöni lelkem, ha majd feltámad. Nemrég egy színdarabot olvastam, címe : {szép a világ. Csupán két szó. Mennyi de­rűt.. örömet, boldogságot sugároznak a holt betűk. Szép a világ, amikor a húsvéti ha­rangok szálldosó dalát elnyomja az' ágyúk bömbölő szava ? Nem szép, de" az lehetne, ha elfogadnák a í'öltámadt Krisztus program­ját, mert benne az élet széppé, remény teljessé válhatik s a bűnök sötétjéből ragyogó csil­lagok gyúIhatnak fel. Krisztus Urunk diadalát ünnepeljük a mai napon. De vájjon nem esik-e Jolt a húsvét ragyogásán, nem leszünk-e méltatlanok a hús­vét nagy gondolatához, ha a magunk nyomora is szót kér a mai napon ? Nem leszünk-e iinnep.rontók, ha a golgoták magyarja bele- szövi a lnísvét allelujájába a hulló könnyeit. Urunk, Krisztus ! Rossz csillagok járnak, meg­mented-e újabb csapástól szegény hazánkat ? Csak kérdezzük Tőle és ne mástól, hiszen ö azokért szenvedett, akik keresztet hordoz­nak. Mi vitte az emberiséget romlásba ? El­távolodtak Krisztustól, letértek az ösvényről, vakútra tévedtek. Az igazság helyett a ha­zugság szavait követték s a boldog élet he­lyett a nyomor gyötrő indái közt vonagoinak. Térjünk vissza Krisztushoz minden vona­lon, mert Öt nem pótolhatja semmiféle elmé­let, akkor majd minden nehézség elmúlik, s minden ellentét elsimul, valóra válnak egyik nagy írónk gyönyörűséges szavai : Leszáll hoz­zánk húsvét a jobbágy hétköznapok szelíd királya, sikongó gondok elriasztója, csendes örömök osztogatója. Kék selyem ernyőjét, amely alatt megférnek a föld békés gyerme­kei, újra kinyitja fölöttünk. V issza Krisztushoz. Választanunk kell, 'agy halál, vagy élet, de mi Krisztust akarjuk, legyen Királyunk és Urunk. Ha az Ö terveire építjük jövő boldogságunk arany palotáját, akkor a sok fekete vasárnapunkra fájdal­mas péntekeinkre reávirrad a feltámadás fé­nyes húsvétja. Amit adjon meg a halált a erő Ur Krisztus ! Szép húsvéti aján­dékokat, kegytárgyakat, illatszereket, fotó­cikkeket SÜMEGEN legolcsóbban a Szent Terézia Kegy tár kereskedés­ben szerezheti be. (Kossuth Lajos u. 555.) Cégt.: Tuboly Lajos a Baross szövetség tagja. ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem kedves ven­dégeimet és vevőimet, hogy telefont sze­reltettem fel. Telefonom száma : 378. Szí­ves megkeresést kér BÖDEY GYULA vendéglős és sörkereskedő, Za­laegerszeg. Göcsej népe és lelke Irta: P. Takács Ince O, F. M. ii. A nép vallásossága. A nép általában jóakaratéi, jóhiszemű, és val­lásos. Még azokon a helyeken is, ahol a körül­mények soványsága miatt nem részesülnek, vagy nem részesülhetnek rendes vallási ne­velésben, még ott is a családi szentély ha­gyománya és az ahoz való szívós ragaszko­dása miatt megmarad a keresztény katolikus vallás irányítása. 'Minél jobban el van zárva a vidék a kultúrközpontoktól, annál konzer­vatívabb, szinte rövidlátóan ragaszkodó az elődöktől örökölt és megszentelt közszellem­hez. A göcseji nép amint szellemileg, úgy lelkileg sem olyan kiművelt, mint a kultúrál­taid) országrészek lakossága. De annái fogé­konyabbak és találékonyabbak minden jóra. Sokat tesznek ezen a téren a jó újságok is. Azok a világnézeti áramlatok, amelyek az utolsó két évtizedben mindenkit úgyszólván próbára tettek : kommunizmus, újabban a nyilas mozgalom, náluk kevésbé találnak tet­szésre, vagy ha ez mégis megtörténik, on­nét van, mert abban reménykednek, hogy szegénységükön valamilyen enyhítés történik. Vallásosságukra újabban szép bizonyíték, hogy az eucharisztikus kongresszusra egy-egy kis faluból a nagy távolság ellenére Is 30—35— 40, sőt még ennél is többen felutaztak. Szé­pen terjed az első péntekek megtartása is. Búcsúra, zarándokhelyre még mindig szeret­nek járni. Az utolsó másfél évtizedben több kurácia keletkezett Göcsejben is. Megh&tó az az ügybuzgóság, ahogy megbecsülik a temp­lomot, papjukat és az Egyházat. Lóránthá- zán ott áll a vasár- és ünnepnapon nagyon látogatott szép templom, amelyet a Sélleyi Teréz-féle hagyatékból épített az uradalom. Gutorföldén paplakot vettek lelkipásztoruk részére. Gellénházán hatalmas templomot emeltek úgyszólván a maguk emberségéből. Maguk a gellénháziak nagy áldozatosság árán — a legnagyobb munkaidőben — saját fo­gatukkal fuvarozták össze az épületanyagot. Mint hallottam, körülbelül 10.000 pengőnél is többet dolgoztak így már az Isten házáért. Maga a templom 25.000 pengőnél is többe került. Göcsejies stílusban, tágas és három hajós ablakban áll a lelkek szolgálatára és a gellénháziak egyházias érzésének dokumen­tálására. Gellénházán figyelmeztetnek, hogy ott a férfiak is Dícsértessékkeí köszöntenek. Lelkészüknek pedig, aki elején szűkösen volt ellátva, mindent készek összeadni. A havi gyónók ebben a községben 400-nál is többen vannak. Aratás után szép hálaadó ünnepet is tartottak. Vagyis minden jóra rávehető a göcseji hívő nép, csak foglalkozni kell ve­lük. A határokban mindenfelé keresztekkel találkozunk, némelyik egészen díszes kivitelű. Különösen sok ilyen útmelléki és dülőúti ke­resztet láttam Dömeíölde és Páka környé­kén. Szentkozmadombján 1938. júliup végén az óriási vihar* alkalmával a villám levágta .a kis kápolna tornyát és tetőzetét, belsejét pedig megrongálta. Megható volt a népnek aggódása, gondoskodása, csakhogy valaho­gyan helyrehozzák az elemi csapásnak pusz­títását. Nők külön elmentek Zalaegerszegre, hogy egy antipendiumot szerezzenek, vagy egy kánontábla után érdeklődjenek. Mindez azt az erős meggyőződést érleli meg bennünk, hogy érdemes egy olyan vi­dék katolikus népének leikével foglalkozni, amelyik ennyire nagy fogékonyságot árul el az Ur ügyei iránt. Sok hála érte papjainak, derék papjainak és a kuráciákért Pehm József zalaegerszegi prelátus és apát-plébános úr­nak. Deo gratias ! Mivel egyszerűen vallásos lelkületű és. is- j tenességében ki nem kezdett réteggel van I dolgunk, azért sok hiedelemnek is helyt aóí naiv ságában. Főleg az öregebbje közül még mindig sokan hódolnak egypár nevetséges fel­fogásnak. Például a lakon élősködő fagyöngy, eredete á göcseji ember szerint az, hogy a fekete rigó megeszi a csicskenyét, majd utána rászállva valamelyik gyümölcsfára és oda­rakja ganéját, a csicskenye magjából kei ki a fagyöngy. A csecsemőt úgy altatják el, hogy a pemetből három szál sást és három szalmaszalat a ház üstökéből egy kis ruhába kötve a feje alá tesznek, ha ez nem használ, akkor a disznóólból egv marék szalmát kell a feje alá helyezni. A kendert a madarak­tól úgy lehet megóvni, hogy egy póznára! tollat fűznek és azt a kender közepébe ál­lítják. A köles megvédése a rájáró madaraktól kissé körülményesebb — az ő hiedelmük sze­rint. Egy lopott fakanalat vesz a kölesföld tulajdonosa (amelyet később visszaad), egy, kis üvegbe pedig a folyóból vizet merít há­romszor a víz folyásával ellenkező irányban. Azután napfelkelte előtt háromszor mezíte­lenül megkerüli a kölesföldet és a végén a fakanalat az üveg vízzel abba a sarokba he­lyezi el, ahonnét elindult. A kölesföld meg­őrzése a pusztító madaraktók még eszközöl­hető egy szekerce odarejtésével is, avagy egy olyan bottal, amelyikkel békát nyelt kígyót ütöttek agyon. Az állatok, különösen a bor­juk megrontása, megidézése ellen való a sze­nes víz. Ennek a titkát csak haláluk előtt közük menyükkel a javasasszonyok. Csak ez esetben használ az ilyen víz, más, bea\ atatlan azt soha meg nem tudja. Ebbe a szenes vízbe mártott alsó ruhát kifordítva (hímnél férfi ruha) háromszor végighúzzák az állaton fejétől a farkáig, — s akkor állításuk sze­rint az állat meggyógyul. Ez a pár balhiedelem arról tesz tanúsá­got, hogy a göcseji nép babonákban hisz, mert vallásossága sok helyen kissé felületes és mert könnyen hívő. De azért is, mert ke­resi a dolgok magyarázatát, avagy mohón óhajtja vagyonkáját, állatjait, terményeit meg­menteni az elpusztulástól. Romantikus hajlama. Egy másik tulajdonsága a göcseji ember­nek a romantikus hajlama. A sok erdő, sző­lőhegy, a nagyon változatos vidék kifelé von- za. Á göcseji ember szeret járni-kelni : a hegyeken-völgyeken végigmenve lelkét is la- lami, szinte nem reális világ felé vivő nosz­talgia üli meg. Igazi természetjáró. Nem sze­ret odahaza maradni. Eme tulajdonságuk mi­att sok rokonság van köztük és a hegység­lakó székelyek között. Mély előszeretettel mennek az erdőkbe : té­len fát vágnak, ősszel levelest (avar, lehullott fale\rél) hordanak, avagy gombát szednek. Egy-egy nyári esőzés után valósággal ellepik a közeli és távolabbi erdőket és »vergányász- nak«, vargányát szednek. Élvezet hallgatni, amint nagy élményként elbeszélik a gomba- gyűjtés regényes munkáját. Valami nagy szen­vedély vesz ilyenkor rajtuk erőt. Hisz még az öreg emberek is fogják magukat és men­nek az erdőkbe gombát szedni. De ugyan­éin e romantikus hajlamból származik náluk egy másik tulajdonságuk : szeretnek vadat fogni. Mintha még az ezer év előtti óriási gyepüelvek volnának tele vadakkal, mintha csak megélhetési lehetőséget nyújtanának ne-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents