Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-06-27 / 144. szám

2. ZALAMEGAEI ÚJSÁG 1911. június 27. lésre iparigazolványt válthatnak. Csak ezek az (egyének jogosítottak bércséplés vállalására. Minthogy a közeljövőben itt ilyen tárgyú ífcanfolyamoL már aligha tartanak, azok, akik e két tanfolyamról kimaradtak és béresép- léssel foglalkoznak, saját érdekükben jól te­Fontos kérdések a városi bizottságok előtt Zalaegerszeg megyei város pénzügyi és jog­ügyi bizottsága csütörtökön délután Telman Sándor dr. bizottsági elnök vezetésével ülést tartott, amelyen néhány fontos ügy került tárgyalásra. Államsegély. A polgármester bejelentette, hogy a bel­ügyminiszter a folyó évben 74-900 pengő ál­lamsegélyt juttatott a városnak. Ebből ed­dig 35000, majd 26.900 pengőt utalt ki, de a rendőrségi hozzájárulásra 12-900 pengőt visszatartott. Az államsegélyből 13 ezer P. még hátra van. A múlt évben 52.000 pengő államsegélyt élvezett a város. A téli mezőgazdasági iskola létesítése ügyében tett polgármesteri előter­jesztést tárgyalták ezután. Az előterjesztés szerint a város a zsidó birtokok igénybevé,- tele során mint igénylő jelentkezik a iégia- gyár mögött fekvő, mintegy 17 holdas Fürst- féle ingatlanra, amelyre egyedülálló igénylő nincs. Van az ingatlanon 7 holdnál több szőlő, 6 holdnál nagyobb, mezőgazdasági ter­melésre alkalmas terület és gyümölcsös, to­vábbá két hold kert és több épület. Az egész igy kiválóan alkalmas a város állal már ré­gebben tervbevett téli gazdasági iskola cél­jaira. Ha a földművelési miniszter elismeri a város ‘igénylését, — amihez kétség nem férhet, —■' akkor tehetik meg csak a továb­biakat: Államsegélyt kér a város a lold mű­velési minisztertől és kérelmének támogatá­sára felkéri a főispánt,, aki szintén nagyon, fontosnak és szükségesnek tartja az iskola létesítését s azután gondoskodnak a szükséges átalakílásokrló, esetleg új épületek emelésé­ről, városi hozzájárulásról stb. A bizottságok Czobor Mátyás ny. polgár- mester hozzászólása után az előterjesztést) egyhangúan elfogadták s elfogadásra ajánl­ják a közgyűlésnek. A Szent Miklós temető. A város és a rom. kát. egyházközség kö­zött már régebben tárgyalások indultak a Szent Miidós (Wlassics-ulcai) temető tulaj­donjogát illetően. Az ügy megjárta már a különböző fórumokat. Az alispán most le­iratot intézett a városhoz és egyezségi tár­gyalást ajánlott- Army László dr. tiszti fő­ügyész ismertette részletesen az ügyet s a bizottságok azt a javaslatot terjesztik a köz­gyűlés elé, hogy a város tulajdonjogának korlátozás nélküli fenntartása mellett hozzá­járul ahoz, hogy a temető emlékét nem sér­tő közhasznú intézmények létesüljenek a te­mető helyén. Az Átlós út• A város azt kérte az alispántól, vegye föl az Átlós utat a vicinális utak közé és a tóé vábbi munkálatokat már a vármegye utján foganatosíttassa. A 'földmunkálatokat a város ía nép- és családvédelmi munkálatok kere­tében m&r elvégeztette. Az alispán leiratá­ban azt mondja, hogy a város kérelmét nem teljesítheti, de az elvégzett munkáért 2001) pengőt utal ki s ezt kilátásba helyezi a jö­vőre is. Az átvételt később eszközölheti. A szik, ha levélben érdeklődnek az Ipari Tan(- folyamok Országos Vezetőségénél (Budapest,« MII-, József-körút 6. szám), melyik közel eső városban lesz mostanában ilyen tanfo­lyam s a beérkezett felvilágosítás cselén ott j elen 1 kezne k lanfc> 1 yámra. bizottságok tudomásul vélték az alispán 'le­iratát. A nemzeti zászló láználZitáról szóló szabályrendeletet Áruay László dr. tiszti főügyész terjesztette elő. Hosszas vita után sikerült csak a megszövegezés. Eszerint min­den háztulajdonos köteles nemzeti zászlót be­szerezni. még pedig földszintes házakra 160 cm. hosszú, üü cm. szélest. Emeletes házak­nál 50 cm-rel hosszabb és 30 cm-rel sze­lesebb legyen a zászló. A drapéria-szerű zászló akkora legyen, hogy az egész erkélyt betakarja. A zászlórudak akkorák legyenek, hogy a zászlók az ereszen túl érjenek- A lo­bogók hosszúsága 150 cm- ’Színehagyott, ron­Bukttresl, június 27. A szovjet repülők csü­törtökön délelőtt két támadást intéztek a bu­karesti székesegyház, a romániai pátriarcha székhelye ellen. Mintegy 20—25, kisebb-nagyobb bombát minden embernek époly mindennapi kenye­re a térképforgatás, mint akár az újságol­vasás, és amikor nemcsak a nagy hadi Léig veket készítik térképek alapján, hanem úgy­szólván a legkisebb harci cselekmények irá­nyításában is nélkülözhetetlen a térkép, alig gondol valaki is arra, hogy ez nem volL min­dig így. Ha azonban a térkép nem is olyan nagyon régen meg csak a tudósok és a ha­jósok drága kincse volt is, a térkép nieglet- hetősen régi múltra tekinthet vissza. A térkép magában véve majdnem olyan idős, mint a történelmi kor világába lépett emberiség. A szumiroktól és a babiloniad­tól több ezer éves térképek maradtak fenn- Kétségtelen az is, hogy a föníciaiak és más ókori hajósnépeknek is volt valamilyen em­lékezeterősítő eszköze a “tájékozódásra. Ám/ ezek a térképek roppant primitívek voltak: Akkoriban még messze voltak annak a fel­ismerésétől, hogy a föld gömbalakú, a tér­képek tehát nagyon tökéletlenek lehettek. Ké­sőbb tudták vagy sejtették már, hogy a föld * gyos zászló használata tilos. A háztulajdonos, vagy igazolt megbízottja köteles a nemzeti, zászlót nemzeti és hazafias ünnepek alkal­mával külön felhívás nélkül az alkalom napi­ján reggel S óráig kitűzni s az alkaloid utáni napon reggel 8 óráig bevonni- Bár­mely hazafias megmozdulás alkalmával a zászló használatára a polgármester hívja föl a lakosságot. Általában ügyelni kell arra, hogy a nemzeti zászló mindenkor a ijemzeti büszkeség, a nemzeti öntudat és nemzeti egy­ség kifejezője Legyen. A rendelkezések ellenőrzését az államrend­őrség végzi. A szabályrendelet ellen vetőket amennyiben cselekedetük súlyosabb beszámí­tás alá nem esik, 40 pengőig terjedő kész- pénzbüntetéssel sújtják. A szabályrendelet au­gusztus 15-én lép életbe. i t K is fed uáy-iitca meghosszabbítása. A városszabályozási tervek szerint a KE fa­lu dy-u Ica keleti irányban is meghosszabbír lásra vár s a Tüttőssy-utcái 20- s.z. régi Lif­tes-féle ház a meghosszabbítási vonalba esik- A ház jelenlegi tulajdonosai azt kérik a vá­rostól. hogy ezt a házat törölje a megliosz- szabbítási vonalból. A bizottságok a kérelem) e 1 uLa«ílásáL j avaso 1 ják. Végül szabályozták a katonatiszti beszálr íásolási díjakat és az aszfaltjárdák ált apó? Iáról beszéllek. dobtak le s ezek kivétel nélkül a székesegyház körüli lakónegyedekre estek. Néhány lakóházat elpusztítottak vagy meg­rongáltak. Több polgári személy életet vesz­tette, vajgv megsebesült. nem lapos sík, ekkor azonban a gömb felü­letének síkon való ábrázolása okozott nagy nehézségeket. Ily módon mi sem természete­sebb, mint, hogy az első többé-kevésbé el­fogadható térkép maga a földgömb volt. Feltalálása arra az időre esik, amikor mind jobban tért hódított az a meggyőződés, hogy a föld gömbalakú. Ez az idő megközelítően összeesik Amierika felfedezésének idejével. Köztudomású, hogy Kolumbus már abban a feltevésben indult útjára, hogy a föld gömb- alakú. de az is ismeretes, hogy az új felfor gásnak még a tudósok között is nagyon sole maradi ellenfele volt. Annál nagyobb tehát Behaiin Márton, a nürnbergi tengeri utazó és asztronómus érdeme, hogy már 1491— 92-ben, azaz még mielőtt Kolumbus és a nyomába lépő felfedezők kézzelfogható bi­zonyítékát szolgáltaitták volna a föld gönir bölyűségének, elkészítette az első földgömböt. A földfelület ábrázolásának problémája elv­ben ezzel megoldódott, de a földgömb ter­mészetesen nehezen kezelhető jószág volt. A tudósok et^ől kezdve azzal a kérdéssel fog­450 éves a földgömb Ma, különösen a mai háborúban amikor Eredeti amerikai írógépek kaphatók " a „ZRÍNYI“ R. T- könyvkereskedésében. ..—1 .................... Ro bbanás a nagytétényi lőszergyárban A Magyar Távirati Iroda déli híradása szerint ma a reggeli órákban a nagytétényi » katonai lőszergyárban kisebb robbanás tör- I tént. A vizsgálat megindult. Csütörtökön kétszer is támadták Bukarestet a vörös repülők

Next

/
Thumbnails
Contents