Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-06-25 / 142. szám
1911- június 25. SZERDA. XXIV. évfolyam. 142. szám- ÁRA 8 FII—.ÉR Megjelenik Hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : II ERROL Y FERENC 1 Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre A R Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. 2400 kilóméteres arcvonalon folyik a küzdelem a finekkel és románokkal kiegészített német csapatok és a szovjet vörös hordái között. A szovjet le akarja hengerelni egész Európát, hogy annak uj vérrel áztatott földjébe vethesse el a bolsevizmus kórokozó bacillusait. És ezt a művelt angoloknak segítségével, azok ösztönzésére akarja elérni. A szovjetnek ez a terve már rég ismert volt, de a maga teljességében csak akkor kezdett kibontakozni, amikor a balti államokat ravasz fondorlattal maga alá gyűrte. És ehez az óri ási küzdelemben milyen nagyszerű segítséget nyújt a maroknyi finn nép, amely egyszer már éreztette erejét a muszka tömegekkel szemben. A finn példa mindenkor álljon a hatalmukra büszkék előtt, akik sokszor olyan becsmérlően nyilatkoznak a szerintük kicsinyekről, akik büszkén elutasítják maguktól a kicsinyeknek önként fe kínált segítségét. Gyakran hallhatjuk: engem ez ne védjen meg, nem szorultam a védelmére stb. Hej, pedig, de sok példa van arra, hogy nagy hősöket igénytelen harcosok mentettek meg. Ne kicsinyeljük hát le sohasem a kicsinyek erejét, ne utasítsuk vissza büszkén szolgálataikat, mert tudni kell, hogy azoknak egy szava, egy lépése, egy kézmozdulata hatalmakat, hatalmasokat védhet meg. Hát nem hősiességért dicsőíti az egész müveit világ a kis finn népet és nem bizta e rá most a hatalmas Németország a közel harmadfélezer kilométeres frontnak északi szkaszát? És vájjon a hálóba keveredett oroszlánt az ő rettentő ereje mentette-e meg a végső veszedelemtől, vagy a kis egérnek parányi foga?... A Stefani Iroda jelenti, hogy az olasz sajtó a legnagyobb megelégedéssel emlékezik meg Magyarországról, hogy tökéletesen azonosítja magát a tengely céljaival, eszméivel és törekvéseivel és kiveszi részét az Éurópaszerte megindult bolsevista ellenes föllépésből. Ezzel biztosítja jövőjét, részvételét Európa ujjárendezésé ben és újra feléledt hivatásának teljesítését. Német sajtóközlemények szerint Roosevelt a keddi sajtóértekezleten szólott arról, hogy’Ame- rika mindent támogatást megad a szovjetnek, de a szovjet még nem terjesztette elő szükségleteit és igy a támogatás mértéke még nem állapítható meg. Azonban ennek megtörténte után sem tudják, ki lehet-e a szovjetnek minden kívánságát elégíteni. Egyelőre csak ruha-, lábbeli segítségről lehtt szó. Repülőgépekben segítség csak később nyújtható. Hogyan fizessen a szovjet arról az cinök nem nyilatkozott. Olasz lapok szerint Sztálin három körülményre támaszkodik: az embertartalékra, a mérhetetlen nagy területre és a gyűlöletre. A német sajtó erre megjegyzi, hogy, ha másra nem támaszkodik sikerre kilátása nincs. Arra hiába számítanak, hogy a német hadseregnek megyengülésével könnyebb dolga lesz An gliának. Mire kell vigyázni, hogy könnyen megszokjuk a jobbrahajtást? Sokan azt képzelik, hogy a jobbrahajtás bevezetése nem jelent mást, mint minden mozgás az ellenkező oldalon történik majd. az utcákon, mint ahogy eddig történt. A gyakorlatban azonban ez mégsem ilyen egyszerű. Az új közlekedési irány bevezetését ugyanis meg kell szokni. A megszokást nagyban elősegíti, ha tudjuk, mire kell általában ügyelni. Az utakon megváltoznak a menetirányok- Kerékpárok, szekerek, kocsik, gépkocsik, autóbuszok az úttest jobboldalán fognak haladni. Ha valamely járművel kiszállásra, beszállásra, vagy rakodásra meg kell állni, ezentúl az utca jobboldalán kell várakozni, ha meg elindulunk, vigyázatosságból épen ellenkezőleg. balfelé kell kitekinteni, nem közeledik-e más vájlami jármű mögöttünk.'Keresztezéseknél először balra nézünk, kanyarodénál természetesen ia másik úton is jobb oldalra kell áthajtani s mindig arra kell gondolni, hogy más járművek is jobbra közlekednek és jobboldalra kanyarodnakH-a előzni akarunk egy lassabban haladó járművet, ezentúl balra J^ell azt kikerülni- A lassan haladó szekeres, vagy teherautóvezető tehát a szabályos figyelmeztetést^— gépkocsiknál dudálást — 'hallva, azt varhalja, hogy bal felöl előzi meg a sebesebb jármű. Mindez egyszerű, ha a kocsis, vagy a motorvezető éber és figyelmes. Egyetlen főszat- bály vián, amit be kell tartani, de azt aztán i mindig és pontosan: mindig az úttest jobboldalán kell haladni, még akkor is, ha az egész belátható útrész szabad elöltünk. Csakis így lehet megelőzni a zavarokat és baleseteket. Szekereken, kocsikon célszerű átülni a bak bal felére, hogy ezzel is az új közlekedési rendre szorítsuk a figyelmünket- A Leghelyesebb ugyanis, ha a jármű vezetője menetirány szerint az úttest közepéhez közelebb esfr oldalról kormányozza a kocsiját Vasutaknál kevés változás lesz, mert a legtöbb vasút egyvágányú és ma is épúgy haladnak rajta a vonatok mindkét irányban, iinint ezután. Áll ez a vidéki, városok legtöbb villamosvásútjára is. Annál több újdonság fogadja majd a közlekedőket az országútiakon: valamennyi jelzőtábla ugyanis úgy áll az utak mentén, hogy a közlekedési irány szerint jól látható legyen. Most tehát a baloldalon. Július 6-án hajnali 3 órától kezdve azonban jobbfelé haladnak a járművek és emiatt az összes községtábla] utcatábla előjelzőirányiéi zés, vezetőtábla átkerül a jobboldalra. (Természetesen, ahol egyelőre még a balra hajtás niárad érvényben, ott a táblák is régi helyükön maradnak novemberig). A gépkocsitnlaj honosokat és vezetőkéi különösen érdeklő fontos tudnivaló: azt a térképet, amely a július 6-tól november halváig még balráhajtási elv szerint közlekedő budapest-vidéki körzetet tünteti fel, a KMAG a Touring Club és a KÖGE útján fogják ingyen megkapni! Ez ^ az intézkedés megkönnyíti a jobb- és balirányú közlekedés meLszőponLj,áná 1 való eligazodást. Bekcsénypolya Megint 'egyesítettek két Jalut- A kettőből egyet csináltak. Na jó! Ha a pénzügyi és- közigazgatási kormány így látja jónak, ám legyen. Ha valamit ezzel még lehet takarítani, takarítsuk meg. Bizonyos Is, hogy sok munkát, fölösleges munkát és pénzt lehet vele megspórolni. Ámde!... Ha már egyszer takarítunk, miért nem takarítunk község névben is? Miért kell községegyesítés után okvetlenül hosszabb nevet keresni, találni és adni á meglevőnél. Ugyebár ez semmiképen sem spórolás, liánéin nagyfokú könnyelműség. Mert, ha két községet teljesen összevonnak egy közigazgatás alá, miért né lehetne névben is összevonást eszközölni? Miért kell kettős név, amikor egyes név is igen szépen megtenné. Sőt lényegesen jobb és megfelelőbb lenne. Mégis csak amondó vagyok, hogy, ha két községből lehet egyet 'csinálni, akkor a két név helyett is megfelelne egy. 'De nem valami összevarrt név, vagy 'Makótól Jeruzsálemig terjedő hosszú név. Hanem rövid, velős, frappáns új név,, ha már a régit, egyik régit megtartson nem akarják. Példának okáért mi szükség volt Nagycsákány és Rábadoroszló egyesített községek nevét Csákáirydoroszlóbaip állapítani meg, 'holott Nagy csákány is untig elegendő lelt volna? Vagy mi szükség volt Kemesmál és| Taród fa községekből Kemestaródfát csinálni? Vagy, hogy söpörjünk csak a magunk portája előtt, maradjunk csak itthon, Zalában — miért kellett Kerkaiklód és Bördőce nevekből Iklódbördőcét csinálni, holott a célnak a szó egyik fele is megfelelne ! Aztán a régih'Öz való visszatérés! óh! Helyes a ,régi nevek felújítása nem mondom, de a magyarított nevet visszatöröközni vagy szlávosílani — mini Becsehely. — Polánal tették — teljesen fölösleges művelet. Mert mi szükség volt például Becsehely-t Bekecs ény alakban felújítani, holott már 1469-ben Becsehelynek írták. Azóta úgyszólván foly- ton-folyvást, néha keverve Bekcsehely alaki- kai. Mintegy 300 év óta pedig csak Becse- Tielynck írják és mondják. Na már most, ha 500 év óta így ejtik, miért kellett 600 évre visszamenni? Holott ez az újabb alak kiejtésre nézve könnyebb is meg magyarosabb is. Főleg miért kellett a mássalhangzók torlódását újra beráncigálni, holott népünk magyaros ízlése ezt kiküszöbölte, mint ami épen nem sajátsága édes anyanyelvűnknek ... — gy — — o —
