Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-06-24 / 141. szám

Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : i&alaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre .4 B Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla: 49,368. A pályaválasztás Űrök problémája Diákoknál a pályaválasztás rendszerint csak az utolsó évben válik problémává. Ad­dig a legfőbben halogatják a dolgot, hiszen vsán még idő és majd meglátják, hogy m,i lesz Vannak olyanok is, akik közvetlenül az érettségi előtt sem tudnak dönteni ebben az életbevágó kérdésben és belőlük lesznek azok a sokszor szánalomraméltók, akik az érettségi bizonyítvánnyal a. kezükben azt kérdezik maguktól, hogy most^ mihez fogja­nak ? Egyik beszámolóban a/i lehetett ol­vasni, hogy egy osztály tanulói közül épen a jó tanulók voltak azok, akik jiem találták meg a nekik való hivatást és keserűséggel indulnak neki az életnek. Ennek a magyará­zata abban rejlik, hogy sokszor a jó tanu­lók annyira jó tanulók, hogy számukra az iskola minden, ez védi őket, mert megtart­ják minden törvényét és itt jól erezhetik magukat, hiszen az elsők, a tanárok dicsé­rik, a. társaik pedig füzetekért jönnek hozzá­juk, hogy a leckét leírhassák. Az olyan, aki­nek mindene az iskola, könnyen elveszíti a • lába alól a talajt és, ha egy ilyennek önál­lóan kell a saját sorsa felől döntenie, bi­zony sokszor hibázik, mert eddig “épen az önállósága hiányzott. És, ha el kell hagynia iaz iskolát, nem tud sajáL maga afelől dön­teni, hogy most melyik iskolát válassza. A legtöbb esetben akármelyik egyetem akár­melyik fakultásának a kiválasztása neki mind­egy, . feltétlenül helyt tudna állni, mert jó feje vai^, jó tanuló. Ha egy érettségi vizsga élőLt álló osztály életébe bepillantunk, észrevehetjük az álta­lános tájékozatlanságot. Azok, akik nem az apjuk foglalkozását választották, úgyszólván csak hírből ismernek valójában' egy-egy pá­lyát. így él ezeknek a diákoknak a képzele­tében az orvos, aki autón jár és akinek ele­gáns lakása van, így él a tanár, aki a ka­tedrán a hatalom képviselője, az ügyvéd, akinek a felek hozzák a pénzt. Valamelyik pályát valóban úgy, amilyennek az később tényleg mutatkozik, csak igen kevesen is­merik. Honnan ismerjék? Inkább valamelyik pálya külsősége ragadja meg a legtöbbnek a képzeletét. Hiányzik egy szerv, egy tanácsi­adé, aki felvilágosítást adhatna, hogy vala­melyik pálya minden ábrándozás nélkül mi­lyennek mutatkozik. Szinte általános a tájé­kozatlanság az ifjúság körében és sokszor az . dönti el a pályaválasztást, hogy a szülőnek van-e pénzé a gyermekét más városba kül­deni tovább tanulni. Ha nincsen, akkor a helybeli főiskolán tanul tovább, függetlenül lattól, hogy van-e eliez kül önös hajlam a vagy sem. Ha ott nincs főiskola, akkor csak ta­pogat. Ezzel kapcsolatban érdekes megemlíteni, hogy igen csekély azoknak a gzáma, akik egy pályát azért választanak, mert erre hi­vatásuk van. A hivatás az ötödik, hatodik osztályban szokott sokaknál jelentkezni, ami­kor a legtöbb fiú ifjú művész akar lenni- Ez persze csak szalmalángnak bizonyul, ame­lyet a valóság' legtöbbször elfojt. A nemesebb értelemben vélt hivatás az, amelyik nem nézi az anyagi előnyt és nem törődik az akadá­lyokkal, de ez talán csak a nagy emberek kiváltsága. Viszont az, hogy valakinek kedve van valamelyik pályához, ez már sűrűbben fordul elő. De ez a kedv korántsem olyan állandó jelenség, mint a hivatás és nem is lehel, annak venni. Egyeseknél az egyes pá­lyák iránt mutatkozó kedv évről-évre válr tozik. Előfordult már. hogy valaki a hatodik osztályban még bölcsész akart lenni, a he­tedikben diplomáciai pályára érzeft hajlamot és végül a nyolcadikban megállapodott az or­vosi pályánál. A pályaválasztást továbbá lényegesen be­folyásolja az osztály is, amelybe a diák jár- Az osztályban rétegeződések vannak és az uralkodó osztály határozza meg az egész osz­tály véleményét. Ha ennek a rétegnek a hangadója valamelyik pálya mellett tör lánd­zsát, szinte biztosra vehető, hogy a befolyá­soltak nagy része szintén az't a pályát fogja választani. így magyarázható meg, hogy egy osztályban a tanulóknak több, mint á fele orvosnak készül, míg a következő osztály­nak szintén több, mint a fele a mérnöki pá­Egy évi gazdaérdekvédelmi munkásságról szóló jelentést adott ki a Kaposváron szé­kelő Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara 36 oldalra terjedő, nagyobb alakú füzetben- A tartalmas és érdekes jelentés külön csoport­ban foglalkozik a kamara .múlt évi működé­sével, amely csoportosításokat olvasva érde­kes kép tárul elénk a kamara működéséről. Az érdekvédelmi tevékenység keretében a kamara 426- mezőgazdasági bizottságát fog­lalkoztatta, amely bizottságok közül 307 bi­zottság' tartott ülést a muljt év folyamán. Érdekes és tanulságos a kamara megszerve­zett sajtószolgálata, amely tájékoztatja a ka­marai körzetet képező Baranya, Somogy, Tol­na és Zala vármegyék területén megjelenő^ de az országos vonatkozású lapokat is a ka­mara működéséről. A kamara hivatalos lapja, a Kamarai Heti Tudósító, hetenként jelenik meg, több mint 3000 példányban. E lapon keresztül is tájé­koztatja a kamara a mezőgazdasági bizottf Ságokat, valamint a kerület gazdaközönségét, az időszerű gazdasági kérdésekről, valamint a kamara működéséről. A kamara havi helyzetjelentést, valamint havi működési jelentést ad ki, amelyekben tájékoztatja az illetékes tényezőket Alsód u- nánlúl mezőgazdasági viszonyairól, valamint a kamarai ügyosztályok munkásságáról. A je­lentésben beszámolót látunk a kamara köz­érdekű felterjesztéséről is. Á kamara gazdalársadalmi munkássága ke­retében beszámolót ad a jelentés az arany és ezüstkalászos gazdákkal való kapcsolatáé­ról, a kamarai körzetet képező Baranya, So­mogy, Tolna és Zala vármegyék területén lévő 275 gazdakörrel való összeköttetésről és a kamara körzetében lévő tej s z öve t keze lek kel való együttműködésről. lyán akarja a boldogulását megtalálni. A gyenge ajjaratúak szinte blind azt a pályát választják, amelyre az osztály hangadója ké­szül. Lehet, hogy egy osztályban több ilyen hangadó, véleményirányító is van és, ha ezek mind ugyanazt a pályát választják, ak­kor történik az, hogy az osztály többsége ugyanarra a pályára készül. Ha a Vélemény­irányítók azonban nem mind ugyanazt a pályát választják, akkor két-három pályának1 van meg a többsége, míg a többire csak egy-két tanuló készül. Igen sokan így választják meg az utolsó pillanatban pályájukat, másoknak a befolyá­sa alatt, amit azonban bevallani nem mer­nek. Olyan pályát választanak, amelyet nem igen ismernek. Hogy ebben a nevelés is hi­bás, azt nem kell külön hangsúlyozni, mert az elméleti középiskolák tantárgyai közül egyik sem adja meg a választ arra, hogy ki milyen pályára váló és miképen válhatna közössége hasznos tagjává. A közgazdasággal foglalkozó rész a jelen­tés keretében a kamarák a földbirtok politi­kai ügyeket figyelemmel kísérő tevékenység­ről ad beszámolót, ugyanígy a mezőgazda­sági hitelügy, a tagosítás es mezőgazdasági gépbeszerzés kérdéseit tárgyaló részletei a je­lentésnek érdekesek és tanulságosak. A kamara kereskedelmi osztálya foglalko- "zott a különböző vetőmagakciókkal, amely­nek során kedvezményes lucernamagból 79 mázsa, lóheremagból 13 vágón, takarmány- magvakból több vagonra rugó mennyiséget szállíttatott le a kamara. Műtrágyákból Több mint 80 vagont, a növényvédelmi szerek­ből is tekintélyes mennyiséget szállhatott le a kereskedelmi ügyosztály a termelés foko­zására. Érdekes fejezete a jelentésnek a népies irányú szakoktatással kapcsolatos munkássá­ga a, kamarának. A tél folyamán 19, nyolcnapos tanfolya­mot rendezett a kamara, amelyeken összesen 1080 tanfolyamihallgató veLt részt. Négy trá'k- tortanfolyamot is rendezett a kamara 164 résztvevővel. Foglalkozik a jelentés az egyes kamarai, ügyosztályok munkásságával is, így talajmű­veléssel, növénytermeléssel, takarmány terme­léssel, ipari növények termelésével, az állat­tenyésztés keretében ló, szarvasmarha te­nyésztés és értékesítéssel, borjú-akcióval, híd­mérlegek felállításával, sertéspestis ellem vé­dekezéssel és juhtenyésztéssel, mesterséges tó­gazdaságok ügyeivel. Az apró háziállatok te­nyésztése során baromfitenyésztés és értéke­sítés, méhészet, selyemhernyótenyésztésről szó­ló közlései a jelentésnek figyelmet érdemlők. Foglalkozik a jelentés a kamarának a sző­lő- és bortermelés, továbbá a gyümölcster­melés terén végzett munkásságával, a mező­426 mezőgazdasági bizottság és 275 gazdakör működik az Alsó- dunántúli Mezőgazdasági Kamara területén A Kamara egy évi munkája

Next

/
Thumbnails
Contents