Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-06-21 / 139. szám
r4. ZAL/MEGVÉI UJSir 1941- június 21. Kibővül a tankerületi főigazgatók hatásköre Hómain Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter benyújtotta a közoktatási igazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot, tamely felhatalmazza a vallás- és közoktatásj- lügyi minisztert arra, hogy az alábbi ügyekben a végső fokon való intézkedés, vagy határozathozatal jogát a tankerületi kir. főigazl- galók hatáskörébe utalhassa: 1. Ä tanulmányi felügyelők és a körzeti iskolai felügyelők megbízása és megbízásának visszavonása. 2. Az állami népiskolái tanítóknak a megállapított létszám keretében és a költségvetési fedezet terhére alkalmazása és kinevezése. 3. Az állami jellegű népiskolákban államsegély- lyel egybekötöd tanító} állások betöltésének engedélyezése. 4. Állami középiskolai, középfokú és szakiskolai tanár, tanítónő, művet- zető, altiszt, vagy szolga, Továbbá népiskolai tanító, minlaovodai óvónő, nevelőnő, altiszt, vagy szolga áthelyezése. A javaslat többi pontja a fegyelmi "eljárást megelőző vizsgálat elrendelése és a ‘járványos betegségek esetén teendő intézkedések tekintetében rendelkezik. A magyar rizstermesztés múltja A jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok között minden gazdának kötelességé úgy egyéni, mint országos viszonylatban a válságból kivezető út kertesése. E cél érdekében nem, szabad visszariadni új termelési ágak bevezetésétől és új gazdálkodási irányok követéé sétől sem. Ilyen új termesztési ág a rizstermesztés. A rizs egyike azoknak a növényeknek, amelyek az emberiség élelmiszerrel való ellátásában vezető szerepet játszanak. Azt hiszem, hogy nem túlzók, amikor azt mondom, hogy az emberiség nagyobb fele él rizzsel, mint búzával. Hazánkban korántsem játszik akkora szerepet a közélelmezésben, mégis évenle sok milliót lesz ki az az összeg, amelyet a szükséglet fedezése végeit a külföldnek ezért a cikkért fizetünk. Kettős cél is serkenti tehát a magyar gazdaközönséget, hogy a rizs termesztését hazánkban felkarolják. Az egyik az önellátás érdeke, a másik pedig az ta tiszta haszon, amely ennek a termesztési ágnak az eredménye. A rizstermesztés Magyarországon nem új dolog. Történelmi adatokkal bizonyíthatjuk, hogy hazánk egyes tájain már régen folyt ez a termesztési ág. Vannak adataink, amelyek szerint Eger körül már a török uralom alatt olyan kiterjedt volt a rizstermesztés, hogy előmozr dílása érdekében csatornarendszert létesítettek, amelynek nyomai még hosszabb időn keresztül is láthatók voltak. Az Eger környéki rizstermesztést bizonyítja még az js, hogy még a XIX- században is az egyik malom a »riskásamalom« nevet viselte. Drégely környékén ugyancsak a törökök honosították mgg a rizstermésztést. Igen érdekes, hogy régi nagyjaink közül Rákóczi György is meg akarta honosffaüH a rizsler- mesitést és ezért a Portánál lévő követe útján kerestetett olyan embert, aki a termesztéshez jól érteti és azt nálunk is meg tudta volna valósítani. Ekkor Szófiából kapott egy emfFigyelem BŐI Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott aszialtüzhelyt, fiának világhírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással D. HORVÁTH IMRE műszaki vaskorcskedönéi Zalaegerszeg Telefoni 54. bért, aki a rizs termesztéshez nagyszerűen értett. Az akkori bonyodalmas viszonyok azonban nem kedvezlek a gazdálkodásnak és azért nem sokkal később az egész dolog feledésbe ment. A rizsterntesztés újabb felkaroláséinál csak a XVIII. század második felében találkozunk, amikor is előbb Mária Terézja, majd II. József sokat tettek a miagyar mezőgazdaság fellendítésére. Uj növényeket honosítottak meg hazánkban, amelyek közt olt találjuk a rizst is, amelynek tekintélyes szerepet szánlak az akkori nagy kiterjedésű birodalom lakosságának élelmezése tekintetében. Ezért előbb a meghonosítás körüli kísérletezgetéseket, később, pedig termesztésének elterjesztését igyekeztek mindenáron előmozdítani. Főleg Mária Terézia volt azon, hogy a rizslermesztést miinél jobban előmozdítsa. 1772-ben rendeletet is adott ki, amely szerint kísérleteket kellett folytatni, hogy miképen volna termeszthető a rizs Magyarországon, hogy ne volnánk rá szorulva e hasznos eleségnek a behozatalára. Majd Olaszország Mantua városából a rizs termesztéséhez értő embert hivatott, akinek Versec iáján Omér és Denta nevezetű két falu között rizstermesztéshez való földet adott Látván a dolog lehetséges vó'ltát, annak művelésére még egynéhány cselédes gazdát fogadóit Olaszországból, akik a rizstermesztést nagyon előmozdították. Az itt termesztett rizs, ha nem is volt olyan nagyszemű és fehér színű, mint az olasz, még sem maradt le nagyon nálánál. A rizslermeszlés főleg az ország déli részein sikerüli jól. s ezzel bebizonyosodott az egyik német újságíró jóslata, aki az egyik német lapban megírta, hogy mennyire kifizetődő volna a rizs termesztés az ország déli részein. Tényleg, Torontál vármegye Uj-Bécs nevű német községnek a határában egy Frenni nevű olasz származású gazda olyan bőséggel termesztette a rizsi, hogy nemcsak Magyarországot elégítette ki, hanem még kivitelünk isvolt Törökországba. Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy ebben az időben a rizs fogyasztása még nem volt nálunk általános és inkább csak csemegének számított. A magyar gcizdatársadalom igen nagy mulasztást követelt el, amikor a rizsjoggasztás növekedésével egyenlő ütemben nem növelte rizslelepeit. Egy századdal később már nagyobb érdeklődést tapasztalunk a rizs iránt. Ennek köszönheti a Timáry-család az anyagi jólétét. Az ő telepük Delta-Topolyán vóll 200 bokányi terjedelemben» s a Berzava csatorna vízét használták fel öntözésre. Terjeszkedni a teleppel nem tudlak, mert különböző ipari üzemek lefoglalták a szükséges vízmennyiséget. 1874-ben a földművelésügyi minisztérium a péklapusztai gazdaságban öt holdnyi kísérleti telepet létesített A telep Bács megyében a szapárújvidéki csatorna mellett feküdt A f érfi és ll0i-átmásznak érfi és AI ől — ballonkabátok érfi és Ivől—szöietek érfi és l|ői-Si állóság TÓTH GYULÁNÁL kísérlet fényesen bevált. i[v a laszti-ál is holdanként 2—24 mázsa rizshozamot érlek el és öt év alatt a telepet 110 holdra növelték- Ekkor az Országos Gazdasági Egyesület Jó- szágrendezési és Vízszabályozási szakosztálya sürgetésére értekezletet hívtak' össze. Itt megt állapították, hogy legalkalmasabb területnek a rizstermesztéshez a szapár-újvidéki csatorna környékét tartják. A magyar kormány nevében Széchenyi Pál gróf földművelésügyi miniszter átlátva a kérdés nemzetgazdasági jelentőségét, a legmesszebbmenő támogatás sát ígérte és később egy esetleges propagáló társulat céljaira 15 évre ingyen rendelkezésre bocsátotta a péklai berendezett 110 holdas telepet. A társaság rövidesen megalakult és megállapította, hogy a rizs termesztése nagy forgótőkét kíván ugyan, de mégis csábító a körülbelül 23 százalékos nyereség. Elég szomorú mégis, hogy ilyen kezdemények után sem ludott a rizstermesztés az arra megfelelő vidékeken kellőképen kifejlődni. Újabb lendület a rizslermeszlés terén csak a háború után, 1920-ban lépett fel- Csonkán maradt hazánknak nem maradt régi rizster- mő vidékeiből egy holdja sem. A napilapokban hangzatos cikkek jelenlek meg. azt állítván, hogy ily módon hasznosíthatjuk a humuszmentes sziksós területeinket. Ilyen értéktelen terclüte hazánknak körülbelül 1 millió 200 000 holdja van s ha ebből csak 30.000 holdat tennénk így termővé, meg tudnánk szüntetni a rizs behozatalát. Számos helyen létesültek rizstelepek. így például Adómban, Békéscsabán, Sarkadon, Varsányhelyen, Szentesen. Szegeden stb- Sajnos, ezek egyrésze nem sikerült. Az oka az volt, hogy sokan meggondolatlan emberek biztatására^ igen sokan kellő anyagi erő, kellő víz és főképen kellő szaktudás nélkül kezdtek hozzá a rizstermesztéshez. Ennek következménye természetesen az lett, hogy tönkre mentek, vagy legalább is igen nehéz anyagi körülmények közé kerültek. A rossz példa elriasztó hatású és a magyar 'közvéleménye ben megrögződött az a ludat, hogy Magyar- országon nem lehet rizst termeszteni. A m- kir. Országos öntözésügyi Hivatal most programmjába vette a .magyarországi rizstermesztésnek a biztos és észszerű alapokon való meghonosítását. Bind ász Balázs. Varga vendéglő kerthelyiségében Kellemesen szórakozhat Zalaegerszeg, Berzsenyi utca 7. szám <
