Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-06-04 / 125. szám
Megjelenik Hétköznaponként délután. Szerkesztőség e9 kiadóhivatal : jSalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Az abszolutizmus elszakította Muraközt Magyarországtól és Horvátországhoz csatolta. Muraköz népe, aipint a szabadságharc folyatta áii a szerezsánoknak, most az abszolutizmus rendelkezésének is ellenállóit és nem vonult be az erőszakolt új keretbe. Az önkényuralomnak sok-sok bűne volt, de legalább láloLl. Látta azt, hogy Muraköz nem délnek, hanem északnak néz, myitahogy ezer éven keresztül mindig erre nézett. Zágráb megyének nem tetszett az, hogy Ferenc József a rosszul gombolt mellényt elejétől újra gombolta, körlevelet adott ki. Erre Deák Ferenc »Zágráb megye és az egy eh sülés« címen cikket írt a Pesti Napló 1861. március 24-i számában. Ebben a Muraközre nézve ezeket írja: Szemünkre veti e körlevél, hogy Muraihoz, amely állítólag több száz évig. sőt a legújabb 12 évi birtoknál fogva Horvátországhoz tartozóit, Zala megyébe ismét visszakebelezlelelt. Ha Horvátország Muraközre nézve biztosabb jogalapot föl nem tud hozni, mint amit a körlevél megemlít, akkor követelése csakugyan alaptalan. Fölhozza ugyanis a hajdankor- bani több száz évi birtoklást s ennek bebizonyítására hivatkozik II Ulászló 3. rendelete 34- tcikkének 4. szakaszára. Ezen törvény elszámlálván a harmincadók helyeit, a 4-dik szakaszban azt mondja, hogy Tólországban Zágráb, Nedelcze, Várasd, Muraszombat —főharmincadok; mivel pedig Nedelcze Muraközben van, Zágráb megye azt következteti, hogy egész Muraköz Tótországhoz tartozott. De nem figyelmeztetett Zágráb megye arra, hogy ugyanazon 4-dik szakaszban a tótországi főharmincadok között Muraszombat is meg van említve; ez pedig a Mu1- rán ,is innen, Muraköztől jól távol, Vas megyében fekszik, mit Zágráb megye Horvátországhoz nem is követel. A következő 5-dik szakaszban pedig a fentebb elsorolt tótországi ' főharmincadok!- hoz tartozó fiókharmincadok közölt Szombathely és Pinkafőid Krapinával és Rácz- Kanizsával egy sorban vannak elszámlálva; s ebből mégis bajos volna azt következtetni, hogy Szombathely és Pinkafőid is Horvátországhoz tartozott Általában véve, ha figyelemmel tekintjük meg a harmincadok helyeiről szóló törvényeket, meg fogunk győződni, hogy azokból az országok határaira következtetést vonni nem lehet, mert azokban a kereskedelmi vonalakra lévén főképen tekintve különféle országok helyei össze vannak keverve. Tekintessék bár még sok hasonló törvények között az 1715-diki 91- dik törvény, hol a varasdi főharmincadhoz tartozónak említtetik a muraközi Nedelcze is, Légrád is; a Muraközben fekvő ráczkanlzsai főharmincadhoz tartozónak pedig Regede Stájerországban; s ki fogja már ebből azt következtetni, hogy Stájerországnak Magyarországhoz, vagy Horvátországhoz kell tartozni? Azt mondja továbbá a körlevél, hogy Magyarország mellett nem szól egyéb kétszáz esztendei bizonytalan birtoklásnál, melyet 1848-ban a fegyver eltörlött- Ne felejtse Zágráb megye, hogy a kétszáz esztendő előtti birtoklást semmivel nem képes bizonyítani ’Horvátország részére; az pedig, hogy az utolsó kétszáz esztendő alatt Magyarországnak a Zágrábi körlevélben is elismert birtoklásai bizonytalan lett volna, épen semmivel nem támogatja, holott Magyarország részére e részben mind a törvények, mind a közigazgatásnak sok évek óta szakadatlan okiratai elég bizonyságot tehetnek. Még különösebb iá körlevélnek azon állítása, hogy Magyarország birtoklási jogát 1848-ban a fegyver el tör lőtte és így a legújabb 12 évi birtoknál fogva Muraköz Horvátország sajátja Jeti. 1848-ban, vagyis inkább 49-ben, az osztrák császár hadserege, szövetségesének, az orosz cárnak hatalmas segítségével legyőzte a magyar forradalom seregeit. A háború be végeztével a fejedelem félretéve ^Magyarország alkotmányát, abszolút hatalommal rendelkezett Magyarország territóriuma fölött s elszakítván abból a Muraközt, azi Horvátországhoz csatolta. Most, ugyanazon 'fejedelem ugyanoly hatalommal Muraközt ismét Zala megyéhez visszacsatolta. Ha a fegyver jogot adhatott volna 1848-ban, azt őfelségének; adta volna, ki maga és szövetségesének seregeivel győzte le a magyar sereget,, nem pedig Horvátországnak, mely a császárnak nevében annak zászlói alatt s nem saját kezére veit részt a háborúban. Őfelsége azon sérelmet, melyet Magyarországnak okozott, midőn a Muraközt e Is zajkasztot fa, a visszacsatolás által ntegorvosol- ta; s mi jogtalanságot követtünk el mi, midőn azáltal, ki tőlünk azt elvette, ismét visszaadatik, szívesen elfogadjuk ? és pedig j annál szívesebben, mert azt Muraköznek népe is buzgón óhajtja Állítsuk egymás mellé Horvát- és Maj- gyarországnak jogérvényeit Muraközre nézve. Horvátország azt mondja; Muraköz hajdan Horvátországhoz tartozott, de aztán kétszáz esztendeig Magyarország birtokában volt, hanem akkor a császár fegyveres hatalommal legyőzvén Magyar- ország seregeit, Muraközt Horvátországhoz csatolta, s így bírta azt Horvátország 12 esztendeig, míg azt ugyanaz a fejedelem Magyarországhoz ismét vissza nem csatolta. Ellenben Magyarország részéről az mondatik: Semmiből ki nem tűnik,hogy hogy Horvátország Muraközt a régebb korban valósággal bírta volna, de az kétségtelen, hogy századok óta Muraköz Magyarországhoz tartozott, amint ezt Horvátország is eJismeré. Ezen közelebb lefolyt századok alatt Horvátországnak elég alkalma lett volna Muraközre nézve követelését érvényesíteni, vagy az országgyűlésen, vagy a fejedelem §lőll, de ezt soha nem cselekedte; spl ily követeléssel az országgyűlésen elő sem állott, hanem Magyarországnak, s illetőleg Zala megyének Muraköz feletti törvényhatóé ságát mindig respektálta. Ily birtoklás fontosabb-e; vagy azon tizenkét esztendő, mit Zágráb megye fölemlít ? Mit mondana Horvátország, hogy mi oly részekre nézve, melyek egykor nem Horvátországhoz tartoztak, épen olyan okoskodással élnénk, minővel Zágráb megye él Muraközre nézve ? s azt mondanék, hogy például Verőcze_, Pozsega ér Szeréin megye hajdan egyenesen Magyar országhoz tartoztak s hivatkoznánk e részben sokkal világosabb törvényekre, mint amelyet Zágráb megye Muraközre nézve megemlített. Például az 1478-iki 7- dik és 1498-iki 16-dik tcikkekre, külö(- nösen Verbőczyre, ki %z említett három vármegyét határozottan a magyar megyék közé sorolja; és ha fölhoznék, mi- kép azon megyék a legújabb időkig külön voltak képviselve a magyar, országgyűlésen, nem úgy adózlak, taint a horvát megyék; s mindezekből azt kövelkeztet- nők, hogy Horvátország bűnt követ el a magyar nemzet ellen, midőn azon megyéket meg akarja tartani. De mi ezt nem tesszük; mi tiszteletben tartjuk Horvátország jogait, sérthetetlennek territóriuma integritását és ha tartózlak is az említett megyék egykor Magyarországhoz, nekünk ez elég, hogy az utóbbi korban e három egyesült királyság territóriumához tartoznak s mi azt mindig respec- tálni fogjuk, de hasonló méltányosságot kívánunk mi is Magyarország territóriumára nézve. Ugyanazon egy államhoz tartozó külön országok között lehet-e szó hódítási jogról a háború bevégzése után? és alkotmányos nép, minőnek a horvát nép is bizon3'Osan óhajt tekintetni, használhat-e területének terjesztésére oly módot, egy másik, ugyanazon egy államhoz tartozó alkotmányos ország ellen, minőre, mint jogalapra, Zágráb megye hivatkozik? Még osztrák és horvát szempontból tekintve is a dolgot, ha jfcíágyar,°rszág fegyvert fogott a fejedelem hatalma ellen s a fejedelem azt legyőzvén, a béke ismét helyreállolt: helyes és igazságos-e, hogy a győző mellett harcoló örvendjen-e a másik szerencsétlenségének, osztozni kívánjon annak birtokában? és midőn a győző azt, amit elvett, ismét visszacsatolja, még ezen jogtalanul osztozó tekintse magát megkárosodottnak azáltal, hogy amaz, elvesztet birtokát erőszak nélkül visszakapta? Ma megint döntés előtt áll Muraköz ügye. A küzdelem Zala és Zágráb között folyik. Az előbbi Deák örökérvényű fegyvereit használja. A nép is ide vonzódik, tények bizonyítf- ják. Az a kérdés, hogy aki Ferenc Józseffel rosszul gombolt, tud-e, és akar-e vele bölcsen újra gombolni? Deák jogérzéke és az abszolút uralkodó reálitása kell hozzá! Deák és a Muraköz
