Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-05-30 / 122. szám
Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zaiae^erszeg. Széehenyi-tér 4, Telefon 128. I POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Hol van a nagy erős és^azda^ Jugoszlávia A dísztelenül kimúlt Jugoszláviáinak kezdettől nagy gondot adott gíz a tudat, hogy köröskörül olyan nemzetek vaunak, amelyek csak a kedvező alkalomra várnak, hogy jogtalanul elvett területeiket visszaszerezzék. A Csáktornyán megjelenő Medjimurske Novine 1921. márciusában ezzel a kérdéssel foglalkozva a többek között ezeket írta: »A magyarok és osztrákok sehogy sem tudnak belenyugodni, hogy Jugoszlávia nagy, erős és gazdagomig ők kicsinyek. A délszláv állam gazdagsága kellene nekik, de népével nem törődnének, miként a Monarchia fennállásakor sem törődlek (?) Amit háborúval nem tud lak elérni, b é k é ,s ú t o n próbálj ák megkísérelni, — számítván Jugoszlávia népének éretlenségére, ismert gyengeségére. De a lepergett időt nem lehet visszatéríteni- Mi, jugoszlávok, nem vagyunk hajlandók továbbra is szolgák lenni«. (Itt tulaj dohképen csak a liorvátokról és a szlovénekről lehetett szó, íakik már akkor közelebbről megismerhették. mi az a szolgaság!) A továbbiak során a szokásos kisánlánlos történelemhamisítás terére lép a cikkíró, amikor azzal kérkedik,- hogy »a délszlávok hosz- szú évszázadokon át Európa katonái voltak; az ő ércfaluk védte meg Európát a török megszállástól (!) S mialatt ők a szabadságért küzdöttek, az alatt az idegen elemek betolakodtak, hogy szolgáikká tegyék őket«. Erre a gyalázatos hazugságra, szemérmetlen történelemhamisításra kereken húsz év múlva adta meg a méltó választ az egy isteni örök igazság, amikor a nagy, erős és gazdag Jugoszlávia néhány nap alatt úgy széjjelszóródott, hogy tabból Jugoszlávia már ugyan soha sem lesz. De még szerb állam sem! Volt bátorságuk azoknak a megkótya- gosodoll rácokat a világszerte ismert igazságot úgy meggyalázni, hogy Magyarország szerepéi egyszerűen átvitték a délszlávokra! Ki ne tudná, hogyan volt képes ellenáliani Szerbia az Európába lóduló töröknek ? Adófizetője lett s maradt is hosszú évszázadokon keresztül; hiszen még az 1739.-Í belgrádi béke is biztosítja a szultánnak Szerbia birtoklását! A drinápolyi béke (1829) is csak a szultán szuverenitása elismerésének feltétele mellett biztosítja neki az álfüggetlenséget. A teljes függetlenséget csak a san ste- l'anoi béke (1878) illetően a berlini kongresszus adta meg Szerbiának. Ahogyan ez az újság írt, úgy tanították 23 éven át azoknak a vidékeknek gyermekeit, amelyeket eloroztak tőlünk. A most megnyitott iskolák^ az újságok, gyűlések majd leoperálják a szerb hályogot Visszatérő testvéreink szeméről. Most majd megtanulják a történelmet, a hamisítatlant és, amikor elmondják a Hiszekegyet, kitörölhetetlenül vésődik szívükbe az egy isteni örök igazságba vetett hit, mert most már tudják, hogy a bűn nem maradhat büntetlenül, hogy a hazugságokra épített hatalom, mint a színes szappanbuborék, egyszer visszatarthatatlanul! szétpukkan, az eltemetett igazság pedig győzedelmeskedik. j Muraközi és muravidéki testvéreink, ilyen i gazdáitok' voltak 23 éven át. Hazudtak, ver- | lek, loptak tőletek, kegyetlenkedlek veletek: leheletbe más sorsuk, mint ami betéljeset- dett rajtuk. Isten malmai lassan őrölnek. Isten nem ver bottal, büntetése nem siet, de nem is késik. Ezt megtanulták a csehek után az oláhok, most meg a rácok is. II. F. — o — Roosevelt beszéde után nem lehet megegyezéses békére számítani Az olasz sajtó válasza Newyork, május 30. Roosevelt elnök beszéde világossá tette, hogy az elnök hadai üzen a tengelyhatalmaknak, .ha ezt az Egyesült Államok és a nyugati félteke védelme érdekében szükségesnek tartja — 'ebben foglalja össze véleményét a New York Herald Tribuna Roosevelt keddi rádióbeszédéről. A lap szerint Roosevelt a Monroe-elv és a ’tengerek szabadságának elve alapján áll. A New York Times ia következő címet •adja kommentárjának: »Tettekre való felhívás«.. A demokrácia ellenségei most már tudhatják — írja a cikk —, hogy az Egyesült Államokat semmi sem távolíthatja el többé a kitűzött iránytól, még az a kockázat sem, hogy háborúba keverednek. A lap a továbbiakban azt fejtegeti, hogy a korlátlan nemzeti szükségállapot kihirdetése szét fogja vágni az eddig megoldhatatlannak látszó problémák gordiusi csomóját. A megegyezéses béke tekintetében táplált remények végleg szétfoszlottak, mert Roosevelt elnök álláspontja szerint 'Németország) egy ilyen megegyezéses béke févén világhatalommá válnék — fejezi be cikkét a lap. Róma, május 30. (Stefani). A csütörtök reggeli olasz sajtó Roosevelt beszédével kapcsolatban különösen azoknak az ál-érveknek teljes képtelenségét és képmutató voltát hangsúlyozza, amelyeket Roosevelt jelenlegi politikájának indokolására hozott fel. Az elnök beszéde — írja a Messagero — nem jelent semmi észrevehető változást a> jelenlegi helyzeten. A 'beszéd tengelyellenes jellege nem új dolog s ilyen kjfakadások már gyakran hangzottak el a Fehér Házban. A továbbiakban a lap Megállapítja, hogy Roosevelt Kína ellenállásának szinte költői dícsérésével nyíltan kifejezésre akarta juttatni ellenséges magatartását Japán iránt. A tér nyék már eddig is kimutatták az északamerikai politika japánellenes jellegét, de Roosevelt kötelességének érezte, hogy azt most nyíltan is megerősítse. Az északamerikaj háborús izgatok számára minden ürügy jó — írja a Popolo di Roma — hogy az Egyesült Államok közvéleményét ellenünk mozgósítsák. Nagyon jól ismerjük Roosevellnek és a washingtoni kormány tagjainak irántunk táplált érzelmeit. A "hatalmas ütemben folyó amerikai újrafelfegyver- kezés s az a segítség, amely elérheti Angliát, mégsem késztet bennünket .pillanatnyi habozásra sem- Amerika nagyon jól tudja, hogy egyetlen hadsereg sem verhet meg bennünket és semmiféle hadsereg sem tudja fel tartóztatni ellenállhatatlan előrenyomulásunkat az igazi szabadság felé. Ez a szábadság azonban nem Roosevelt elnök szabadsága. (MTI) A főváros újabb nagy szenzációja Szétdarabolt női holttest Szerdán délután Budapesten a Kerepesi-úli temetőben a fővárosi temetkező vállalat egyik tisztviselője az egyik parcella vízgyűjtő betonmedencéjében egy emberi kart látóit Az első pillanatban arra gondolt, hogy a kar egy szobornak a letörött része és valamelyik munkát dobta a viráglocsolás célját szolgáló víztartályba. Amikor azonban közelebbről megvizsgálta, megdöbbenve állapította meg, hogy emberi karra bukkant. Rögtön telefonjelentést tett ia főkapitányságon,) ahonnan nyomozó csoport sietett a helyszínre A belontartály átvizsgálásakor megtalálták a másik kart is és egy térdből levágott lábat. A rendőrorvos tüzetes vizsgálat alá Veite a testrészeket és megállapította, hogy azok egy 20—40 év körüli nő holttestének részei. A két kart és a lábat a törvényszéki orvostani bonciani intézetbe, szállították és megindult a széleskörű rendőri apparélus munkája annak felderítésére: ki volt az áldozat és ki volt a gyilkos, aki megdöbbentő szakértelemmel darabolta fel áldozatát. Éjszaka két óra tájban újabb meglepetés történt. A Jász-utcában szolgálatot teljesítő, illetve ellenőrző körutat végző két p ró baj- rendőr a Jász-utca 13. számú házzal szemben az elmegyógyintézet falánál elhúzódó csatornánál egy zsákot talált. A zsák szája be volt kötve. A rendőrök felbontották és el- szörnyedve látták, hogy egy véres női holttestnek a törzsrésze van benne. Szintén beszállították a bonciani intézetbe. Megállapították, hogy kétségtelenül annak a holttestnek a törzsét találták meg, amelynek tagjaira a temetőben bukkantak rá- A többi megállapítás is azonos volt. A nyomozás folyamán annyit állapítottak meg, hogy a temetőbe délután csupán egy taxi ment be és 6 óra után távozott. Egy férfi ült benne. Megállapították meg, hogy a gyilkos a széldarabolt holttestet lemosta és úgy vitte magával. A nyomozás széles körben folyik.
