Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-27 / 119. szám

1911. május 27. KEDD. Megjelenik hétköznaponként délután. ' POLITIKAI NAPILAP 1 Előfizetés: egy hóra 1.50, negyedévre 4 B Szerkesztőség és kiadóhivatal : I Felelős szerkesztő : Hirdetések díjszabás szerint. Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. 1 _________HERBOLY FERENC________ Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Az iskolai éif végéhez ériünk. Rövid idő múlva írissen ■éreti, frissen képesített ifjak hagyják el az iskolák falait, hogy az iskolában nyert is­meretekkel és ügyességekkel fölszerelten fog­laljanak el munkahelyekéi az éleiben és biz­tosítsák maguknak a jövőt. Mi pedig, akik már régebben küzdünk az élei viszontagsá­gaival, végigsimogíatjuk őket tekintetünkkel s elmúlt ifjúságunkra emlékezve örülünk örö­müknek és megmosolyogjuk szorongásukat, De ugyanakkor a gondnak egy felhője is átvonul kedvükért visszaifjult arcunkon. Nemzetünk és fajtánk jobb és szebb jövő­jéért yaló aggodalmunkban kérdések törnek föl bennünk és vetődnek sötét kérdőjelek gyanánt lelkünk falára: vájjon a mai ifjú­ság megállja-e a helyét az élet nagy érett­ségijén ? Vájjon a magyar jövő irányítását a magyar gazdasági és közélet vezetését nyu­godt lélekkel adhatjuk-e az ő kezükbe ? Ha ezekre a kérdésekre őszintén és nem illú­ziókban ringatózva válaszolni kívánunk, le kell szögeznünk azt a megállapítást, hogy ifjúságunk lelki beállítottságában vannak vi­gasztaló és biztató és vannak aggodalomra késztető jelenségek. Vigasztaló tünet a mai magyar ifjúságban az. hogy nem idegenkedik Ú ^gazdasági pá­lyáktól úgy, mint a mi nemzedékünk. Neki nem lealacsonyító már sem az ékeszarva, sem a méterrúd, sem a vágótőke, sem a gyalu, vagy a kalapács, hiszen nem ritka az érettségizett kisgazda, kereskedő vagy ipar ros. Hol lenne ma a keresztény középosz­tály, ha a mi nemzedékünk is folytatta volna apái Lisztes üzletét nagyobb tanultsággal és a változott kor követelményeihez mérten- De akkor amelyik iparos- vagy kereskedőfiú, ha egy kis pénzt érzett maga mögött, még a gondolalát is elutasította annak, hogy atyja műhelyét vagy üzletét vegye át. Tülekedett az »úri«, a nyugdíjas állás után, avagy, ha egy kis földbirtok mosolygott rá, a föld és népének ismerete és szeretető nélkül ferlály- mágnási allűrökkel gazdálkodni kezdett síelt belőle a végén »végzett földesúr«• Hála Is­tennek, a máj ifjúság nagyobb részénél el­dől már nem kell tartanunk s a magyar gazdasági élet megürülő vezérpozícióira van és lesz elég magyar és rátermett ember. Azonban meggondolásra késztető jelenség a mai if júság jórészének arculatán az, mint­ha hiányoznék belőle a nemzet és az em­beriség egyetemes, nagy kérdései iránt való komolyabb érdeklődés és saját egyéni érde­lvein túlmenően leginkább csak a sportért, vagy a sportbajnokokért tud tüzbejönni és lelkesedni. Ne értsen bennünket félre senki! Megadunk minden tiszteletet az »ép testben ép lélek« elvnek s épen ennek az alapján kívántuk és kívánjuk is mindig, hogy if jan­ink olyan testi nevelésben részesüljenek, amely semmi kívánnivalót nem hagy maga ulán. Művelje az ifjúság a sportnak min­den ágát, hogy testi erőit fejlessze, ügyes­ségét fokozza. Versenyezzen minél gyakrab­ban. De sohase tekintse a sportot célnak, amely mellett minden más cél elhomályo­sodik, hanem csak eszköznek a testi neve­lés terén. Ez a nézete, miniahogy más nem is lehet a vezető sportembereknek. Jusson ideje az ifjúságnak a sport mellett más ne­mes irányú munkára is.'A sportbajnok mint ! nemzetvezető és »csak« a sportért rajongó hisztériás tömeg igazán nem ideálunk. Reméljük azonban.'hogy az élet, ez a nagy Mágus, kivarázsolja ifjúságunk leikéből azt, ami nem odavaló és olyanná leszi, amilyen­nek mi szereInő.k: testben és lélekben erős, gazdag érdeklődésű, kezdeményezésre és fe­lelősségvállalásra kész, engedelmeskedni aka­ró, de parancsolni is tudó, minden emberi. Beirat, május 27- Kairóból jelentik, hogy György görög exkirály Egyiptomba érkezett Csuderos volt miniszterelnökkel és a volt görög kormány tagjaival, nemkülönben Egyip­tomba érkezett Sir Michael Pal arc t, volt at­héni brit követ. György exkirály Kréta szigetén még ki­jelentette, hogy a ’lehetőség legvégső határáig Kréta szigetén marad csapatai mellett; a né­met offenzíva növekvő "nyomása alatt azon­ban előnyösebbnek látta a menekülést. Egyiptom György exkirályt csupán magán­embernek tekinti, akitől elvárja, hogy út­ját minél hamarább tovább fogja folytatni valószínűen Palesztina felé. A király egyip­tomi partraszállása után kiáltványt intézett a görög néphez, amelyben felszólítja népét, hogy tartson ki és harcoljon tovább­»A német ejtőernyősök május 20-án — így szól a menekülő király szózata a görög nép­hez — pontosan azon a vidéken ereszked­tek először földre... ahol én és a minisz­terelnök laktunk. Az e'lső,ejtőernyős-párszáz Budapest, május 27. Az Actio Catholica az Eucharisztikus Vil ágkongresszus évfordu lőj a alkalmából Áldozócsütörtökön a nők, vasár­nap pedig a férfiak számára rendezett szent- ségimádást, amelynek célja volt, hogy hálát adjanak hazánk területi gyarapodásáért és könyörögjenek a világbékéért. A férfiak va­sárnapéi szentórája a pesti oldalon a Szent István Bazilika előtti téren, a budai oldalon pedig a városmajori Jézus Szíve-templom mellett folyt le. A Szent István Bazilika előtti teret telje­sen betöltötte a hitbuzgó férfiak sokezer fő­nyi serege. A résztvevő egyesületek zászló­vivői felsorakoztak a hatalmas oltár előtt, ■amely a Bazilika kapujában volt elhelyezve és ‘amelynek ormán ott volt az a hatalmas- méretű szentségmutató, amelyet az Eucharisz­tikus Világkongresszuson is használtak. A szentségimádáson részlvett Angelo Rótta pá­pai nuncius, József Ferenc főherceg, Mor- vay Endre és Bódy László alpolgármesterek és Hamvas Endre érseki helytartó is. Yala­fájdalommal szolidáris egész férfiakká. Ak­kor nyugodt lélekkel bízzuk majd reájok a. miagyar közélet hajóját, hogy, amíg mi a boldog örökkévalóság vizei felé evezünk éle­tünk sajkáján, addig ők erős kézzel 'és fúz­iós szemmel egy boldogabb és szebb jövő felé kormányozzák fajtánk és nemzetünk ha- jójál. (—) méterre ért földet altól a háztól, amelyben laktam. Az ellenség elvágott csapataimtól és ezért feltétlen szükségesnek látszott a visz- szavonulás Penegyából és később Tariszon- ból is. Azonban sem a katonai, sem a pol­gári hatóságokkal nem tudtunk összekötte­tésbe lépni, ezért elhatároztam Kréta elha­gyását abban a meggyőződésben, hogyha to­vább maradok a szigeten, jelenlétem csak zavarná a katonai tevékenységet.« Angol katonatisztek elmondták, hogy a ki­rály egy pásztor barlangjában töltötte cl a május 2f-re virradó éjszakát, majd a követ­kező napon gyalog ment a tengerpartig, ahol a brit követség tagjaival egyült szállt ha­jóra. 1 Az a tény, hogy György király, mint a gö­rög csapatok legfőbb parancsnoka, a 1\rá­táért folyó döntő harcok közepette Egyip­tomba menekült és ilyen szánalmas módon igyekszik igazolni eljárásai, nagyon kellőmet« len benyomást tett az egyiptomi közvéle­ményre. ( mivel 8 óra ulán vonult az oltárhoz a papságj hosszú sora után Serédi Juszlínián dr- bí- boros hercegprímás, aki az áj tatosságot cele* brálta. A bevonulás és az OUáriszentség elhelye­zése ulán P. Badalik Bertalan szentdomonkos- rendi tartományfőnök tartotta az első em­lékezést, .amely a hit jelentőségét hangozH tatta és amely után a közönség hangos hit­vallást tett. Újabb egyházi ének után követ­kezett a második elmélkedés, amely hálaadás volt és emlékezés azokra a lelki javakra és hazánk gyarapodására, amelyek az Eucha- risztikus Yilágkongresszusiualr lehetett kö­szönni. Az elmélkedés kezdetén óriási zá­por keletkezett, de ennek ellenére a hatal­mas tömeg hajadonfőit, mozdulatlanul ma­radt a helyén. A bíboros hercegprímás azon­ban elrendelte, hpgy az ájtatosságot félbe kell szakítani, mert a zápor nem akart el- állani. így azután a második elmélkedés után. szentségi áldással fejeződött be a meghatói ünnepség-. pj Pásztorbarlangban éjszakázott a görög király Hatalmas férfisereg vett részt az Eucharisztikus Kongresszus évfordulóján tartott szentórán

Next

/
Thumbnails
Contents