Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-05-26 / 118. szám
19-11 • május 2G. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. Két sármelléki ember régi kincseket talált és kevés kivétellel eladták egy keszthelyi ékszerésznek A vörsi bronzkori aranyleletnek sajnálatos elkallódása után újabb kincslelelnek! ügye hozta izgalomba Keszthely közvéleményét. Dornyay Béla dr. keszthelyi múzeum- igazgató a Keszthely és 'Vidéke laptársunknak legutóbbi számában az érdekes ügyről a többek között a következőket írja: Május 8-án, 10 óra tájban értesülést szereztem arról, hogy Keszthelyen két ismeretlen, környékbeli földműves kilószámra (?) való, régi ezüst pénzleletet akar értékesíteni- Nem volt halasztani való időm, mert, ha ez a lelet is kisiklik a kezünkből, — helyesebben a tudomány és a múzeológia érdekköréből, úgy járhatunk majd evvel is, mint a közeli Vörs arany leletével: törvényeink kijátszásával végleg eltűnik és megsemmisül1 ez is, a magyar tudomány legnagyobb kárára. Az első ékszerész, akinél másodmagammal érdeklődtem az állítólagos lelet iránt, az volt, aki a kincsleletet percekkel előbb megvette és nagy meglepetésünkre még ott hevert az asztalán, két nagy garmadában, a sok-sok, csillogó ezüstpénz. A múzeum érdekében és a háLósági eljárások lefolytatásának időtartamára, az egész — és az illető ékszerész által már 165 pengő értékben, bizonyos elismervényféle kiállítása, után megvásárolt — ezüstérem »leletet átvettem az ékszerésztől és ideiglenes letétben a Balatoni Múzeumban helyeztem el és pedig 2-10 darab ezüstpénzt és egy darab aranypénzt. Már az ékszerésznél kiderült, hogy a.penz- e fadók Ács János és Rácz György sármelléki földművesek voltak, akik röviddel előbb távoztak el az üzletből. Előbb azonban két másik, óvatos ékszerésznél hiába próbálkoztak a- kincslelet értékesítésével! Állítóan Rácz György a saját földjén, Bala Lonhidvég tőszomszédságában, de már Ba- latonmagyaród határában fekvő és a Kis- balaton mocsaras láprétségéből egykor szigetszerűen kiemelkedő Zimányi dombon találta volna 1941. május 5-én, cserépfazék- l>an, szántás közben. Maga a cserépedény állítóan darabokra törött és kihullott belőle a frissen szántott földre a száz és száz darab, csillogó nagy ezüstpénz! Ha a fenti .állítások beigazolódnak, úgy Rácz Györgynek törvényeink értelmében is a kincslelet kétharmadára lett volna .igénye, ha annak rendje és módja szerint bejelentette volna a hatóságoknál a kincsleletet E helyett azonban, Acs Jánossal osztozkodva, együtt behozták a kincsleletet és itt eladtákNagy fájdalommal kell itt megállapítanom, hogy tehát, úgy látszik, hiábaváló volt a csak hetekkel előbb kibocsátott kérelem, a földből előkerülő régiségeknek a hatóságokA központi kávéház éjjel 2-ig nyitva ♦ Az étterem az emeleten 12-ig nyitva nál, illetve a Balatoni Múzeumnál való bejelentésére nézve. Legalább is az illető ékszerész azt mondotta, hogy minderről nem tudott semmit! Erre én a nyomtatott kérelmemet postán küldöttem el az összes keszthelyi ékszerésznek. Az igazgató ezután a négy aranypénzről rövid előzetes jelenlés-féleképen leírást ad, amely szerint az egyik keszthelyi ékszerésznél értékesített egy darab, húszfilléres nagyságú aranypénzen 1651-cs évszám olvasható- Három darab másik aranypénzt a sármelléki csendőrörs a találóktól foglalt le május 9- én. Az egyik 1585-ből való és az egyik oldalon Carolus Archidux felírat szerepel, a másik Báthory István (1533—1586) lengyel király aranypénze, egyik oldalán Stephanus D- G. Rex Poloniae olvasható ; a harmadik ugyanolyan, mint az első az 1651-ből való, évszáma azonban 1595A 240 darab ezüstpénzből a legtöbb I- Li- pót királyunk idejéből való, jórészt német veret, a legtöbb azonban körmöcbányai veret. Van néhány pozsonyi széles garas, sőt néhány nagybányai veret is. Anyák napja Csesztregen Áldozó csü íörfök ünnepén a nagyin ne után a templomtéren hatalmas .hívősereg előtt folyt le a cseszlregi róm- kát. iskola gazdag műsoros Anyák napja. Az ünnepély előtt az édesanyák és gyermekek közös szentáldozáshoz járultak. Az ünnepélyt a Hiszekegy el éneklése vezette be, amit Kollár Margit szavalata követett. Az Anyáról című költeményt szavalta el nagy ál-érzéssel. Ezután szabadtéri előadásban egy egyfelvonásos színdarab következett. Hajdú Etel szépen sikerült szavalata és a Hársak alatt... című ének eléneklése után Mátyás László káplán ünnepi beszédben szólotL az egybegyűltekhez Magyar Anyák virágos ága« címmel. A bibliai átok zordon fájdalma csap keresztül az anyákon — mondotta —, amikor világra hoz bennünket- Az ő szemeik, azok az eleven kutak, töltik meg a könnyek tengerét. MegLelézik örömeinket, osztják fájdalmainkat, talán csak egyetlen egyszer igazságtalanok hozzánk, amikor elmennek örökre a négy szál deszka közé, de még a sírok mélyéről is letörlik könnyeinket. Szeressünk édesanyánkat, daloljunk számukra. 'Legyen, minden dalunk egy-egy vigasztalás életünk ereszkedő estéjén. — Emberi szívben játszódik le az egyéni élet. Csodálatos remekmű az emberi szív. Hasonlíthatjuk a templomhoz, amelynek oltárán édesanyánk képe ra- gyog. Ezt a fehérhajú, feketekendős asszonyt soha el nem felejtjük- Köszönjük az első csókot, az ispilángot, s ériünk elmondott soksok Miatyánkot- — Ezután poétikus színekkel ecsetelte az anyai hivatás Istentől megáldott nemzeti értékét. Megemlékezett még az 1000 esztendős közös édesanyáról, aki épen most éli küldetésének sorsforduló óráit- Legyünk örökké hűek ehez az édesanyához; ez éltetőnk s ha meghalunk, hantjával ez takarA mélyértelmű beszéd után Csóbor Margit, Kulcsár Gizella és Zsuppán István szavalatai következtek. Nagy hatással volt a közönségre az anyai szív áldozatos szeretetét drámai erővel kifejező szayalókórus. Ezután a gyerekek megható fogadalmat leltek, hogy édesanyjukat egész ' életükön át szerelni és tisztelni fogják. Nagy örömet szerezlek az ünnepély végén a gyermekek édesanyjuknak hálás kézcsókjaikkal és virágcsokraikkal. c Tlapifiira fi Az Országos Magyar Sajtókamara, hogy a rendkívüli nehézségeket némileg enyhítse, amelyek a lapkiadásra a háborús viszonyok folytán hárulnak, kénytelen volt egyes megtakarítási rendelkezéseket hozni, amelyek minden lapkiadóra nézve kötelezőek. Ezek szerint a budapesti és vidéki sajtónak egyaránt megtiltotta tiszteletpéldányok adását, valamint eltiltotta a lapkiadókat bárminemű ajándékozás, pályázat, és rejtvény- megfejtési jutalom, kedvezmény nyújtásától, mint ahogyan tilos hirdetéseknek, közleményeknek díjazás nélküli közzététele is. Ez a tilalom kiterjed minden előfizetésgyüjtéssel foglalkozó vállalkozásra is. Tudva, hogy az általános anyagdrágulás^ a hiányzó vásutszállítás helyeit beállított autó,, sínautó és repü 1 őgép s z áll í lí)p hatalmas túl- kiadásai alig elviselhető terheket rónak a lapkiadásra, az olvasóközönség bizonyárai megértéssel fogadja az Országos Magyar Sajtókamara kényszerű intézkedéseit. Országos Magyar Sajtókamara. Az Országos Sajtókgmara fenti kötelező erejű rendelkezése folytán folyó évi június hó 1-től kezdődően a lapot csak 'a szabályV szerűen megállapított előfizetési díj ellenében küldhetjük, kedvezményt nem adhatunk, tiszteletpéldányt nem küldhetünk. KiadóhivataL — TANIT()GYÜLÉS- A zalaegerszegi es- peresi kerület r. k. tanítói köre június 5-én, csütörtökön, Zalaszentgyörgyön tartja tavaszi közgyűlését. Napirend: 1. Fél 9-kor Veni Sande, szentmise. 2. Szülői értekezlet atemp- lomkertben. Gaál Karolin budafai r. k. tanítónő. 3. A gyűlés megnyitása a róm. kát. iskola tantermében. 4. Gyakorlati tanítás a tatárjárásról; Jakabffy Júüanna szenterzsébeb hegyi h. tanítónő. 6. a) Múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése, b) Elnöki jelentés, c) Pénztári jelentés. 7. Nyelvjárás az iskolában: Baldaszti József kávási r. k. tanító. 8. A jövő gyűlés helyének és szereplőinek kijelölése. 9. Az espereskerületi t a nfe 1 ü gye lő z á ró szava.- A SÜMEGI FERENCES TEMPLOM KEGYSZOBRÁRÓL, amelyhez sok csodás meghallgatás emléke fűződik, féldomború képet készítenek s azt az állomásépület megfelelő helyén márványkeretben helyezik el. Levente apródok fogadalomtétele Vasárnap délelőtt tett fogadalmat a leventék legfiatalabb korosztálya a Jákurn-utcai. levente sporttelepen. Az ünnepségen a polgári és katonai előkelőségek, valamint az érdeklődők és hozzátartozók nagy számban jelentek meg. Litlván Sándor dr. gimnáziumi hittanár, cserkészparancsnok mondotta a tábori szentmisét és az ünnepi beszédet. Beszédében kienielle, hogy *a mi hőseink jeltelen sírjai a mi legdrágább kincsünk, a legszebb iskolánk, ahol az előadók a hősök szelleme, a hallgatóság a magyar ifjúság. Más nemzet fia büszke arra, hogy az ő nemzetük nyelvét az egész világon beszélik, azt mindenhol megértik, mi arra vagyunk büszkék, hogy a hazánkon kívül is nagyon sok jeltelen sír van, ahol magyar hősök nyugosz- nak. A mi feladatunk, hogy az ő vérükkel megszentelt földön dolgozzunk és ha kell. az ő példájuk vezessen bennünket, ha reánk is szükség lesz. Yönöczky Zoltán polgári iskolai tanár szólott ezután az avatandókhoz és ismertette a leventeapródok kötelességeit, majd az apródok letették a fogadalmat Frimmel Gyula polg. isk. tanár kezébe. Az ünnepély a Himnusszal és díszmenettel fejeződött be. c l.
