Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-05-24 / 117. szám
6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. május 24. FERENCJOZSEF KESERŰVIZ lésekre fogékonyabbakká teszi. Annak, hogy a meghűléses betegségek elsősorban a hidegebb évszakokban lépnek fel járvány szerűen. Heiser szerint még az is oka, hogy az év hidegebb felében az emberek zártabb közösségben élnek, a fertőzésre tehát sokkal több alkalom nyílik. Ezenkívül a .nap altra viol a sugarai, különösen a síkságokon télen sokkal kevésbé '"fejthetik ki baktériumölő hatásukat. Heiser állítása igazolására érdekes és meggyőző kísérletekre hivatkozik. Az állatkertek majmai őrei előtt általánosan ismert jelenség a majmok »hétfői náthája«. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb emberi betegségre hajlamos majmokat a vasárnapi látogatók nagy tömege fertőzi meg. Ha a majmokat olyan teremben helyezték el, amelyben előzőén sok ember megfordult, azonnal megkapták a náthát. Tía ellenben a termet előbla ultraviola sugarak hatásának tették ki, egyetlen majom sem betegedett meg. De mi az oka, hogy egyes emberek azonnal megkapják a náthalázat, míg mások ugyanabban a környezetben és ugyanolyan viszonyok között egészségesek maradnak ? A magyarázat csak az lehet, hogy az emberi szervezetnek is megvannak a maga ellenszerei, amelyek természetesen nem minden embernél működnek egyforma hatásosan- Tudjuk például, hogy az orr váladékainak erős baktériumölő hatása van. Kísérletileg kimutatták, hogy az egészséges ember orrába egy fél óra alatt egymásután nyolcszor bevitt 5—5 millió baktérium öt ,perc alatt majdnem az utolsó szálig elpusztult. Érdekes. hogy az orr baktériumölő hatása a kísérlet folyamán a rá háramló feladat növekedésével nem csökkent, hanem úgyszólván percről-percre erősödött. Ha tehát az orr nemcsak a baktériumokkal, hanem a vírusokkal is hasonló módon el tud bánni, érthetővé válik, hogy vannak emberek, akik sohasem kapják meg a náthát Mit csináljanak azonban azok a kevésbé szerencsések, akik annál nagyobb hajlamot mulatnak erre a kellemetlen betegségre V A tudomány ma még, sajnos, nem tud jobb tanácsol adni- mitntht)gy|'aitsák be azokat» a közismert szabályokat, amelyek általában a fertőzés veszélyeinek csökkentésére szolgálnak. Ha pedig valaki mar íhegkapta a betegséget és hőmérséklete 37.1 fok fölé emelkedett. ha teheti, feküdjék ágyba és hívasson orvost. Ezzel a néha talán feleslegles elővigyázatossági intézkedéssel nagyon sokszor sokkal veszedelmesebb szövődmények'-! tői menekülhet meg. Nemsokára azonban talán már végleg megszabadul az emberiség' ettől a leggyakoribb és sok bosszúságot is okozó betegségtől. Minden remény megvan arra, hogy a tudománynak belátható időn bellii sikerül megtalálnia a módját, hogy oltással vegye elejét mindenféle meghűléses betegségnek. (M. N.) Legújabb Péter. volt jugoszláv király és kormánya,, hír szerinL Kanadában szándékozik letelepedni. A beutazási engedélyt már megkapta. A londoni fa pún nagy követet jelentéstételre Tokióba hívták. Sinclair Lewis, a híres amerikai író belépett a háborúellenes pártba. A Nemzeti Színház együttese holnap este játszik Berlinben- Színre kerül az Ős-Fausl és a Csongor és Tünde. Nagy feltűnést keltő magyar tárgyú kiál- lítások voltak Tokióban és Rómában. A római kiállítást Hí Viktor Emánuel király és császár is megszemlélte és Jliegelégedéscl fejezte ki a látottak felettA költetés Most van az ideje. Ilyenkor tavasszal. Háziasszonyaink nagy buzgalommal lesik, mikor is költik meg a tyúkanyó- Alig várják, hogy ültethessenek. Na,-ha a kotló egyszer leül, akkor aztán — legalább is a legtöbb türelmesen »költ«. Búza Kata néni kotlója is. Türelmesen ült és... De kezdjük csak az elején. Kata néni ezelőtt vagy két honlappal récetojáso- kat szerzett Le Lényéről. Garantált jó récetojásokat. Kilenc darabot. Nem is drágán, — mindössze 1 pengőért. Több tojás nem akadt, hát kilencet borított a "kotló aláTudvalévő, hogy Kata néni nem babonás. Dehogy kérem! Világért se... Csak tartja a régi jó szokásokat. Példának okáért ő mindig kalapba ültet. Belerakja a tojásokat egy kalapba, s aztán hirtelen olyan ügyesen borítja a fészekbe, hogy egy se törik el. Hogy miért épen a kalapból ? És miért egyszerre borítja? Hál kérem nem babonából! Nem kérem! Hanem csak* nem azért máséri, hanem hát csak azért, mert a régiek úgy tartják, hogy, ha így ültet az ember, akkor egyszerre kelnek majd ki az apró jószágok. így is történt. Kata néni ez évben is kalapból ültetett. Aztán nyugodtan várakozott. Elvégre mindent előírás szerint végzett el... Csak siker lehet! Aztán tényleg egyszerre ^elt. A kilenc réce- tojásból egyszerre összesen égy... Sőt, atz az egy is — csirke lelt! —gy— ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem kedves vendégeimet és vevőimet, hogy telefont szereltettem fel. Telefonom száma : 378. Szíves megkeresést kér BÖDEY GYULA vendéglős és sörkereskedő, Zalaegerszeg. ,.j cJrilm - ózinfíáz L Zárt tárgyolfís. Bemutatja az Edison mozi szombaton 7, 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 óra*kor. (3 órakor a hely ár 20—70 fillér) Radványi Géza írta és rendezte ezt a mély lelki feszültséget feltáró filmdrámát, amely egy zárt tárgyalás idegromboló izgalmain keresztül mutatja be a .féltékenység szörnyű erőit. Radványi Géza ragyogó színészeinek, Pá- ger Antalnak, Tasnádi Fekete Máriának, Som- lay Artúrnak, Tímár Józsefnek, Bihary Józsefnek és Juhász Józsefnek segítségével újszerű drámai hatásokkal, a feszültség elemi erejének felvázolásával építette meg a film irodalmi vázát, amelyet a játék és a rendezés mesteri elemeivel töltött ki. Az új magyar film zenei kíséretét Liszt, Beethoven., Chopin és Kodály varázslatos szépségű művei kísérik. Szombaton délután 5 és vasárnap délelőtt negyed 12 órakor lesz az Edisonban az év utolsó matiné előadása. Bemutatásra kerül Mr. Moto legizgalmasabb filmje: Mr. Moto a kalózok szigetén. Bűnügyi történet 10 felvonásban. Nagyszerű kísérő műsor! Hélyár 10—50 fillér. SÜMEGI MOZI A sümegi Apolló hangos filmszínház folyó hó 24-én, szombaton este fél 9 órakor és vasárnap, 25-én, délután 2, 4, fél 7 és 9 órakor mutatja be a magyar filmgyártás legragyogóbb vígjátékát, a magyar korín ku sok filmjét, amely mindenkiben könnyekét fakaszt a kacagástól. A film, amelynek két órán át kacagni leéli, címe a Pepita kabát. Főszerepéi a legkiválóbb magyar komikus, Latabár Kálmán alakítja. Nem felejtünk! Május 25. { 1799- Kereken 140 esztendővel ezelőtt az osztrák hadak egyik része Svájc északi határvidékén hadakozott és a Svájcon át támadó francia hadtestet tartóztatta fel. Ezen a napon többek között Andelfingen városkánál keletkeztek komolyabb harcok, ame. lyek alatt magyar csapataink közül főleg az akkor Kassa-Szepesség vidéki (utoljára székesfehérvári) 10. huszárezredünk tüntette ki magát. Ezt az ezredet akkor Csoóri báró Mecséry Dániel vezette, aki Andeltingen védelménél maga is azzal vitézkedett, hogy az ezred1 egyik szakasza élén, páratlan elszántsággal arra a körülbelül 200 főnyi francia lovas- csapatra vetette magát, amely a Város déli kapuján keresztül, a még ki nem ürített város belsejébe akart behatolni. A franciák huszáraink fergeteges rohamára tüstént megfordultak és eliramodtak, amire Mecséry ezredes Kmelly főhadnagy szakaszát visszahagyva, a város másik északi kapujához sietett, ahová néhány pillanattal korábban vett jelentés szerint francia gyalogság közeledett- Ezt a francia gyalogcsapatot Mecséry ezredes azzal a néhány huszárral, akik ót, mint ezredparancsnokukat nyomon követték, ismét szédületes iramban rohamozta meg, amire a franciák egyetlen lövés leadása nélkül megfordullak és rémülten menekültek a városkörüli erdőkbe. Mecséry ezredes eme kimagasló vitézkedése lehetővé teile, hogy a városban visszamaradt csapataink még idejében és zavartalanul átkeljenek a város közvetlen közelében lévő Thur folyócska hídján. Addig is Mecséry ezredes a Kmetty szakasz huszáraival hizlo- sllptta az átkelést. Ezalatt észrevette, hogy egy kisebb francia lovasoszlag a város felé közeledik és az egyik foglyul ejtett osztrák tábornokot akarja a várba bekísérni. Több se kellett M ecséry ezredesnek! Tüstént megindult és a fogoly tábornok kimentése céljából ismét a franciákra vetette magát. Ez alkalommal Kovács János huszár egyetlen csapással leterhelte azt a franciát, aki a tábornok lovát vezette, majd Farkas András huszárral együtt pillanalok alatt kiragadta a tábornokot a franciák gyűrűjéből. Erre a franciák, nehogy a tábornok lóháton elmenekülhessen, lelőtték a lovát. Ezt látva Kovács huszár, nyomban leugrott a lováról és a bajtársai által folytatott fergeteges kézitusa alatt, a maga lovára segítette fel az időközben megsebesült tábornokot. Ez nem volt egyszerű. A franciák ekkor is szorongatták Kovács huszárt, akit hatalmas szúrással a jobbkezén súlyosan meg is sebesítettek. Ekkor Farkas huszár, a harcképtelenné vált Kovács huszár kimentése céljából egymaga folytatta a harcot az ellenük támadó franciákkal és oly páratlan vitézséggel verekedett, hogy nemcsak baj társát, hanem az eszméletét vesztett tábornokot is végleg kimentette a fogságba jutás veszélyéből. A tábornok kimentéséért folytatott harc alatt a francia osztag zöme a legendás hírű Mecséry ezredest fogta köiyül, aki noha néhány franciát már levágott, mégis erős veszélyben forgott. A franciák most már kifejezetten e vitéz tisztünk ledöfésére törekedtek. Ámde poruljárlak, mert Per sens zky János tizedes, valamint Bründl Ferenc és Kapos János huszárok megvédték, majd kiszabadították vitéz ezredparancsnokukat, aki a biztos haláltól való megmenekülését főképen e három derék huszárjának köszönhette. Kimagaslóan vitéz magatartásuk elismerését valamennyien megkapták. Persenszky tizedest és Kovács huszárt az osztrák hadak fővezére még a csatatéren az arany vitéz- ségi éremmel tüntette ki. Ezenfelül Persenszky tizedest azonnal őrmesterré léptették elé. Farkas, Bründl és Kapos huszárok kiváló magatartásuk jutalmául az ezüst vitézségi érmet kapták.
