Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-05-24 / 117. szám
XXIV. cví'ülyam. 117. szám- ÁRA 8 FILLÉR 1941. május 24. SZOMBAT. Megjelenik ncikózi táponként délután. Szerkesztőség es kiadóhivatal : Zalaegerszeg. Szcchenyi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP 1 Előfizetés: egy hóra 1.50, negyedévre 4 B Felelős szerkesztő : Hirdetések díjszabás szerint. U ER BOLY FERENC___________Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. ÜBuraicüzi aláírások a kabinetirodában Csáktornya uj városbirót, Muraköz uj katonai parancsnokot kapott A 12.501 aláíráshoz, amelyet a muraközi küldöttség' május 8-án a ‘törvényhatósági bizottságának Zalaegerszegen a vármegyeháza közgyűlési termében átnyújtott, 13-264 jött össze és ma nyújtotta be a kabinetirodához a küldöttség. Muraköz lakossága 100 ezer lore tehető. A Csáktornyái magyarhű elemek nagyszámmal vonullak föl a járási katonai parancsnokságra és követelték a lakosság nevében, Ismeretes, hogy a székesfehérvári püspöki javadalom a múlt évben bizonyos birtoktesteket kapott a veszprémi püspökségtől. Az egyik 270 holdas birtokos a püspökség most parcelláztatta. Ez a birtok Monostorapátiban, fekszik. A székesfehérvári püspök azért haElmultal; a víg napok. Hazadübörgőtt a legendás sereg. Az ezredkürtös a nagy marsot lefújta, a szabadságos kiskönyvek is visszai- kerülnek az ómáriumok, sifonírol; rozm-ariu- gos fiókjaiba, öldöklő századok végzetes harcain izmosul! nemzet ölelése várta őket. Ez illette meg Szent László, Hunyadi pompás dandárait. A virág már rég meghervadt a diadalkapuk lengő füzérein, minden szálát huszonkét esztendő bús könnycseppje, jajszava öntözte, megbilincselt magyar kezek fonták csokorba, belekötötték a hosszú rabság féltve őrzött, de viajlóra vált reménységét. 0 Igaz, koporsókat is szegezünk imitt-amott, sírokat ásunk, de lepergő könnyeinkben nem panasz, csak a magyar erő büszke daca csillog. Ráállt azí élet a hétköznapok szürke síkjára. Elindult az építő munka, biztató jövő a romokon. Uj Lapot kezdünk történelmünkben, sok szomorú, bánatos sorai közé Lalán melegebb színeket is bujtat a sors. Ä ^minap már nekem is levelet hozott a posta. Valami csodálatos fényben ragyogtak a sorok, mul'.ogy Kovács István fényképészt nevezzék ki yárosbírónak. Az illetékes hatóság teljesítette a követelést. Értesülésünk szerint Horváth Ferenc tábornok került Muraköz élére mini katonai parancsnok. A tábornok perlaki származású. Muramenli inylulót írt Skalics Sándor al- sólendvai evangélikus lelkész. Az induló nagy népszerűségnek örvend és a vendek is éneklik. távozta el a parcellázást, mert egyrészt nagyon távol fekszik a püspöki székhelytől,, másrészt pedig, hogy a lakosságot, amely nagyon rá van szorulva a földre, földhöz juttassa. zsikáltak a sorok. Bizony csak a könnyek okuláré ján keresztül silajbizálgattam a Stempüt: Szabadka visszatért. Istenem, menynyi beteljesült örömet, léleksímogaló boldogságot takartak a kurta mondatok. Nem csoda! Édes Mihá5 Bátyám, ugye ia szívébe márto- giatta a tollat, amidőn nagy, 'öregbetűs levelét megírta. Kék tintával "volt az átrec írva, ludom, hulló könnyei voltak belesírva. Egykettőre, alig észbekaptam, megtellett a szobám örömmel. Visszajárt a múlt. Emlékszel Mihá5 Bátyám, 1917-et mulattak a kalendáriumok. Szanaszét-szer te a szanitéc rozsdás lapátja szórta azt a véres földet. Ide vezényellek hozzánk abba a tüzesvérű zalai fa- j luba, hogy a drága rög zamata felfrissítse i erőiteket, amit a rokilnói mocsarak, isonzói pergőtüzek tépték, szaggattak ízekre. Azóta! sokat fordult a for tuna szekere. Emlékül adott bakasipkádat már rég elnyűltem. Kisdiákból lett nagy diák, én is az élet oskoláját járom •.. Eh, de hagyjuk ezt. Mintha bibliás múlt elevenedne meg. Prófétai futár készíté elő az Ur útját, halmok leomlottak, völgyek eltellek. Imádság, ön megtagadó vezeklés előzte meg a történelem leghatalmasabb nyitány ál. Elmondhatjuk mi is, huszonkét esztendő mélységes imája várta, építette meg a jeleni. Zsenge gyermekszívei-^ ezüstharangjai csengték-bongták nap, mint nap: Hiszek egy isteni örök igazságban«. Ennyi esztendőket töröltünk le könnyeink záporával, mióta kezeiteken megcsörrent a bilincs, elnémult a nóta búja, pompás kenyerei ontó tarlókon. Ennyi esztendő szál- íeü el megrakodva búval és örömmel, örömmel ? Rosszul beszélek, ezt megtagadta a végzet ia mi generációnktól, kiradírozták életünk szótárából. Ezer év szentelte dicső múl túlikat sutba vágva, történelmi küldetésünkre fittyet hányva gáládul letörték Európa őrt- á 1 ló népéi. Hiszen együtt tiportuk a vércsep- pes magyar ugari. Tíz évszázad könny áztatta göröngyein sírhalmok és ravatalok tövében kanyargóit hislóriás úlunk. Hóhérok lesték Árpád nemzetét, de behanlolni 'nem tudták, Fájt Mohi puszta, életerőnk, vitalitásunk borzalmas próbája, Mohács; nemzeti nagy temetőnk. ahol Tömöri büszke vezérrel népünk virága hullott el. Trianonnál gyötrel- mesebb egyik sem volt. Elbukni véres tu- sákon héroszok sorsa Lehet, de bocs korral, orvul belegázolni nemzetünk vérébe ... Sírásóink azok lettek, akik a magyarság tépett szárnyai alá húzódtak a történelem seprűje elől. Morzsává Lapulnának ezerév terhe alatt, ha ereszeinket meg nem nyitjuk előliül;. Megosztottuk véiük kenyerünket, sónkat Megfizettek érte. Tartottul; hátunkat a talár korbácsnak, pezsgő magyar vér állta fiiját Iz- 1 ám h öm p ö 1 y g ő Inad árnak. Találón]; egyik angol Ludós szavai. Britannia is Balkán lenne, ha nem áll gáton az elvérző magyar. Westminster helyén falusi mecset düledeznék. Az Óceán partján müez- zui dünnyögné énekét. Sajnos, a halaimon lévők bedugták fülüket. Talán az óvóhelyeké n v i s s za v éle k edne k • Hej, Mihá5 Bátyám, rengeteg eseményt tan kar áz elmúlt huszonkét esztendő, úgy beleié, mint kifelé. Könyörtelenül leleplezi hibánkat. de megcsillantja szunnyadó "erőinket is- Kétségtelen, nemzeti kálváriánk kínzóbb fele Trianonnal kezdődik. Laktunk vagonokban, diplomával a kezünkben lapátoltuk a havat, csontmetsző éjszakákon vacogtunk dideregve villamosokon az áramszedők mellett. Azon se''lepődtünk meg, ha szürkeruhás •kalauz valamelyik világnyelven magyarázta az irányt az ámuló idegennel;. Éhesek voltunk, kenyeret kértünk; édesanyánk, a virága magyar haza nem tudott törni. Minden társadalmi rétegnek megvolt a maga keresztje. Kihűltek a kohók, gyárak, a munka himnusza helyett nyomor látszik szerle-szét Vagy micsoda útja van a parasztságnak, amíg jórész a bankok markába jutott. De épen ebben rejlik a nemzet mentő ereje, nem omlói l össze, hanem újból elindult, a boldogság kapuja felé. Bujkáló titkos erők mérgezték a munkásság lelkét, de rádöbbent a dolgozó tömeg, hogy az igazi szociálizmus nem lehet gyászos szemfedél, amely a nemzeti lobogót eltakarja. Nem lehet fagyasztó közöny, ami a munkásság ajkán a nemzeti imát elnémítja. 1920. június 4. szomorú dátumát nem felejtettük. Kint hullámzik a rozs, kenyér szaga terjeng, köröskörül az élet zsibongó lármája, Zalábsn parcelláztatott a székesfehérvári püspökség Kinyílott a liliom a szabadkai udvaron... Irta: Mátyás László káplán