Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-05-14 / 109. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. május 14. közé tartoztak legutóbb az erős álmatlanság kellemetlen jelei. Mindeneseire egész eljárása megerősíti azt a már az első közleményben nyilvánosságra hozott tényt, hogy Hess Rudolfnak kényszerképzetei voltak. Hess Rudolf jobban ismerte a Führernek becsületes, szívből jövő sok béke- ajánlatát, mint bárki más. Valószínűen beleélte magát abba az elgondolásba, hogy személyes áldozatával elejét veheti annak a fejlődésnek, amely az ő szemében csak a brit birodalom teljes megsemmisülésével végződnék. Hess, akinek feladatköre — mint ismeretes — kizárólag a párt volt, ezért .— mint feljegyzéseiből kitűnik, — egyáltalán nem volt tisztában lépése végrehajtási módjával, annál kevésbé annak következményeivel. A nemzeti szocialista párt sajnálja, hogy ez az idealista ilyen rejtélyes kényszer képzet áldozatául esett. Hess lépésével semmit sem Változott a német nép Anglia elleni háborújának kikényszeríteil folytatása. Németország addig folytatja ezt a háborút, amíg — mint a Führer legutóbbi beszédében is kijelentette — a brit vezetők meg nem buknak, illetve készek nem lesznek a békére. . Bizonyosra vehető, hogy az angolok ezt a körülményt propaganda célokra használják föl. Azzal az elterjedt hírrel szemben, hogy Hess felesége Ankarába ment volna, hivatalosan kijelentik, hogy Iiessné Németország | területén tartózkodik. j ********************************** j Irodalom Uj folyóirat indult Pécsett. A Janus Pan- nonius-Társaság »Sorsunk« címmel új folyóiratot indított. Alkalmat erre a vidéki szellemi élet fejlettsége és a regionális kérdések <ggyre erőteljesebb előtérbe nyomulása ad. A folyóirat elsősorban ezeket a szükségleteket kívánja kielégíteni; legfőbb programún ja a magyar-múlt és jelen minél mélyebb megismerése és megismer Le lése: történeti, népi és szociális problémáinknak tisztázása a tárgyilagos vizsgálaL és a szigorú kritiká minden fegyverének igénybevételével. Ezekkel a törekvésekkel a magyar jövő építésének szolgálatába áll; az önbizalom és a követelő optimizmus új szócsöve akar lenni s megadni a Dunántúl feleletét az egész mai magyar élet problémáira. Főként a nyugati országrész szellemi elitjét: költőit. íróit és tudós- embereit vonja a maga körébe, de dogmatikus elzárkózás nélkül teret nyújt mindenkinek, aki programmjának megvalósításában segítségére siet. A »Sorsunk« első száma az alábbi tartalommal jeleni meg: Esztergár Lajos: Társadalomépítés; Szabó Zoltán: A Magyar Balkán és szomszédsága; Révay József gróf: Polgári művelődés — paraszti művelődés; Temesi Mihály: Népi — nemzeti; Goszto- nyi Gyula: A pécsi Pompei; Palotás Zoltán: A geopolitika és Pécs közlekedésügye; Ma- kay Gusztáv: Kor és irodalom; — Verseket •Babits Mihály, Török Sophie, Jankovich Ferenc, Takáts Gyula és Weöres Sándor írtak az első számba, elbeszélést Thurzó Gábor és Birkás Endre. — A kritikai rovatbaji Illyés Gyula, Veres Péter, Murai Sándor, Halasy-Nagy József és Pukánszky Béla munkáival foglalkozik Rónay György, Darvas József, Lovass Gyula, Berky Imre és Koszó János; Csapi áros István a pécsi egyetemen folyó délszláv-kutatásokról számol be. Az új folyóirat Pécsett jelenik meg, egyelőre negyedévi közökben; a szerkesztőség címe: Pécs, Majorossy Imre-utca 8. sz., előfizetési ára egy évre 8 pengő. FERENCJÓZSEF KESERŰVII Sztrájkok Amerikában Zürich, május 14. San Franciscóban 1900 gépész lépett sztrájkba, 500 rendőrt vontak össze, hogy megakadályozzák a szfrájkolókgf a sztrájkőrök felállításában. Nem sokkal később hajóépítő üzemek 15000 munkásaszüun- tette be a munkát és ezzel 11 hajóépítő dokk néptelenedetl el. Gyakorlatilag a többi dokkokban is megszűnt a munka, mert a munkások nem mernek a sztrájkőrök vonalán keresztülhatolni. Az amerikai nemzetvédelem szempontjából legjelentősebb a Generál Motors 61 gyárában készülő sztrájk, amelyben 160.000' munkás akar részlvenni. A C. I. O- bejelentette, hogy ez a sztrájk nem vonatkozik a hadianyaggyártó üzemekre, tehát a gyárnak arra a részére, ahol repülőgépeket, Dksel-mótoj- rokal, géppuskákat és gránátokat készítenek. Az üzem vezetőségének véleménye szerint azonban itt sem lehet folytatni a munkát, ha a többi gyárak leállnak. — o — Spanyolország politikája nem változik Róma, május 14. Azokkal a katonai előléptetésekkel és változásokkal kapcsolatban, amelyek a spanyol hadseregben történtek. Kellemetlen feltűnést keltett a múlt napokban az a hírlapi nyilatkozat, amelyet Muráli Lili filmszínésznő tett az erotika védelmében. A színésznő merész állításainak, visszhangjuké pen olyan tervek merültek föl. hogy Muráli Lili filmjeit a nyilvánosságra hozott erkölcsi felfogása miatt a magyar katolicizmus vesse bojkott alá. Ezt a tervet ínfűden képen valóra kellene váltani a keresztény erkölcsök védelmében. De meggyűlt a nevezett színésznőnek baja a fővárosi lapokkal is. Napokon ál foglalkoztatta a jobboldali lapokat ugyanis Bárdos Artúr színigazgatónak a jubileuma, amelyet a lapok legalábbis időszerűtlennek tartanak. A sárga plakálos zsidó ünnepséget a hatóságok végül is nem engedélyezték. De íme. mi történik? Négy színésznő: köztük persze Muráli Lili, megfelebbez- lék a hatósági végzést és mindenáron ünnepelni akarják a lezajlott zsidó színigazgató jubileumát. Mindenki csodálkozik azon — olvassuk egyik fővárosi lapban —. hogy van egy olyan társaság', amelyik nem akar abba beletörődni, hogv változtak az idők és a változott időkkel bizonyos dolgok is megváltoztak. A magyar közvélemény sehogy sem érti, honnan veszik egyesek azt a merészséget, még, ha az illetők ismert színésznők is, hogy a közhangulattal szemben, sőt hatósági intézkedésekkel szemben is dacolni akarnak. A művésznők — írja nagyon helyesen egy másik fővárosi lap — jobban tennék, lia ilyen politikai közbenjárások és személyeskedő demonstrációk helyett egy kicsit tapintatosabbak lennének aziránt, amely ma már sokkal önludatosabb íV/ ilyen kihívásokkal szemben, mint ők gondolnák, ügylálszik, elfeledkeznek róla. hogy Bárdosék már régen, és végleg nem lesznek ill, amikor ez a közönség még mindig itt lesz s megjegyzi magának azokat, akik a »művészet nevében (ebben a kérdésben nem ö mellé, hanem Bár- dosék mellé álltak. Ez a helyes felfogás és, azt hisszük, nem csalódunk, ha azt mondjuk, hogy a művésznőkkel szemben ez lesz a magyar társadalom legélesebb fegyvere is. Mert valóban itt az ideje, hogy bizonyos kihívásokkal szemben a keresztény magyar közönség méltó választ adjon. Kik is azok a vendek ? Kevesen tudják, hogy a nonvéd vezérkar legutolsó hadijelentésében szereplő s a honvédség által megszállt »délnyugati rész« túlnyomó része vend. Vas és Zala vármegyék délnyugati csücskében elhelyezkedett vendség történelmünk folyamán hozzátapadt a nemzet összességéhez, egybeforrL vele a nehéz s jó időkben- A vendek száma ma körülbelül 20-000-re tehető. A trianoni béke parancs önkényesen! s a veud- ség élénk tiltakozása, sőt fegyveres ellenállása ellenére a közelmúltban kimúlt Délszlá- viálioz csatolta legnagyobb részüket Magyar részen mindössze 8 Szeiúgollhárd melletti község maradt: Apátistvánfalva, Orlalva, Sza- konylalva, Permise, Alsó- és FelsőSzölnök, (Ez utóbbinál találkozott a ííémet-niagyar- jugoszláv határ.) A vendség őslakosságnak tartja magát lakóhelyén. Állításuk szerint ők már a honfoglalás előtt is ezen a földön laktak. Történetíróink jóval későbbi időre teszik letelepítésüket. A vendség állítása nehezen bírja el a bírálatot, mert mint ismeretes, honfoglaló őseink felismerve a nyugati szomszédok hatalmában rejlő veszedelmet, nem is telepítették be áz országot egészen a határig, hanem nagy területet lakatlanul hagytak, ezzel az I úgynevezett gyepüelvi területét teremtették meg. Ebbe a gyepüelvi területbe beletartozott a vendség lakóhelyének jórésze. A másik rész pedig halárőri terület maradt. Már pedig nehezen tételezhető fel, hogy honfoglaló őseink ilyen fontos őrszolgálatot az itt talált s behódolt népre bízták volna. Ezek szerint nem kétséges, hogy a vendség csak jóval a ********************************** A központi kávéház éjjel 2-ig nyitva ♦ Az étterem az emeleten 12-ig nyitva ********************************* Az erotikától a politikáig 1 az olasz sajtó azt írja, hogy ezek o változások Spanyolország politikájában semmiféle I változási nem idéznek elő.
