Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-05-03 / 100. szám
6. A jövendő korok történetírója, liar visszapillant a mai időkre, egy sióval jefienrezheG a huszadik századot; rohanás. Minden rohan, .fut, szalad, ' száguld, repül. A rohanásban szinte niar' nem is tudjuk megfigyelni a kisebb eseményeket. Az Amerikában feláttítolt híres rekordokat: a iánülés és az ájulásig tartó táncolás világrekordját csakhamar feledtette az olasz fütyülő-világrekorder, ennék f emlékét most készül elmosni a hajnyiró- és fésülő-világrekordén A kialakulóban levő hajnyírási, fésü- lési rekordok megérdemlik, hogy a borbély- és fodrász-szakma területére egy kis történeti kirándulást tegyünk. MIÉRT HORDOTT JULIUS CAESAR BABÉRKOSZORÚT? A kopaszság és a fej befedése között ösz- szefüggés van. Az emberi fő befedése nem illik annak méltóságához. A régi hősöket mindenütt hajadoniővei ábrázolták, de Suetonius feljegyzi, hogy Julius Caesar kopaszságát Leplezendő, tar fejét állandóan babérkoszorúval övezte körül. A süveg később általánosabbá vált. A rómaiak a rabszolgaságból felszabadítottaknak fehér süveget nyomlak a 'fejére. A középkorban a süveg a nemesi rang jele volt. Lucianus a garamantákról írja: strucctojásókat vágtak ketté és annak felét süveg gyanánt használták. A doktorok, római és görög papok kerek kalapot hordtak. Az abesszíniái szere- csenek olyan széles karimájú kalapot viseltek, hogy alattuk tíz ember is elbújhatott. Az »asszonyi nemnek« tömöttebb és liosz- szabb haja szokott lenni, mint a férfiaknak. Az őszülést a sok bánatnak, félelemnek és »ki nem gázolható« terhes gondoknak tulajdonítják. Sokan viselnek álhaj ah Első volt Agathokles szicí'iai tirannus, aki vendéghajat hordott. Görögül a vendéghaj: perüké, franciában paruque, ebből keletkezett a .paróka szó. A hajnyírást sokáig szégyennek tartották. Egy 1460 körül uralkodó burgundiai hercegnek borba ja támadt és a beteg fejbőrről orvosai tanácsára le kellett vágatnia haját. A kopasz hercegen titokban jól mulattak az alativalók. Egy pár 'fej is gurult emiatt a kedélyeskedni akarók nyakáról. Mivel az egész ország férfilakosságát mégsem lehetett kiirtani, a herceg törvénybe iktatta, hogy minden burgundiai polgár köteles haját lenyi- ralni. Ez lett azután az ott uralkodó divat. Franciaország ebben a korban állandó vetélkedésben élt Burgundiával, a kopaszság divatja ezért ott is elterjedt ÓDA A KOPASZ FEJHEZ Ettől kezdve emelkedtek nagy udvari tisztségre a borbélyok és közülük nem egy, mint nagyhírű politikus fejezte he életét. Ez idő óta vonultak be az irodalomba, regényekbe, színdarabokba a nemesi Figarók és lett a borotva a cselszövés szimbóluma. Az udvari hízelgés és lakáj-alázat megpróbálkozott a kopaszság dicsőítésével, olyanformán, hogy egy francia udvari költő .királyának kopaszságát háromszáz »C« betűvel kezdődő verssorból álló ódával magasztalta. A kopaszságnak az irodalomba való betörése óta sem tudott azonban egyetlenegy kopaszfejű Don Juan sem hódításokkal dicsekedni. A németek már az ókorban "is nagy szerepet szánlak külkereskedelmi mérlegük feljavításának. Ovidius tesz említést a sáfrányszínű bajról, amelyhez Germániában lehet beszerezni a megfelelő festékanyagot. A haj- festési Medea honosította meg és ő volt az első, aki haját színesre festette. Vergilius vi- szonL a borotválkozásról tesz errflítést és annak feltalálását Abanles nevéhez kapcsolja. Dionisios tirannus bizalmatlan lévén a borbélyokkal szemben — bizonyára vőTl is „oka éleiét félteni, — saját leányaival borotválZALAMEGYEI ÚJSÁG talta magát. így Dionisios leányai voltak az első női borbélyok. A SZAKÁLL A szakáll a férfiasság szimbóluma lehetett már a legrégibb időtől kezdve. Már Aristoteles megírta:! »A szakáll a férfiú ékességére és méltóságára adatott«. Diogenes, ha csupasz állóval találkozott, a görög bölcs így szólott: »Talán szégyelled, hogy á természet férfiúnak és nem asszonynak teremtett ?«; Olyan nagy volt az ókorban a szakáll tisztelete, hogy a filozófusokét még érinteni is bűn volt. Maga a szakáll sok reform korszakon ment át. A biblia idején hatalmas torzonborz szakáll lehetett az uralkodó divat. Példa erre Michel Angelo »Mózes -e. Az istenné kikiáltott perzsa uralkodók nagyon finom aranyfonalakat sodortak fel az egyes szakállszá- lakra. "Különös specialisták bodoriníották fel és kenték meg illatos olajakkal az asszír gazdagok szakálla!. A szakáll becsülete a'középkorban is folytatódott. II. Frigyes törvénybe iktatta: ha valakinek a szakádat meghúzzák, a kilengő szakáilcibáló a sértettnek tíz, a bíróságnak húsz livrát tartozik fizetni. Kis kackiás szakállt viselt IV. Henrik, a gavallér király. A XIX. század legtöbb uralkodója újra divatossá tette a szakállviselést. így III Napoleon, 11. Lipót belga király, I. Ferenc József neve aranybelükkel van megörökítve a borbélyok törlénelmében. A forradalommal együtt születik meg az ellenforradalom. A szakádnak is meg voltak a maga ellenségei. Nagy Sándor levágatta katonáinak szakáilát, mert abba az ellenség könnyen beleragadhatotl. És eljött az az idő, amikor bolondnak titulálták az embereket szakalluk miatt A keresztes lovagok jó része nem- viselt már szakállk A történelem- órádon mindig nagy tetszést arat a tanár űr, amikor Szaladin szultán kis fiának történetét beleszövi a száraz adathalmazba. A kisgyermek a keresztény tábor csupaszarcú követeinek láttára sírva fakadt. Sohasem látott addig borotváltképű férfit. Nagy Péter orosz cár utálta a szakállas emberi azonban ezt az utálatot gyakorlati észjárással ki is aknázta. Elrendelte, hogy a szakállas oroszok adót kötelesek fizetni. Hogy ez az új adónem mennyire vált be, nem jegyzett fel adatot az orosz állam háztartása. A BAJUSZ Történetekben hasonlóan gazdag a bajusz történelme. A bajuszos és bajusztalan idők egymást váltogatták. Sokszor a bajusz közös frontot tartott a szakállal, sokszor ellene küzdött. A közös múlt szép emléke a lelógö po- iá-szakáll, amikor a hosszúra pedert bajusz szépen, harmonikusan simult a lecsüngő, szakállfürthöz. Az irlandi parlament 1447- ben kimondta, hogy minden angol gentleman legalább kéthetenként egyszer köteles bajn- • Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának világhírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással O. H ORVÁT HP IHRE műszaki vaskarasked&nél Zalaegerszeg Telefoni 54. 1941. május 3. frundák, 11 mikédók, prémezett kabátok, boák molykár elleni megóvása legbiztosabban ifj. LAKI SÁNDOR szácsmesternél =~- Zalaegerszeg, Bethlen Gábor u. 5. szál rendbehozalni. A híres angol gardának speciális joga volt külön hajuszviseletet kreálni. E jog miatt gyakran terrt ki háborúskodás a különböző angol ezredek között. Mind több és több ezred követelte és harcolta ki magának az ezredbajuszt. A Waterlooi csata után már a legtöbb angol tiszt bajuszt és szakállt hordott. Lassanként ez a divat is alábbhagyott. Az angolszász demokratikus szellem végre megengedte, hogy mindenki saját tetszése és akarata szerint viselhet bajuszt. A »selyem bajusz« és »hódító körszakáll« egyelőre olyan homályba sűlyedt, mint egy trónjavesztett uralkodó. Lehet, hogy valahol a sötétben várja, amíg a körülmények "ismét uralomra segítik, ez azonban ma még csak a jövő zenéje. Mégpedig egy nyügödtabb és — unalmasabb jövőé. Az urak egyelő, e nemi érnek rá. Egyéb gondjuk van, mással foglalkoznak. Majd, ha ezeket elintézték, talán olyan idő jön, amikor újra az lesz a probléma, hogy — nyírott-e a bajusz, vagy hegyesen pödört ? mfwwwwwwwvwwwwwwwww FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ Göcseji gyűjtemény részére a Nemzeti Hilelinlézet zalaegerszegi fiókja 50 pengőt adományozott, ami által ku- túrális megnyilvánulások iránt érzett készségének adott kifejezést. Kívánatos volna, ha mások is követnék a támogató példát, hogy a Göcseji Gyűjtemény mielőbb olyan állapotba juthasson, hogy a közönség számára megnyitható legyen. A Göcseji Gyűjteményben nyert elhelyezést Pataki Andor türjei szobrászművész által készített az a hatalmas gipsz-korona, amely alatt pihent a Szent Jobb Szent István évében országjáró körútja alkalmával Zalaegerszegen. Ezúttal megjegyezzük, hogy a vármegyék címerei már készülnek, háromnegyed része már elkészült. A gipsz-koronával és a címerekkel kapcsolatban az a gondolat merült fel, hogy ezek kü-' lön teremben helyeztessenek el, a majdnem 1 méter magas gipsz-korona 'a terem közepére helyeztessék, a falakra a címerek, jelképezvén ezzel a Szent Koronának nemes szimbólumát, a vármegyéknek, ezáltal a területeknek összetartozandóságát, a Széni Korona tanában megnyilvánuló országfenni ártó erejét. Egy, körülbelül 3 kilós mainmutcsonttal is gyarapodott a Gyűjtemény, amely az Alsóerdőnél lévő téglagyári földmunkák alkalmával került a föld színére. Kívánatos volna, hogy ilyen csontok, őslények maradványai, csigák, kagylók is megtmientessenek a .művelődés számára és ezeket beszolgáltatnák, amivel nagy szolgálatot tudnának tenni nemcsak a Gyűjteménynek, hanem a művelődésnek is. A hajdivat forradalma
