Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-26 / 94. szám
6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. április 26. A ruhatisztifás és a keimefesiós árainak szabálf^zása Illyefalvy Lajos árkorniahybizlos rendeletet adott ki arról, hogy a kelmefestők es vegylisztítók mennyit számíthatnak fel különböző ruhaneműek tisztításáért, illetve festéséért. A fiókhálózattal rendelkező cégek férfiöltönyért 6.70 pengő tisztítási, illetve 12.20 pengő festési díjat kéi&elnek. Férfiruha kabátjának tisztítása 3.55, festése 6.20, külön férfinadrágért a tisztítás díja 255, a festésé 460. Női kosztüm tisztítása 6.70., festése 1020 pengő. Egyszerű nőiruha tisztítása 470, festése 7.20. Ezekhez az árakhoz igazodnak egyéb ruhadarabok festési és tisztítási díjai. tjlyan cégek, ámeneknek nincs fiókhálózatuk, férfiöltöny tisztításáért 5 30 pengőt, festéséért 9 pengőt számíthatnak, iérfiruha külön kabátjának tisztítása 2.95, festése 5, nadrág tisztítása 205, festése 3.85. Női kosztüm- lisztílás 5.30, festés 7.90. Egyszerű síma női ruhatisztítás 3.75, festés 5.90. Sima nőiruha mosóvászonból: 2.85 a tisztítás és 5 pengőbe kerül a festés. Az új árak május 9-én lépnek életbe. TÓTH kabát ........."»'ll 111 Za laegerszeg divatos Ízléses ölesé Aclgányok A cigányság neve, származása, nyelve, vallása, a cigány faji jelleme, a cigányság babonája, halálfélelme, Irtózása a halottaktól Irta; Dr. Kéthely Sándor II. A glelecsorék, a letelepüli cigányok rendesen úgynevezett cigánybírák ellenőrzése alatt állanak, ezek nálunk a hatóság megbízottai s rendesen a helyi csendőrőrs besúgói is. Nem mindig megbízhatóak. Rokonsági törvényeikben egyként a matriarchátus nyomaira kukkanthatunk, a férjnek bizonyos tekintetben alárendelt állása van. A korlorárok- nál nem a nő került a férj törzsébe, hanem megfordítva, ia férj veszti él lörzsi liovátar- tozóságát s kerül át a menyecske törzsébe. Ez a nőknek tulajdonított, fentebb már érintett varázslatos hatalommal áll összefüggésben. A törzsek vándorlásaikban ősrégi jelekei használnak s egymással e jelek útján érintkeznek. E jelek : törzsjelek, vándorjelek, időszámítási s személyes jelek. Közös ügyeikben, ha ugyan ilyenek vannak, téli telepeiken, e célra összehívott gyűléseken döntenek. Néhány szót a cigány nevéről. Arany János a Nagyidai Cigányokban ilyen neveket alkalmaz: Csőri, Akasztó, Nyulláb, Degesz, Vigyori, Ivolop, Gyügyü, Nyeszegi, Pityke, Hives, Toportyán, Ennyi Káka, Habók, Irha, Diridongó, Dundi, Süsü, Juhgége, Kajsza, Lahoda, Hubi, Csúcsú j, Mokra, Csimaz. Ezek nagyjában költött nevek... A cigánynak négy neve van! Más embernek elég keltő, így is meg lehet különböztetni ; a cigánynak sokszor ez a négy neve is kevés ahhoz, hogy a többi romántól megkülönböztethető legy en \ 1. Keresztnév, 2. családnév, 3. nemzetség- név (gakkija), 4. minden cigánynak van gúnyneve is, ragadványneve! íme itt van például egy : János Kuru Fo- roszkero o Sosoj. Ami annyiL jelent, hogy Kuru János, a Forosz-beli, a nyúl ! De, ha a cigánynak elevenére akarunk tapintani, akkor inkább azt mondhatnék, hogy igazában nagyon is jól érzi magát a more név nélkül is ! A gyermek 10 éves korában voltaké pen nagykorú lesz, a szülők leveszik róla kezükéi, a gyerekeknek is »dolgozniuk« kell. Ennélfogva a fiúk hamar nősülnek, a lányok pedig szerelmi varázsitalhoz folyamodnak, hogy hamarosan férjhez mehessenek! A házasságkötésnél, lakodalomnál tapasztalt babonák, amulettek, óvó- és varázsszerek és báj ital ok ismertetése igen messzire vezetne!'E tekintetben az ethnografiisok elé utaljuk az érdeklődőket! Mindössze e ak annyit még. hogy vándör- 1 cigányaink szerint vannak, akik természet- ■ feletti tulajdonságokkal és erőkkel rendelkeznek. Ezek vagy öröklik e jeles tulajdonságokat, vagy úgy szerzik azokat a Nivósik- kal, vízi szellemekkel, vagy Phuvusokkal, földalatti szellemekkel való érintkezés útjánE varázslók működési köre betegségek gyógyítása, talizmánok, és fétisek készítése, a meglévő s jövendő szerencsétlenség elhárítása. Lakásaik, közelebbi életmódjuk, ünnepségeik, chiromanliájuk, kárlyavető, álamfejtő tudományaik, mint ilyenek, szentén csak kevéssé érdekelnek bennünket, legfeljebb csak annyiban, hogy e jeles tehetségek szerepelhetnek, mint bűncselekmények, körmönfont cigánylopások, csalások és rablások fondorlatos eszközei. Rendkívüli jelentőséggel bír azonban az a megállapítás, hogy cigányaink annyit foglalkoznak betegeik felépülésének, vagy elhalálozásának kérdéseivel. A felhasznált eth.no- grafiák kiemelik, hogy ennek az alapja abban a félelemben van, amellyel a cigányság általában a halállal s a halottakkal szemben viseltetik. A halál gondolata minden cigány lelkét a legszörnyűbb félelemmel tölti el.Egy ízben nyílott alkalmam megfigyelni a miskolci kir. ügyészség irodájában, hogy miként viselkedik az ember az akasztófa árnyékában. Megfeledkezett magáról a lettes és statárium idején beledurrantok a csendőrbe! Izgalmas órák voltak nagyon! A pesti hóhér is ott tanyázott már a miskolci fogházban. A kir. törvényszék büntető tanácsa csupa melegszívű emberből állott, az ügyet rendes bíróság elé utalták, de én még életemben sohasem láttam olyan szörnyen megviselt, szánalomra méltó alakot, oly fakó, sápadt, élettelen, lárvaszerű arcot, mint a mi legényünké, a vádlotté volt. Pedig ez a legény, nem cigánylegény volt. Láttuk rajta, hogy a gondolatai már nem itt a földön járnak; hogy megnézegettük, hogy sajnálkoztunk rajta, nem! izgatta. Egész lénye ki volt kapcsolva a jelenből, a környezetével milsem törődött már. Mindez semmi a cigánynak a haláltól való irtózásához képest! A cigánynak egész törekvése arra irányul, hogy elhalt rokonait kiengesztelje, hogy azok esetleg visszatérve a halottak országából valahogyan őt ne zaklassák s ne legyenek szerencsétlenségének okozói. Azért, ha a cigány-család valamelyik tagja megbetegszik, első dolga a cigánynak, hogy a varázslóasszonytól megtudja, vájjon felgyógyul-e a beteg, vagy meghal ? Csak mikor erre feleletet nyert, engedi a cigány- rokonság, hogy a varázsló a betegség démonát kikergesse. Kilenc démon van pedig: Meíalo (piszkos) — ez őrjöngést idéz elő, Lillyi (nyákos) — ez köhögést, vérhast, Tchulo (kövér, vastag) — hasfájást okoz, főleg az áldott állapotban lévő asszonyokat bántja. Tcliaridij (meleg, forró) — lázat idéz elő, Silalyi (hideg) — hideglelést okoz, Biloszo (Lőj lölő) — a főfájás, gyomorfájás s étvágytalanság okozója. Lolmiso (vörös egér) — ez a bőrbajok okozója. M incsesz ke (női nemű démon) — a vér- bajt okozza. Poreszkoro (farkas) —, akit a Poroszkor» első négy kutyafejével érint, nyomban meghal, akit azonban csak a négy macskafejével érint, bár nem hal meg nyomban, sohasem lesz egészséges! Hazánkban nagyon kevés törzs ismeri valamennyit, de ezek azok a démonok, amelyek a cigányt remegéssel töltik el. Ezek kiengeszteléséért a vahdprcigáiiy mindeme képes! Temetkezéseiknél követett szokásaikban is nyilvánvaló egészen sajátságos vallásos érzcl- meg alapszíneit a halálfélelem nyújtja. Amilyen vakmerőén szembeszáll a cigány a látható veszedelemmel, különösen, ha csapatostul jár el, főleg, ha szenvedély készteli, amily egykedvűen tűri a legnagyobb nyomort, a szánalmas Ínséget, Olyannyira félelemmel viseltetik a halál iránt, összes temetkezési szokásai ezen alapszanak. , Félelemben nyilvánul a holtak iránti tiszteletük s az elhalt ember nevét nem szeretik kiejteni. Á temetésre következő hetedik napon az éj beálltával az elhalt rokonai sátraiktól félrevonulva az elhunytat nevén szólítják s azt mondják neki: megvált a világtól, ne zaklassa az embereket, akik közé úgysem tartozik többé. Babonás félelemmel vannak még a meghalt s-rján fakadt virág iránt is, amelynek leszállítását halált okozónak tartják, de aki ily virágot szagol, legalább is elveszti szaglóké pességél, de azt mindenesetre! (Wlisloczky adatai, Pallas, külön melléklete.) wwwwwwwwwwwwwwwww Újságolvasáshoz nélkülözhetetlen az Á. T. I. zsebatlasz. Ára 50 fillér. Kapható a Zrínyi könyvkereskedésben. Igmándi keserű viz a természetes
