Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-26 / 21. szám
ÁRA 8 FILLÉR XMV. évfolyam. 21 szára 1941. január 27. HÉTFŐ. amm Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tcr 4. Teleí'on 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztár! csekkszámla : 49.368. Á liberális vi!á_g embere A világpolitika zajlá-ában, fegyverek zajában egyedül áll az ember. Az elszakadt, családi életéből kitaszított, különféle világnézeti harcokba sodort, magára hagyott ember. Akiből korok áramlatai igyekeztek kiölni az idealizmust, a leiket, hogy szolgálatába döntsék önző anyagi érdekeknek. Az ember földi hivatását félreismerték, lehúzták szemé t a magasságok nézéséből a sárba, megtépázták legszebb szárnypróbálgatásait s csak úgy és annyit tehetett, amit a hatalmon levők engedélyeztek számára. A gondolatot, amely a rendi állam szociális gondolkodásából kitaszította az embert a szabad verseny csalóka lidércvilágába. liberalizmusnak nevezi a történelem. Sok széppel, jóval kecsegtetett, szabadságot ígért, de csak azért, hogy szabadságot adjanak azoknak, akik hatalmon voltak anélkül, hogy biztosította volna az ember, a kisember tisztességes megélhetései. Aki erős volt, annak hatalma is volt, akinek nem volt anyagi ereje, azt nem védte senki az anyagilag tehetősek túlkapásai ellen s hiába volt a »szabadverseny« felirat a politikai zászlókon, a szabadság a valóságban nem érvényesük. Az állam tehetetlenül nézte a munkások kizsákmányolását, tehetetlenül nézte a kisipar lassú, de biztos pusztulását az aránytalan versenyben. A liberális gondolkozás nem engedte meg az államnak, hogy kinyújtsa kezét a gazdaságilag gyenge fél felé, hogy megvédelmezze, megóvja minden túlkapás ellen. Az ember magára maradt a gazdasági válságok közepette. A gazdasági nehézségekhez járult a családi élet válsága. A liberális, materiális köz- szellem kikezdte a nemzeti élet alappillérét: a családot is. Az anya dolgozó lett, kitaszították a kenyérkeresés v iharába : a gyermek magára maradt, a válások !ehető\ététele pedig rátette koronáját erre a házas- életre. A házasfelek a kényelmet néztek, az örömöket, amelyek mellett a gyermek csak haszontalan, megtűrt, vagy épen kellemetlen valami, akire nem vigyáz senki, csak a csillagok az égen. Az így kitaszított, felcseperedett gyermek lett a mai idők magárahagyott, egyedülálló embere. Ö van kint a viharban, körülötte durrognak, kattognak a hadiszerszámok, az ő vére festi pirosra a messze nagy- síkok havát. Ez az ember, aki alig ismerte a gyermekkor örömeit, mégis sokkal mélyebb, sokkal értékesebb, tartalmasabb lett. Egészen másképen látja és szemléli az életet, nézi a világot, amelybe világokat szeretne ültetni. Ez az ember melegebbé változtatná a Föld képét, békét, igazságot, sze- retetet keres, boldog családi életet akar s csak arra vár, hogy a béke eljöjjön végre s áldást hozzon nemzetekre, közösségekre, családokra. Amíg azonban ezt várja, ügyelnie kell arra, hogy az az átkos szellem, amit eddig síkéiül t legyőznie, de mégis ott setteng meglapulva mellette és nyomon kíséri, újra erőre ne kaphasson. Egy-két csökevénye még megvan s mint az alvószemek a fán, várja, hogy a duzzadó rügyeket valami rendkívüli körülmény elpusztítsa, hogy azután isj inét kihajthasson, virágot, gyümölcsöt hoz- - hasson. A társadalmi ellentétek, a liberáliz- j mus csőké vényei, a házasság szentségi jel- I legének visszaállítását ugyancsak a liberáliz- ■ mus felé hajló felfogások gátolják, a ve- } szedelmes és átkos egyke, mint az erkölcstelenségnek — sajnos — életerős hajtása is a régi liberális talajból táplálkozik. Az emberre lett embernek tehát féltékenyen kell őriznie bázatájékát, hogy a kellőképen ki nem tépett gyom újra föl ne verje udvarát s e! ne nyomja az erkölcsnek gyenge palántáit. ‘ Ila a keresztény erkölcsöket és a nemzeti I érzést tartjuk mindenek előtt állóknak, és j ha ezeknek követelményei szerint rendezzük be életünkéi, nem keli félni a múlt bűneinek visszatérésétől. De vájjon képesek vagyunk-e erre ? Nem veszítjük-e el szemünk fényét csalóka lidércfényben, nein vesz-e erőt rajtunk ismét a szeretetiepség, a mohóság ? Reméljük, nem és akkor az az átkos széliem nem találja meg azt a pontot, amelyre támaszkodva kiforgathatja sarkaiból a tőle megszabadult világot. (—) Meghalt Csáky István gróf külügyminiszter t I Ma reggel lesújtó hírt röpített világgá a | magyar rádió : kőrösszegi cs adorjáni gróf j Csáky István, Magyarország külügyminisz- í tere éjfél után 2 óra 20 perckor Ru- j dapcsten a Verebély klinikán meghalt. Bár I a vasárnapesti jelentések már elkészítettek i bennünket a legrosszabbra, azért, mégis re- ! ménykedtünk, mert hiszen a legutóbbi na- I pókban olyan jelentések érkeztek, hogy a : külügyminiszter állapotában javulás állott be, | rövidesen elfoglalja hivatalát és fogadja is : jugoszláv kollégáját, Gzinczár-Markovies küi- ; ügy-minisztert, aki belgrádi látogatását vi- j szonozza. A Gondviselés azonban máskép rendelkezett. A gyilkos kór a belgrádi látogatás utáni vadászát alkalmával támadta meg, amely azonban kezdetben nem látszott komolynak, de hazaérkezíe után orvosi kezelést követelt. Az orv ősi tudomány pedig nem segíthetett. Csáky István gróf halálával nagy csapás érte a magyar közéletet és diplomáciát. Akkor ragadta el a halál, amikor nagy diplomáciai tehetségének teljes kibontakozását az idők és viszonyok leginkább megkövetelték volna. Nála valóban az arra leghiva- tottabb kezekben volt a magyar diplomácia. Az elhunyt külügyminiszter 1894-ben született Segesvárott a honfoglaló Előd vezértől származó Csók nemzetségből. í 919-ben végezte a konzuli akadémiát és párhuzamosan a Pázmány Péter tudományegyetemet, ahol államtudományi doktorátust szerzett. Állandóan külügyi szolgálatban állott. Sok fontos külügyi utazásban vett részt. \ .György angol király temetésén és VI. György koronázásán Magyarországot képviselte. Nagy szerepe volt az első bécsi döntést előkészítő tárgyalásokon. 1938. november 13-án nevezték ki külügyminiszterré, 1938. december 13-án az ózdi kerület országgyűlési képviselőjévé választották és az 1939-i általános választások alkalmával 3677 szótöbbséggel Sopron mandátumát nyerte el. 1939. márciusában Kárpátalja visszacsatolásával kapcsolatosan fejlett ki szintén feltűnő diplomáciai tevékenységet. Hitlerrel, Mussolinival, Ribbentroppal és Cianoval folytatott több tárgyalása is mindig eredményes volt. Fontos diplomáciai munkájának eredménye volt a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás aláírása, legértékesebb munkája azonI ban kétségtelenül a magyar-jugoszláv örök barátsági szerződés létrehozása. 0 I Soha el nem hervadó érdeme az, hogy. I megbecsülést és sok barátot szerzett Magyar- 1 országnak, ami annak a bizonyítéka, hogy . mindig egyenes, célratörő úton haladt. Ev- , pózéi hosszú heteken at foglalkoztatták a I külföld sajtóját is. Az f94i. évi köitségve- ! tés alkalmával mondott beszéde mindenütt i feltűnő megelégedést keltett. 1940. március : 15-én tartotta. esküvőjét Grácban. Számos hazai és külföldi kitüntetés érte j Csáky István gróf külügyminisztert, akinek j halála valóban nagy vesztesége a magyar I közéletnek és a fiatal magyar diplomáciának. Érdeklődők Csáky Isi van állapota felől. í i Amikor a rádió bemondta, boav a külf J ÖJ 1 ügyminiszter állapota válságosra fordult, az I érdeklődők nagy tömege rohanta meg akli- ! nikát. Állandóan érdeklődtek telefonon a beteg állapotáról nemcsak Magyarországról, hanem küKőidről is. Hitler cs Ribbentrop amikor a beteg súlyos állapotáról tudomást szereztek. őszinte együttérzésüket, tolmácsolták táviratilag és Isten segítségét kérték. Halálos ágyánál. I A halál pillanatában felesége és húga térdeltek a külügyminiszter ágyánál, majd később a többi hozzátartozók is bementek. A halott mellett meggyújtották a gyertyákat, olvasót adtak kezébe és az ágva fölé virágot helyeztek. Az özvegy csak a hajnali órákban távozott el a klinikáról, miután melegen kezet szorított a vele együtt virrasztó orvosokkal. Chorin Ferenc gróf és felesége, a külügyminiszter feleségének szülei, amikor meghallották, hogy a beleg állapota aggasztóra fordult, azonnal Budapestre utaztak. A német hatóságok lehetővé tették, hogy akadály nélkül léphessék át a határt. A határig vonaton tették meg az utat, onnét gépkocsiv al 3 óra alatt Budapestié érkeztek. Csütörtökön lesz a temetés. Az elhunyt külügyminiszter temetéséről a
