Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-01-22 / 17. szám

AUA 8 FILLER XXIV.. évfolyam. 17. szám. 194!. január 22, SZERDA. ZALAMEGYE! ujsííg Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telelőn 128. POLITIK A I NAPILA P Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P MKm t Hirdetések díjszabás szerűit. Postatakarékpénztári csekkszámla : _49.368. Az összefogásra sohasem volt nagyobb szükség, mint a mai nehéz időkbe«. Üj területiket nyertünk, ver nélkül, nagyobb áldozatok nélkül. Ez köny- nyen hetykévé teszi a magyart, pedig most nincs ideje a künnyélni ú.skö<Iesnek, mert amit megszereztünk, azt meg is keli tartani. Még forr a világ es bennünket sok veszély kör­nyékez. E veszélyeket csak úgy tudjuk el­hárítani, ha — magvarok maradunk. Ma- gvH rsíigu; \ka i k elí erősen lenntarlani. iNckiink sajátos nemzeti értékeink vannak, amelyek különösen képessé tesznek arra, hogy a vi­lágnak ezt a részét, a magyar Dunameden- cét vezessük, irányítsuk és fejlesszük. Sa­játos nemzeti tulajdonságainkat messziről hoz­tuk magunkkal s még ma is sok van ben­nünk az ázsiaiból. Ezeket a tulajdonságokat mindig bátran keli hirdetnünk ország-világ előtt, — ahogy hirdeti a miniszterelnök né­metekkel. franciákkal és mindenkivel szem­ben. Sok tekintetben mások vagyunk, mint nyugat nagy népei, de Európának ezen a részén a magyar tulajdonságok szükségesek. Ezeréves fennállásunk minden ws/élv köze­pette bizonysága a mi igazunknak. Amit mi csinálunk, az az ezer év óta kipróbált ma­gyar lelkiség terméke, amit nem szabad oda­dobnunk, amivel nem szabad játszanunk, mert aki játszik ezzel, az lelkében nem tar­tozik ebez a nemzethez. Nálunk a nemzethez való tartozás nem azt jelenti, hogy valaki magyarnak, törzsökös ma­gyarnak született, magyar szülőktől, ded szü­lők ! ői származott, az országban él és őseik, itt éltek, hanem az, hogy vállalja a magyar nemzet közös feladatát. Nálunk mindenkor úgy volt, hogy akik ezt vállalták, azokat régi jó szokás szerint befogadtuk. Ez volt, ez ma is ós nem lehet más a nemzet fogalmunk. Ez­zel a nemzetfogalommal éltünk ezer évig, tar­tottuk meg magyarságunkat, voltunk és va­gyunk vezető népei a Dunamedencének. Ha egyszer elejtenénk, soha többet nem tudnánk feltámadni. A magyar nemzetfogalomnak óri­ási ereje van. Meghatározását nem kisebb em­ber jelölte ki számunkra, mint Szent István, a királyság megalapítója és országmegszer­vezője, aki megfékezte a pusztai magyart és fejét nyugat felé fordította. Az ő intelmei­ben olvashatjuk, hogy miiven erős a sok­nyelvű. sokszokású ország s előrelátása ala­pította meg a Dunamedencéhen az 500 évig minden erőnek ellenálló magyar birodalmat. Hogy ez alatt az idő alatt egyre véreztünk sa török és germán malomkő közé szorítva foly­ton morzsolódtunk, ez volt nagy tragédiánk. De amikor elült a harci zaj és egy kicsit is lábra kaptunk, mindig éreztük, vallottak és hirdettük a szentistváni tradíciót, elsősziilött- ségi jogunkat a Dunamedencében, hivatásun­kat kelet és nyugat határán a kereszténység és a kultúra védelmében. Ez a hivatástudat tett bennünket mindig erőssé, ellenállóvá a reánk zúduló csapások alatt és nem engedte, hogy egy pillanatra is lerogyjunk. Igaza van Teleki Pálnak, hogy ez a nem­zet, ha tartalmát és formáját is megtartja, hasznos lesz Európára nézve. Nemcsak azért, hogy mint értékes harcos bátor, találékony és ezermester nemzet marad fenn, de azért is, mert, ha valaki megnézi, hogy mi nekünk, ma­gyaroknak a fogalmunk a nemzetről és mi a fogalma a nyugat európaiaknak, azt hisszük, hogy a jövő a mi különböző számVazású em­berekéi összefogó nemzet-fogalmunknak ked- j vez. A világ tömörebb lett, lakottal»!), egyön- i letűbb, ma mindenki benne él. de mindenki a magáéval hozzájárulhat ahoz, hogy a világ boldogabb legyen. Hinnünk kell, hogy mi, magyarok még sokat tudunk eh ez a boldo­guláshoz segíteni. Diring őrnagyot, 1 a némei tan&*apatalc wezéc*« hmm tisztjét Biikapesiben I ! egy görög agyonlőtte i i í Bukarestből jelentik • A belügyminisztérium j a. következő közleményt adta ki r A január ! 19-ére virradó éjszaka egy külföldi illetőségű állampolgár revolverrel agyonlőtte Döring német vezérkari őrnagyot. A merénylő me - ncküini próbált, de elfogták. A né­met tiszt azonnal meghalt, ; A kormány a legszigorúbb intézkedésekéi j léptette életbe. A merénylet hátterének fisz- i lázasára a vizsgálat megindult. ; A román rádióban felolvasott kiáltvány- ! bél azt is megtudjuk, hogy a merénylő gö- j rög származású és öt lövést adott le a né- j met tisztre egyik bukaresti utcában, j A román fővárosban a helyzet zavaros és I tisztázatlan. A miniszterelnökség körül erős ! katonai készültség vonult fel. (0) ! Antonescu tábornok, mihelyt értesült Dö- ! ring német vezérkari őrnagy elleni merény- ] létről, értesítette a német követet, hogy rögtönhíráskodás alapján elrendelte a tettes agyonlövetését. Antonescu tábornok letartóztatta a görög kolónia 10 előkelő tagját, miután az első kihallgatások során kiderült, hogy a merénylő görög állampolgár. A román fővárosban nagy megdöbbenést váltott ki a merénylet. Bukarest lakosságát és főleg a vasgárdistákat felháborította az eset. Azt gyanítják, bogy a merénylet mögött az angol Sec­ret Ser vie húzódik meg. A bukaresti diákok által kiadott rophat nyíltan az angolokat vádolja a gyilkosság el­követésével. A vasgárdisták és a diákok a bemet követség és a miniszterelnökség előtt rendezett tüntetés során kifejezésre juttat­ták Németország iránti rokonszenvüket és az orgyilkosság miatti felháborodásukat. (MTI) A román közvélemény Döring német ve­zérkari őrnagy meggyilkolásáról hétfőn, a késő esti órákban értesült ja nemzeti diák- szövetség elnöke, Viorel Trifa rádióba ol­vasott kiáltványából. A kiáltvány szigorú bün­tetést követel a Romániában tartózkodó né­met csapatok egyik vezérkari tisztje meg­gy ilkolójának. A merénylettel kapcsolatban már hétfőn délután feltűnő remények tör­téntek Bukarestben. Pctrovicescu tábornok, belügyminisz­ter lemondott és helyét az erős ke­zéről ismert Dumitru Popescu tá~ ) borotok foglalta eb l l A belügyminiszteri változás hírére a Vas­• gárda az esti órákban népgyűlést rendezett j és követelte szintén Döring gyilkosának szi- j góró megbüntetését. A népgyűlés után aVas­• gárda tagjai tüntető felvonulást rendeztek ; Bukarest utcáin. (C), I Döring német vezérkari őrnagy ravatalára í a bukaresti magvar követség attaséja ma- l gyár nemzetiszínű szalagos koszorút helye- í zeit. (MTI) s 'Tegnap az esti órákban ideérkezett jelen- j tés szerint Döring őrnagy merénylőjét már í ki is végezték. Döring német őrnagy gyil- | kosa Sarantos 32 éves görög állampolgár, i Romániába a múlt év végén érkezett Bel- j grádból. (MTI). i Coring őrnagy meggyilkolásának részleteit • most hozták nyilvánosságra. Amikor az őr- ■ nagy több liszttársával a »Bukaresti« ven- : d égi őt elhagyta, egy férfi megtámadta és j revolveréből hatszor lőtt rá az őrnagyra. Az I őrnagy azonnal meghalt. A gyilkos el akart | menekülni és a közeli utcasarkon álló gép- < kocsiba akart beugrani, de több német ka­tona és a járókelők elfogták és lefegyve­rezték. A gyilkosnál egy hamis névre szóló Sanfranciskóban kiállított útlevelet találtak, Romániába ismét hamis néven török útfe­,| vcllel érkezett. Néhány napig egy rosszhírű szállodában lakott. Sok fontos külföldi irg- 1 tot találtak nála. Antonescu felhívást intézett a román nép­hez. A felhívásban figyelmezteti azokat, akik ; a külföldi izgatok szavára elégedetlenkednek , és zavarjognak, hogy 48 órán belül rendet fog teremteni a legerélyesebb eszközökkel i&, ha kell. Január 22. Paulai Szent Vincének, a lazaristák és az irgalmas nővérek rendje alapítójának neve- napja volt ma. Nagyon kedves napja a sző­lősgazdáknak, mert mindenik nagyon sze­retné, ha a népi szólás-mondás regulája va­lahogyan be is válnék erre a napra. Ha meleg, szép idő van, hogy olvad a hó, ak­kor bőséges szőlőtermésre lészen kilátás, mi­ként azt a csízió pattogó rigmusa is mondá­ja : »fia megcsordul Vince, tele lesz a pince« *,

Next

/
Thumbnails
Contents