Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-21 / 16. szám
LA iJ A M EGYE! U i S Át * 1941. január 121. Uj ipartörifényt kivannak az ipari érdekeltségek Az iparfejlesztési törvény ez év végével lejár. Egy évtizeddel ezelőtt keletkezett, amikor a magyar ipar még kialakulóban volt. Az elmúlt évtized nem sokban kedvezett a törvény végrehajtásának, mert olyan eveket éltünk meg, amikor nem az iparfejlesztés, hanem elsősorban az ipar fenntartása volt a legfőbb cél. Felvetődött a kérdés, vájjon a régi törvény maradjon érvényben, vagy új törvényt alkosson a parlament. Az ipari érdekképviseletek körében kialakult vélemény szerint inkább uj törvény benyújtását tartják célszerűbbnek, mert jelenleg lényegesen más helyzettel kell számolnunk. Az iparfejlesztésre még inkább kell gondolnunk, mint bármikor. Az ipar az a "hatalmas re- zervoár, ahol a népfelesleg megtalálja elhelyezkedési lehetőségét és biztosítja megélhetését, hogy más, egyéb vonatkozásról külön ne is szóljunk. Eredményes missziós munka Zalaszentgróton A Szociális Missziótársulat zalaszentgróti csoportja január második szombatján tartotta havi rendes gyűlését. Hubay Kálmán dr. járási tisztiorvos a most folyó társadalmi átalakulásról s az új világrendben a társadalmi egyesületek szerepéről tartott kimerítő és alapos előadást. Rámutatott az igazi szociális gondolkozásra, amely az Ínségbe jutottaknál keresi a nyomor okait és mindent megtesz, hogy azok megszűnjenek. Az elnökség beszámolt a karácsonyi segélyezésekről. Az iskolás gyermekek közül 13 felső ruhát, 4 fehérneműt, 7 cipőt, 12 kötött kabátot és 7 szeretetcsomagot kapott. Az öreg szegények között 70 kg. lisztet, továbbá kalácsot, dohányt és cigarettát osztottak ki. A karácsonyi segélyezéshez a tagok sütemény- , és kalácsajándékán kívül a helybeli Hitelszövetkezet 125 kg. liszttel és 25 pengővel a Zalaszentgrót és Vidéke Takarék 20 P- vel, Tóth Károly és Társa cég 5 pengővel járult. Az egyesület nagyszabású karácsonyi vásárt rendezett, amelynek tiszta jövedelme 133 pengő. A játékkészítés főirányítója Kova- csics Kálmánná alelnök volt. A szilveszteri teaest bevétele. 102.20 pengő. Paál Gézáné elnök indítványt tett az eddig is szokásos hólabda-teák megindítására. A gyűlés az indítványt elfogadta és a tea árát 50 fillérben állapította meg. Jelentések a zalai szőlők állapotáról és a borpiacról Zalabcr. A téli szőlőmunkák szünetelnek. Az újborok fejtése legtöbb helyen megtörtént, fejtés után a borok jól fejlődtek, sokat javultak zamatra és nem olyan savanykásak, mint az ősszel. A borpiac még mindig csendes, az árak változatlanok. Általános remény, hogy a tavasszal — amint a fogyasztóközönségnek kereseti lehetősége nyílik — a borforgalom is megélénkül. Tapolca. A szőlőkben a magas hótakaró és az erős, tartós hideg miatt külső munkálatok szünetelnek. A borpiac lanyha, a kereslet minimális és az aránytalanul kicsiny készletek eladása is nehéznek mutatkozik. Révfülöp. A szőlőket hó takarja, az erős fagyok minden talajmunkát lehetetlenné tettek. Nagyon kevés újratelepítés lesz az idén, mert az oltványok is nagvon rosszul sikerüllek és a gazdáknak nincs kedve a rossz bortermés mellett a szőlőkre áldozni. A borforgalom minimális. Az árak tartottak, ó- boroké 160—200 fillér, újboroké 120—150 fillér minőség szerint. Borkészletek úgy ó-, mint új boroknál igen kevés. A múlt heti olvadást ónos eső követte, majd erős fagy. Ennek kártételei majd tavasszal fognak mutatkozni, az előjelek azonban nem biztatók. Balatonfüred. A rendkívül hideg idő hátráltatta a szőlőmunkálatokat. Félő, hogy a tavalyi fagy által aműgyis sokat szenvedett lapályos fekvésű szőlőkben újabb fagykárok lesznek. A borpiacon úgy a kereslet, mint a kínálat meglehetősen lanyha. gom Zrínyi Ilona, Köveskútra ment férjhez, Hogyor .Józsefhez... Többen csodálkoztak a nevemen és mindenkinek az volt az első kérdése, hogy mikor magyarosítottam' meg a nevemet V... Otthon a falumban a főjegyző úr. Dér Ferenc dr. sokszor elbeszélgetett édesapámmal a családunk o red étéről. Apám bíró volt s így gyakran összejött hivatalos tárgyalásokra a főjegyző úrral... — Érdekes véletlen, hogv a húgomat Ilonának hívják ! -— .Jó nagyanyámnak volt a. kívánsága, hogyha fiú és leány unokája születik. azok Ilona és Miklós nevet kapjanak a szent keresztségben... A jó isten meghallgatta a kérését. Több testvérem nem is szüléiéit. így hát Ilona és Miklós lett a két unoka neve... — Van vaiami családi okmányuk a Zrínyi-családról ? Nincs nekünk kérem semmi írásunk, a szegény, földműves ember nem tud ilyennel foglalkozni... Édesapám keresztlevele Zrínyi névre szól. ugyanilyen a nagyapámé is, többet aztán nem is tudunk... Azt gyakran beszélgették a családban, hogy őseink nemes emberek v oltak. Hogy leszármazottja volnék-e a nagy Zrínyieknek, azt nem tuflom, ezzel nem is hivalkodnék, de büszke vagyuk a nevemre, amely annyira összefügg a magyar hadi történelemmel . . j Zrínyi Miklós tartalékos huszárszakasz ve- I zető családfájára vonatkozóan kérdést intéztünk a Magyar Családtörténeti Szemle őskutató intézetéhez, ahol Baán Kálmán, akiváló genealógus a következő érdekes felvilágosítást adta : Nem tartom kizártnak, hogv Zrínyi Miklós posta takarékpénztári alkalmazott ne volna leszármazottja a nagy Zrínyi családnak. A török vész elől számos család menekült fel Horvátországból hazánkba és ezeknek a családoknak több tagja jelentős szerepet kapott a magyar történelemben. A Zrínyiek egyébként a Subich horvát nemzetségből származtak és az 1100-as években már a család több tagja szerepet visz a magvar közéletben. A nemes Zrínyiek, sajnos. az 1754—-55-ös országos összeírásban már nem szerepelnek, a család leszármazottai ismeretlenek. A rendelkezésre álló genealógiai adatok szerint az utolsó Zrínyi, aki Zala vármegyében élt, Zrínyi György főispán volt. Az o fia Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér. Másik fia, Péter, horvát bán 1671-ben halt meg — mint a történelemből tudjuk, — lefejezték. A Zrínyiek utolsó férfitagja, János 1703 november 10-én, mint politikai elítélt, börtönben fejezte be életét... A családhoz tartozó leszármazottak Zerini néven ma is élnek Somogy megyében. A családtörténeti kutatás hazánkban még meglehetős nehézségekkel küzd, mert az ország ! 40.000 nemesi családjából a szakirodalom a felét sem dolgozta fel... Hogy Zrínyi Miklós gvülevészi derék honfitársunk a nemes Zrinyi-esalád melyik férfitagjának kései leszármazottja, azt a részletes kutatás esetleg pontosan kideríthetné. Zrínyi Miklós Zalából Budapestre érkezett A Nemzeti Újságban olvassuk a következőket : Nyúlánk, atléta termetű, 29 éves. Haja sötétszőke, ugyanilyen színű nyírott bajuszt visel. Szeme kékes-zöld. Homloka nyílt és okos. Arca markáns és katonás. Egész termetéről fegyelmezettség és erő sugárzik. 1912 december 1-én született Zala vármegyében, Gyülevészen. A csöppnyi faluban mindösz- sze 150 házra ügyel a bakter. A zalaszentgróti járásban talán ez a legkisebb falu. Katonaidejét Sopronban, a 3. huszárezrednél töltötte el cs mint szakasz vezető szerelt le. Mindössze három hónapja alkalmazottja a postatakarékpénztárnak, ahol a csekkellenőrző osztályon dolgozik, mint altiszt. Budán a 1 árogató-utca 10/b. számú villában ház- lelügyelő, nőtlen, római katolikus... — neve : Zrínyi Miklós ! Nem magyarosított a nevem — meséli érdeklődésünkre, — édesapám Zrínyi János volt, a nagyapámat Péternek hívták. A húHegedős Gyula. BUWIDAK rendelésre mértékűién legolcsóbban Ifj. Laky Sándor •xücsmeaternéR készülnek Alakításokat vállalok. ——n—SS— IIIIIHHIIHIIWWI III Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5.
