Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-01-12 / 9. szám

’ TTTY- ^TÍTr^ffWaÍÍl°g^™l3g-',g*waa{^^

« nekünk annyira álkos Benes Eduard, az alattomos Titulescu, megszűnvén az ezek által összetartott kisantant, a nagyszem gondolat valóra válhatott s az akadaly megszűntével Magyarország bekejobbjat nyújtotta Jugoszláviának, hogy a barátság és a béke aranyhídját megépítsék.

— Mivel minden szerződésnek rendszerint anyagi és gazdasági oldala és célja van, a két állam között létrejött szerződés is fokozni fogja azok eleílehetósegeil és biztosítani a szabad érvényesülésükhöz szükséges és megillető jogokat.

— |>e az anyagi oldalon, a rideg érdekeken kívül még erősebb bázisa a szerződésnek az a rokonszenv, amely a két nemzetet összekapcsolja : a töröktől mindkettő által elszenvedett elnyomatás : a hazaszeretetnek a legnagyobb áldozatokban megnyilvánuló ereje, az egész világ által elismert fékilinníhatatlan hareratermettsóge, a szélsőséges-irányzatok. ködös politikai elméletek azonos megvetése s ama felfogásokkal való állandó hadban állásuk, amelyek a hagyományok elhervasztásával fenyegetik á független állami létet.- — A lelkileg oly közel álló nemzetek közölt indokolt volt az egymás iránt való orientálódás. s most már a békének azonos szere tétén alapuló szerződés a Duna vö’gyé- ben a nagyrahivatutt magyar és jugoszláv nemzet nyugodt fejlődésének és gazdasági felvirágozásáílak biztos alapja és záloga. .

— A szerződés a két ország között állandó békét és örök barátságot biztosít, biztosítja a két nemzet életében a jobb jövő hajnalhasadását, s így a magyar kir. kormányt a szerződés létrejötte körül elért sikeréért üdvözlöm, s kérem elfogadni azt az indítványomat, hogy ez a minisz'e; elnök úr ő n agy m él t óságán a k azzal a kére’emmel adassák tudtára, hogy a szerződés második cikkében írt közös érdekli kérdésekben szükséges tárgyalásokat is mielőbb megkezdetni méh ózta ssék.

A. nagy helyesléssel fogadott beszéd után a főispán utalt arra, hogy szerződéseket köny- nyíl kötni, de azokat rendszerint nem szokták megtartani. Itt azonban más a helyzet, mert láttuk azt az örömet, amit a szerződés megkötése mindkét népben keltett s mert jól tudja a két, sokat szenvedett nép, menynyire egymásra vannak utalva. A megemlékezést jegyzőkönyvbe foglalják s kivonatban terjesztik a miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez.

....... Válaszok.

Ezután Brand Sándor dr. alispán válaszolt Koller István felszólalására, amit megnyugvással vett tudomásul a bizottság.

Kalith András pénzügyigazgató is válaszolt. Mivel a megyében nincsenek magas kiőrlésre berendezett malmok, felszólította a malmokat, igyekezzenek átalakításokkal a magasabb kiőrlést lehetővé tenni. Erről több malom tett is neki jelentést. Kérte egyben ellenőrzésre az ipar felügyelőt is, aki azonban arra hivatkozással. hogy nincs elegendő tisztviselő a hivatalban, ezt nem vállalhatta. Az ellenőrzést azonban megejtik és, ha azt tapasztalják, hogy nem történt magasabb kiőrlés, bár az megtörténhetett volna, megfelelőképen járnak el.

Maiatinszky Ferenc a rézgálicnak idején való beszerzésére hívta föl a figyelmet. Megemlítette, hogy a községi közigazgatás működésének zavartalan biztosítására kérte élőszóval is a belügyminisztert, aki közölte vele, hogy a kérdésben történt már elvi megállapodás, csak a pénzügyi fedezet hiányzik. Tarányi Ferenc dr. aziránt kér intézkedéseket, hogy a szőlőoltványokhan való részesítésnél minden szőlőbirtokos egyforma ellátásban részes ü 1 j ön.

Gyömörcy Sándor a tavaszi búzavetőmagnak idejében való kiutalását hangoztatja.

A főispán és az alispán megnyugtató válasza ii:áu rátértek

az esemény jelentésről

amit Szűcs Andor dr. tb. főjegyző terjesztett elő, majd

az állategészségügyről

2

ZALAMEGYEj ÚJSÁG 1941. január 13.

tett jelentést Kövesdv \ iktor dr. törvényhatósági főállatorvos. A viszonyok kielégítők. Németországba kiszállítottak decemberben 123 szarvasmarhát, 46 sertést, 476 juhot és UH) mázsa húst. Olaszországba 97 szarv asmarhát.

Az árvaszéki jelentést

Szeliánszky Nándor árvaszéki. elnök ismertette

A fogházak forgalmáról

Still Ernő dr. kir. ügvészségi elnök jelentette, hogy decemberben a zalaegerszegi törvényszéki fogházban 60 férfi és 10 nő volt letartóztatásban, a nagykanizsaiban 45 férfi és 10 nő. Beszolgáltattak Zalaegerszegről 1600, Nagykanizsáról 1060 pengőt a kincstárnak.

Az egészségügyi állapotok

Takács László dr. tisztifőorvos jelentése, szerint megegyeznek az előző hónapi állapottal. A heveny-fertőző megbetegedések közül csak a kanyaró, bárány himlő és járványos agy-gerinelob fordullak elő nagyobb számban, a többi a múlt hónapi színt alá szállott.

Dicséret az adózóknak és a hatóságoknak.

Kalith András pénzügyigazgató jelentette, hogy a folyó évi adóelőírásnak a balatonfüredi adóhivatali körzetben 105. a keszthelyiben 102, a letenveiben 90, a nagykanizsaiban 110, a novaiban 105, a sümegiben 101. a tapolcaiban 108, a zalaegerszegiben. a zalaszentgrótiban 104. Nagykanizsán 100. Zalaegerszegen 103 százaléka folyt be. A megyei átlag 101 százalék. Az előterjesztés után a pénzügy igazgató dicsérettel emlékevett meg Zala megye adózó közönségéről. Ez a szép eredmény minden erőszakot nélkülöző befizetés útján állott elő.

Tarányi Ferenc dr., majd a főispán is elismerésüket és köszönetüket fejezték ki a pénzügy igazgatónak és közegeinek azért a méltányosságért, amit úgy az adófizetés, mint a behajtás körül tanúsítanak.

Útépítései«, útjavítások a vármegyében

Vitéz Botos Gábor, műszaki tanácsos az államépítészeti hivatal december havi működéséről a következőket Jelenti :

A törvényhatósági és vicinális közutakra 3129 köbméter kő- és kavicsanyagot, az állami közutakra 1714 köbméter kavicsanyagot szállíttatott ki a hivatal.

A múlt évi összteljesítmény: 39.172 köbméter.

A hó elején beállott .hideg, fagyos időjárás és az ugyancsak fellépő havazás következtében valamennyi munkát le kellett állítani, kivéve a Kőanyagszállításokat. Az előbbit figyelembe véve a következő munkálatokat végeztük az elmúlt hó folyamán :

Hengerlés! munka folyt a 74. sz. Veszprém—keszthelyi ál!, közút 25.200—38.000 km. szakaszán és a mumor—kerkaszentmi- hályfai bek. úton.

Földmunkát végeztek a szljártóháza-zala- szombatfai, az alsóbagod—vitenyédszentpáli, a barabásszegi. a lickóvadamosp a német- falusi, a bajosai és nemesszeri bekötő úton, valamint a 751. sz. jánosháza—tőrjei főközlekedési közút 15.600—17.430 km., a 733 sz. zalabér—nagykanizsai főközlekedési közút bak—hahóti szakaszán és az iborfai községi úton.

Kőanyagszállítás folyt az iklód—bördőcei, a dötk—pakodi, és a kisszentgróti bekötő

utakon, valamint a bak—páka— szemenyei törvényhatósági közút 31.000—34.000 km;

szakaszán.

Műtárgyépítést végeztek a szécsiszigeti törvényhatósági kiágazás 2. sz., a 731. sz körmeiül—keszthelyi főközlekedési közút 28. sz., a bucsa-felsőmándi vicinális közút 32. és 33. sz. hidakon és a kerkabarabási kerká- patíiki hídon.

Műtárgyjavítási munka folyt a senyeháza — tornyiszentmiklós — murakeresztúri törvén} hatósági közút 61. sz. fahídján és az iborfai községi út 2 darab fahídján.

I trendőri kihágás az elmúlt hó folyamán 2 esetben fordult elő.

Az elmúlt hó fagyos időjárása úgy a kiépített, mint a kiépítetlen közutak állapotát kedvezővé tette, tekintettel arra, hogy a havazás következtében a közutakat hótakaró védi. A havazás lényegesebb forgalmi akadályt nem idézett elő. A folyamatos munkálatok végzését az elmúlt hó időjárása teljesen meggátolta.

A január 1-i kinevezésekkel kapcsolatban a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter Kőszeghy Károly, Lendvay Dénes és Pora Ferenc havidíjas mérnököket kir. s. mérnökökké nevezte ki : Somlyai Béla műszaki rajzolót pedig kezelővé.

He türelmetlenkedjék

a közönség, ha nem vásárolhat annyit, amennyit akar

Mindennapi tapasztalatok szerint sokan még mindig nem tudják, vagy nem akarják megérteni, hogy egyrészt a háborús helyzet, másrészt pedig az 1940. évi terméseredmények a legnagyobb takarékosságra és igényeinknek mély leszállítására kényszerítenek bennünket. Közszükségleti cikkeink terén a fogyasztásnak megfelelően nincs olyan utánpótlás, mint rendes körülmények között. Épen ezért nem is lehet szó nagyobbarányú bevásárlásokról, hanem meg kell elégednünk azzal, hogy a rendelkezésre álló készletekből csak kisebb adagokban részesülünk. A hatóságok gondoskodnak arról, hogy jusson mindenkinek és, — hála Istennek — jut is, csak ne akarjunk többet, mint amennyi a számítás szerint megillet berniünket.

Különösen n liszt és « rizs elosztása kiről tapasztalható egyeseknek türelmetlenJeo- dése amiatt, hogy nem vásárolhatnak egyszerre kedvükre való mennyiséget. Meggyanúsítják a kereskedőket azzal,, hogy másoknak többet adnak stb. Pedig hát tudni kell, hogy a kereskedők ismerik a saját érdekeiket s azért az a törekvésük, hogy minél több vásárlót szolgálhassanak ki. Az árút ők is csak korlátolt mennyiségben kapják és, ha sok vásárlót akarnak kielégíteni, —• — ami kötelességük is —, bizony egynek'- egynek kevesebb jut.

A nullás búzalisztnél rendelet szerint minden kiló után 3 kiló barna (egységes) lisztet