Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-03-29 / 72. szám
6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. március 29. >' ruhánk »Rózsaszínű illat«. A piaci kabát, tekintettel élemedett korára, megkaphatja a »Hervadt rézeda« nevet. A szürke tavaszi kosztüm, amelyik kifordítva »meg szebb, mjnt újkorában volt«, vegye fel a »Száz tavasz« elnevezést. De hiszen annyi a név, any- myi 3 lehetőség, ki-ki válogathat kedve szerint. A nők és a költők értenek hozzá, hogyan lehet széppé \ áltoztatni maguk körül a beborult világot. Pláne az olyan, aki legény a fatalpán ... ingóra. Ismerősöm végigvezet angóra tenyészetén és büszkén mutogatja nekem a selyemszőrű nyuszikat. Tökéletesen ismeri életmódjukat, táplálkozásukat, életmegnyilvánulásuk különböző szabályait. Szabad óráiban az angóra- nyúl tenyésztéséről olvas könyveket és néhány nevesebb tenyésztővel állandó levelezésben áll. A ketrecek körül rengeteg a dolga, takarít, etet, ápolgatja a kicsinyeket és — nem utolsósorban — azzal van elfoglalva, hogy a rengeteg érdeklődőnek ad felvilágosítást. Mert az angóratenyésztés ma már nemcsak elfoglaltság, de divat is, amelyet tevékeny fiatal hölgyek és pepecselő nyugdíjasok egyaránt követnek. Aki egyszer majd megírja mai világunk polgári történetét, ne felejtse ki belőle a nyúlfarniokat, amelyekben ezrével állnak őrt a puhaszőrű tapsifüle- sek, hogy a gazdának hivatalos feltételektől és szakképzettségtől függetlenül meglegyen a maga kis jövedelme és külföldi gyapjú híján továbbra is jusson melegítő holmi a didergő asszonynépnek. Láthatjuk : esztendők óta az »angóra« egyik legelterjedtebb divatjelszavunk, angóra a női kalap, a sál, a kesztyű, fehérnemű, a ruha, angóra díszük felnőttön és gyereken, mintha az élet érdessége ellen védelmezne hamvas-bársonyos tapintása. A nyulacskák, íme, kiléptek a képeskönyvek húsvéti hangulatú rajzaiból, ahol nyakukban selyemszalaggal őrizték a színes tojásokat! Bejöttek a városba, hogy segítségére legyenek a kispolgárnak. Hálával és elismeréssel gondolunk ezért reájuk és gyöngéden húzzuk összébb magunkon a bolerót, amelyet szintén nekik köszönhetünk . . . Templomban Lipics Gyula. Félelmes hangú, vad csaták között voltam meghajszolt, fáradt üldözött r de itt szívembe béke költözött. \ Ifüs templomodnak magánya övez — eljöttem Uram, mert mondtad : kövess ! s az önző világ odakint kövez. Homlokomról még csorog a vérem, mert csatáztam — Istenem a bérem fenséges, szent kezeidtől kérem. Itt becsukom haragomnak kését és a lélek legfényesebb ékét kérem Tőled : a szeretetet, békét. Mert odakint egyre nő a hajsza ; vigyorogva a Sátánnak arca titkon vágyik új, meg újabb harcra. És mi rohanunk vakon, emberek $• akit legyőztek, sárban hempereg — sokak szeméből könny árja pereg ... A zűrzavarban eltompul az ész. »Kain husángja« új csapásra kész ; csak egy suhintás : Ábel porbavész. Mérkőznek most is gladiátorok, s ha az egyik fél veszélyben forog, vivátot kiált millió torok. t völt a nép — amíg pohár csendül, a vak világ Isten ellen zcndiil, ^ elfeledve, hogy mennyire gyengül. v Az »új Babel« új csodára készül : eget-verő acéltorony épül, hogy a gőgnek szolgáljon majd ékül. Jaj ne tovább ! — poremberek elég ! reccsenve fordul a pokolkerék ... nézzétek ! milyen haragos az ég. Gyengül a fény, nő a világ zaja, — de túlharsogja az Isten szava : ; hideg van, fáztok — jertek hát haza t * Rákosi Viktor halhatatlan mestermüve Rendezte: Kaimé?* László A külső felvételek Erdélyben készültek. Premier vasárnap az Edisonban! Váltsa meg jegyét előre! Nem felejtünk! Március 31. 1915. március 31-én az 51. honvéd hadosztálynak a galíciai Tarnuvtól délre folyó állásharcai alatt történt, hogy a 302. honvéd gyalogezred kötelékében volt 409. honvéd zászlóalj előretolt állását az oroszok egy, körülbelül századnyi csoportja, rendkívül sűrű ködben, amelyben alig öt lépésnyire lehetett csak ellátni, nyilvánvalóan a rajtaütés * szándékával megközelítette. Amikor azonban az oroszok honvédeink közelébe értek, ezek fülelői figyelmesek lettek a gyanús zajra, amelyből pillanatok alatt orosz vezényszót is hallottak, anélkül, hogy a sűrű ködben célokat láttak volna. Erre a fülelők védekezés céljából már eleve oldalozó tűzre beállított puskáikkal nyomban megkezdték a tüzet, amelynek nemvárt hatása volt. Amikor ugyanis órák múltán a köd foszladozni kezdett s honvédeink beláthatták a századok előtti terepet, 26 orosz holttestet láttak a közvetlen közelben, míg 15 oroszt, akik a meglepő tűzre lefeküdtek és a hóba ásták magukat, foglyul ejtették. A fülelők felfokozott ébersége tehát, valamint az idejében és helyesen leadott tűz széj jelrebbentette a megriadt oroszokat és súlyos veszteséget okozott nekik. Sajnos, hogy ezzel az esetfél kapcsolatosan nincsenek névszerinti feljegyzéseink, miért is hálásak volnánk, ha olvasóink közül azok, akik neveket tudnának említeni, további kutatások érdekében, azokra felhívnánk a figyelmüket. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ cftsszonyofiJZeányofí Múltbeli cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy egy nő mily eszközökkel nyerhet meg egy férfit, most azt fejtem ki, hogy hogyan j lehet a férfit megtartani. Mert sokkal köny- nyebb egy idegen férfit elszédíteni, magunkba bolondítani, mint megtenni azt, hogy élet- társunk, mind jobban megismerve napról- napra újra belénk szeressen, még hozzá egy í fokkal jobban. Elhangzik az oltár előtt a »Holtomiglan- 'j holtodiglan«, s ezzel két — gyakran teljesen ellentétes természetű egyén — életvonala megindul közös életútján, amelynek párhuzamosan kell haladnia mindvégig. Pedig, de sokszor szétágazik e két óit már kezdetén. A házasság boldog, vagy szerencsétlen volta elsősorban a nőn fordul meg. Az a sók sze- 1 rencsétlen házasság, megannyi derékbatört élet, szomorú képét tárja fel a nők hiányos alkalmazkodó képességének. A férfi inkább uralkodó természet, ideig-óráig lehet rá hatni, vezetni is, de a természet nem tagadja meg önmagát s így az asszonynak kell hozzá idomulnia. A férfi, mint a ház »ura«, kis •családja »feje« uralja birodalmát : otthonát, amelyet élettársa ügyessége, leleményessége tesz barátságossá, kedélyessé. Nem gondolnak arra az asszonyok, milyen mérhetetlen hatalom van kezükben, mennyire megváltoztathatja a család hangulatát egy szava, menynyire az ő lelkének tükörképét mutatja férje és gyermekei kedélye. Milyen csodás ereje van a vidám kedvnek. Vélemény különbségek, szeszélyes durvaságok pillanatok alatt eltűnnek egv-egy kedélyes szóra. A kedves, vidám köszönés jövet-menetkor mennyivel többet ér az ajándéknál, mert míg ezt pénzért adják, amazt szeretettel, jósággal kelL megfizetni. v j Ki uralkodik otthon ? Ki az úr a házban ? — ez mmd oly kicsinyes kérdés, amely, nem okozhat szakadást egy mély, bensőséges családi életben. Uralkodjék a szeretet s a vele járó megbocsátás. Legyen úr a harmadik, aki fölött önkénytelen egymásba simul az ütésre emelt kéz, kisimul a haragvó homlok, midőn Isten parányi képmása rájuk mosolyog. Az okosabb soha nem akar parancscsal, haraggal érvényt szerezni akaratának, hanem vár és hallgat, vagy lemond csendesen. Még a legokosabb ember is önmaga ellen harcol, ha akaratát erőszakkal viszi keresztül, a másik ellenzése dacára. Kicsinek látszó dologból származhatik a legnagyobb veszedelem a boldog házasságra nézve. Ha valamin összevész a házaspár, mindegyik a másiktól várja „a békülést, de mivel az, ugyanez okból hallgat, hát »én csak azért se kezdem«. így persze mindketten elkeseredettek, csalódottak, az asz- szony sírva panaszkodik anyjának, a férj pedig barátjait tüzeli nagy hévvel »sose nősüljetek meg, kutya élet a házasélet«. Pedig csak önmagukba kellene nézniök s mindjárt megtalálnák a hibát. Minden szerencsétlenség között, amely valakit érhet az életben, legnagyobb a háziviszályból, örökös perpatvarból ered. Házon kívül bármilyen baj érje az embert, a családi élet enyhülést, vigaszt nyújt. Egyetlen egy asszonynak sem érdeke, hogy készakarva feldúlja családi otthonát, pokollá tegye hozzátartozói életét. Ha a hozzáfűzött reményeket nem váltotta be a "házasság, a ragyogó illúzió szertefoszlott, ne a család érezze meg. A leánykori álom elmúük, utána jön a valóság : az élet. És ez az élet sokat kívánt mindig a nőtől, a mai kor asszonyát különösen nehéz próba elé állítja. De a súlyos kötelességek, gondok, mind szertefoszlanák, midőn az emberi élet első szava csilingel felé e szóban : »édesanyám«. Ezért a szóért érdemes vállalni minden szenvedést, amely a n»t — feleségeket és anyákat — az élet hős- lelkű királynőivé teszi. Újhelyi Anna.
