Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-01-11 / 8. szám
2 ZACAMEGYEl ÚJSÁG 194 1. január 1!. Zalai kultúra 1778-ban A lelki és szellemi élet irányítói, a kultúra terjesztői régebben a papok es az iskola- mesterek voltak tisztán. Mivel a lekor az ^ állam ezzel még alig törődött valamit, az^ Egyház gondoskodott nemcsak templomokról, hanem "iskolákról is. A következőkben is mindig szem előtt kell tartanmik, hogy a török 150 esztendeig pusztított itt nálunk, nyilvánvaló tehát, hogy teljesen kielégítő állapotot ekkor. 1778-ban. még hiába is keresnénk. Szily püspök különben Nyugat-Zaiá- ban a 2049 négyzetkilométer területen 27 plébániát és 30 iskolát talált. A 27 plébánián 43 pap működött : 27 plébános és 16 káplán. Egerszegen és Alsólend- ván már ekkor kettő és még 12 helyen 1—1 káplán volt. A papok közöl 35 magyarnyelvű, 3 horvát-, 3 vend- és 2 vegyesnyelvű faluban született, de csak 27-nek a neve magyar. Különben 28 zalamegyei. 13 magyarországi és 2 horvátországi származású. Koruk. A plébánosok átlag a férfikor delén állnak. Harmincon alul 3. 30—50 éves 18, 50—60 éves 4 és csak "kettő van a 60 éven felül. Legöregebb Vive István alsóbagodi plébános, 67 éves, aki már 30 éve működik itt. A káplánok : 30 éven aluli 7, felüli pedig 9. Képzettségük : 42 szemináriumban. 1 pe~ Ylig a nadasdi születésű Horváth Mihály ba- gonyai plébános, magánúton végezte el a teológiát. 15 Zágrábban, 10 Veszprémben, a többi pedig Bologna, Győr, Grác, Becs és Róma szemináriumában végezte el hittudományi tanulmányát. Magyarul mindegyik tud. De Korossá Ferenc bántornyai és Kerner István tótszent- mártom plébánosok csak közepesen. Kilenc pap (a latinon kívül) csak magjaiul beszél. a többi azonban legalább még egy nyel-, ven. Sőt akadt 9 pap, aki a magyar nyelven kívül még 3—4 nyelven is beszélt. Működésükről Szily püspök sok dicséretes dolgot mond el. Persze hiba is akadt. A söjtöri plébános például még mindig nem vezet anyakönyvet, holott már 8 éve itt működik. A plébánosok jövedelmét is leírja Szily. Egy 1732. évi királyi rendelet előírja, hogy minden plébánosnak egy telekiiyi birtoka (20 —30 hold szántó és rét) legyen. Azonban itt még 1778-ban is a plébánosok háromnegyed részének nem volt ez meg. Pótlást, illetően az előírt terület megadását a buzgó püspök ismételten sürgette, habár sok helyen eredménytelenül. A birtokhiány"t azonban némileg pótolták az egyéb jövedelmek. így a karc, a tizenhatod. a faezás, a stóla és a munkaszolgáltatás. A karc gabonából és pénzből állott, amelyet minden telkes jobbágy fizetett. Rendszerint egy telek (20—30 hold) után egv pozsonyi mérő búzát vagy rozsot és 6—9 krajcárt. A zsellérek csak pénzt adtak. A tizenhatod az egyházi tized tizenhatod része, amelyet a jobbágyság adott majdnem műiden termése után. Minden plébános any- nyi fát kapott, amennyit csak el tudott tüzelni. Stólát pedig minden egyházi cselekmény után »tizenheted-díj« címen kapott. Azonban az így bejött, »helyi« javadalom nem ment épen sokra. Hiszen 15Ó forinton alul \olt a jövedelme 9 plébánosnak, 150.300 forint volt a jövedelme 10 plébánosnak és 300 forinton felül volt a jövedelme 8 plébánosnak. Akadt azonban plébános, akinek a helyi javadalma még a 100 forintot sem érte el. Sardi .József hash agyi plébános helyi java- dalma mindössze évi 72 forint 45 és fél krajcárt tett ki. Azok a plébánosok, akiknek a birtok-jövedelmen es stólán kívül a 150 forint jövedelme nem volt, a lelkész! alapból kiegészítést kaptak. 12 plébános kapott így 26— 75 forintot évente. Mint említettük, Szily püspök 1778-ban 30 faluban talált iskolát. Éspedig 26 plébániás helyen és 4 fíliában : Lövőn, Rigyácon, Tófejen és Vaspörben. Az iskolák alakulása rendszerint a plébánia alapítással egyidőben történt, de néhány helyen előbb volt meg az iskola, mint a plébánia. Például Söjtöiűn az iskola 1756, a plébánia pedig csak 1770-ben alakult. Tulajdonképen iskolák nem is voltak, hanem csak tanítói lakások, amelyek 3 kivételével, mind iából valók, zsúppal fedve. A 3 kivétel is nem téglaház, hanem sövény. Mindössze 18 tanítói lakás jó, a többi nem. A tanító lakása egy szobából, konyhából, kamrából és sok helyen egyéb melléképületekből állott (pajta, pince). Rendszerint a tanító lakása volt az iskola is. Csak 12 beíveli volt már külön iskolaterem is. A 30 tanító közül 20 magyar nevű. 28 jól beszél magyarul, kettő épen csak hogy. Viszont 17 csak magyarul beszélj de akad kettő, aki 3 nyelven is. Kettő nemes, a többi jobbágy ivadék. 26 Zala megyében született. Képzettségük az elemi ismereteken tói alig terjed. Viszont a zalaegerszegi segédtanító absolutus retor (VT. középiskola). Kötelességük : a tanítás, a kántori teendők végzése, a harangozás, virrasztás (halott mellett) és sok helyen a jegyzői ügyek Benedek Lajos táborszernagy, a szabadság- harc elbukása után bekövetkezett elnyomatás korának egyik főkormányzója, az 1860-ik év szeptember 9-én. Budán kelt rendeletében szigorúan eltiltja a Himnusznak és a Szózatnak nyilvános alkalmakkor való éneklését. z\ betiltó rendeletét leküldte az összes megyefőnökökhöz, hogy azok ismét tudomásulvétel és miheztartás végett közöljék az alsóbb hatóságokkal. A németnyelvű leírat magyar fordításban a köv ctkezőképen hangzik : »V legutóbbi időkben nem ritkán megtörtént, hogy a templomokban, különböző ünnepségek alkalmával profán énekeket énekeinek. mint amilyen név szerint a »Szózat« (sic!) és a »Kölcsey:1 limnusz« és ezeket az énekeket, mi több. még a prédikációkat is »Éljen«-uel és egyéb profán tetszésnyilvánításokkal kísérik. Az idevágó nyomozásokból kitűnik, hogy az ela jla kihágás nem. egyszer olyan emberek műve, akik sohasem tartoztak az illető hitfelekezetekhez, vagy legalább is máskor távol tartják magukat mindennemű istentiszteleti cselekményektől. Ebből kétségtelenül kiviláglik, hogy a templomot és a templomi ünnepségeket izgató tüntetésekre akarják felhasználni, annál is inkább, mert az agitátorok úgy gondolják, hogy ott megtalálják azokat a néptömegeket, amelyekhez máskülönben nehezen férhetnének hozzá és ügy vélik, hogy az istentiszteleti ténykedések külszíne alatt büntetlenül maradnak. Ennélfogva indíttatva érzem magamat, hogy azzal a megkereséssel forduljak a hercegprímás árhoz, az érsek és püspök urakhoz, valamint a szuperintendens urakhoz, hogy a templomoknak és istentiszteleteknek a mondott esetekben megnyilvánuló megszentségtelenítése ellen egyházi úton intézkedjenek. Tehát mindezekre való tekintettel felszólítom a megyefőnök urat, hogy a templomokkal való ilyennemű visszaélés kísérleteit, ahol a szükség úgy i hozza magával, a helybeli lelkészekkel vitele is. A tanítás rendszerint olvasásból, I írásból és a négy (számtani) alapműveletből állott. 1778. óta immár néhány helyen a földrajz és az állampolgári jogok cs kötelességek is tantárgy volt. A tanulók száma kevés. Sok helyen egykét tanuló akad. A 30 iskola tanulóinak száma alig haladta meg az 500-at. Már az 1.76L és 177L évi összeírás is folyton azt panaszolja, hogy a szülők nem engedik a gyermekeket iskolába, hanem ehelyett elküldik a legelői'c — Barmokat őrizni. A tanítók jövedelme a tanítói föld hozamából, a karcból és egyéb járandóságokból áll elő. Azonban az egész nem sok. néhány, helyen alig több 20 forintnál. így a lövői iskolamesternek mmdössze 22 forint 50 krajcár a jövedelme. De 1.00 forinton felüli is akad. Például az alsólendvaié. A zalaegerszeginek meg épen 133 forintos »mammut jövedelme« van. Mindebből láthatjuk, hogy népoktatásunk 1778-ban még eiég kezdetleges állapotban volt. (Amit írhatunk nyugodtan a török számlájára !) Sem az iskolai épületek állapota, sem a tanítói jövedelmek, sem a tanulók száma nem volt kielégítő. Nemcsak mi látjuk ezt így, hanem már Mulay János veszprémi kanonok, egerszegi plébános is így látta. Meg is írta 1771-ben a helytartótanácsnak : hogy az iskolamesterek tisztjüket jobban tud ják végezni, gondoskodni kell, hogy az iskolába több tanuló járjon és az iskolamesterek különb jövedelmet kapjanak.... egyetértőén akadályozza meg s a kezdeményezők és vezetők ellen a legnagyobb szigorral járjon el. Egyszersmind felhívom figyelmét arra is, hogy az énekeknek, nevezetesen pedig a fentebbi két éneknek közös elenekléscvel való visszaélést, még színházi és más művészi előadásoknál is elharapód- zik, sőt ez már előre meg van állapítva az által, hogy a műsorba, vagy a hirdetésbe is beleveszik. Az ilyen műsor, vagy az ilyetén hirdetés nem engedhető meg és abban az esetben, ha mégis kénytelen volna a közönség az ilyen előadáson résztvenni, a vétkesekkel szemben hivatalos szigorúsággal kell eljárni. Egyáltalában különös kötelességéül kell tennem, hogv a színházi törvényeket és nyilvános előadásokra vonatkozó utasításokat a legszigorúbban alkalmazza. Benedek s. k., táborszernagy.« Az a kormányrendszer, amely az örökös tartományokkal együtt Magyarországnak is az ausztriai összbirodalomba való beolvasz<- íását volt hivatva elősegíteni, nem tartotta a saját elnemzeti enítő politikájával össze- egyeztethetőnek a magyarság nemzeti öntudatának megnyilatkozását. Azonban arra is rá kellett előbb-utóbb eszmélniük az abszolutizmus vak eszközeinek, hogy a magyarságnak a létéért cs fennmaradásáért vívott szabadságharc leverése után behozott elnyomatás rendszere egy- időre elkábíthatta és földre sújthatta ugyan az agyonsanyargatott nemzetet,' ámde erős nemzeti érzését, nemzethűségét és nemzeti öntudatát nem irthatta ki. Valóban a ma- gyai történelem leggyászosabb korszakainak' egyike az a másfél évtized, amelv Világos után borult Magyarországra. i. Világost követte ugyanis Haynau bosszút lihegő katonai rémuralma, majd Bach Sándor osztrák belügyminiszter polgári önkényül alma : a Bach-korszak. Az országot öt ke- ruletre, districtusra osztották, amelyek élér« főispánokat állítottak, akik engedelmes híveikkel : a kerületi főnökökkel, német és küEgved Ferenc. A Himnusz és a Szózat a ßach-korszakban
