Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-03-14 / 61. szám
2 ZAL4MEGVEÍ ÚJSÁG 1941; március 14. 4 ÉRTESÍTÉS! fr Március 20-án lesz a gyümölcstermesztési értekezlet Hazánk agrárország, mezőgazdasági termékei tehát elsőrendű fontossággal bírnak. A háborús idők fokozott jelentőséghez juttatják minden mezőgazdasági termékünkéi. A háború elmúltával számolnunk keli a tengerentúli országok ölesé termékeinek éles versenyével. s a versenyben csak a minőségi árúval fogjuk megállni a helyünket. Űrre az időre már most kell előkészülnünk. A múltban gyümölcsünk és zöldségtermesztésünk termékei könnyen és jé piacra találtak. Hibák azonban mutatkoztak, s ezeket a hibákat ki kell küszöbölni. A hibák termesztési adottságokból erednek. A földművelésügyi minisztérium ennek az országosan fontos célnak az érdekében értekezlet-sorozatot indított meg, amelynek megtartásával a Gyümölcstermelők Országos Egyesületét bízta meg. Ezeket az értekezleteket több vármegyében igen nagy érdeklődés mellett már meg is tartották. Vármegyénkben az értekezletet a Gyümölcstermelők Zalavármegyei Tagegyesüíetc rendezi, s az 20-án 11 érakor a vármegye- háza nagytermében tartják meg. Az értekezleten képviseltetik magukat az országos hatóságok is. s az elnöklést Gyömörey György GyOE elnök, volt zalai főispán vállalta, Az értekezleten megvitatásra kerül Zala vármegye összes gyümölcs- és zöldségtermesztési kérdése. A Vármegye termesztő -közönségének kívánságait a lent közölt tárgysorozat szerint u helyi viszonyokkal teljesen ismerős termesztők és érdekeltek ismertetik. Az előadásokat vita követi, amelyhez mindenki hozzászólhat, sőt kívánatos, hogy minél nagyobb számmal vegyenek részt a vitában minden tárgykörnél, hogy ezzel is hangsúlyozzák vármegyénk súlyos és haladéktalan megoldásra váré termesztési kérdéseit. Az értekezlet tárgysorozata a következő : 1. A Gyümölcstermelők Országos Beszerzési és Értékesítő Szövetkezete működését és célkitűzéseit ismerteti Károlyi Gvörgv gróf földbirtokos. 2. Általános termesztési viszonyokról tart előadást Hámori Mátyás intéző. 3. A tápanyagpótlás kérdéseit \emestóth\ Szabó Jenő földbirtokos ismerteti. .4. Területi kérdésekről vtátav János föld- birtokos tart előadást Telepítési kérdésekről (art előadást Háry István földbirtokos. 6. A védekezési kérdéseket Pörneczi József gazdasági tanácsol: ismerteti. 7. Elhanyagolt gyümölcsösök hozama fokozásáról tart előadást Nagy András földbirtokos. 8. Értékesítési, feldolgozási kérdéseket ismerteti Hámori Mátyás intéző. 9. A zöldség te rmesztésről tart előadást Ka- zay Gyula városi főintéző Az . értekezlet nyilváníts,; .a rendező egyesület ezúton is meghívja arra az érdeklődőket. Ezt megelőzően 10 órakor ugyanott farija közgyűlését a Gyümölcstermelő Egyesület. Nagykanizsának leírása Vályi András universitasbeli professzor könyvében: III. Kanizsa. Canisia. Mező Város Szala Várni, földes Urai külömbféle Uraságok, lakosai katolikusok. és 6 hitüek, fekszik Iharoshoz kél mérföldnyire. Eredetét vette, e: hajdan az egész vidéknek erőssége, ama nevezetes Kanizsai Nemzetségtől, melly azt építeni kezdette. s nevezetét is tőle vévén ma is fenn tartya. Régi erősségének, és e’ Város fekvésének is minémüségét emlékezetben hagyta Istvánfi L. XXXII. p 774 II. Sokáig birtokokban vala e’ Város, és hajdani erősség Kanizsaiaknak, míg végre Kanizsai Urszulát feleségül vévén Nádasdy Tamás ennek birtokába jutott, a' kitől II. Makszimilián B. Monostorral el tserélte vala. Mihelyt az erősség ennek hatalmába eseti, azonnal el annyira meg erősittetett, hogy a* benne tevő őrizetnek segedelme által, az egész szomszéd tartományoknak bástyája, cs oltalmazó ereje vala, ’s a’ körül lévő kissebb kastéllyoknak meg erős- sittetések felöl is törvényt hoztak vala a* Rendek. DECR. MDLXXIN Art XIII. Szeren! sós vala Kanizsa Vára. inig Tahy volt annak Fő Kapitánya, mert ámbár tsak. száz katonákkal oltalmazó azt. mindazáltal példás vitézséggel el verte az Ozmánokat, a” kik ide Sziget Várából jöttek éjjel véletlenül, noha akkor lábaira beteges vala : de minelcutárma A1 a)>i Gáspár levele utánna V Eő Kapitány ki kémlelvén az Ozmánok, íiogy a* mienk, s kivált Alapi. a farsangi mulatozásban nagyon elmerült volna, tsakírdság által be rohannának a Várba ’s mindeneket feltörvén, prédával megterhelve mentek el, a’ Várnak sérelme nélkül. Lásd Istvánfit Libr. XXV. p. 532. és Orteliust Part I. p. 119. Anti akti tánna 1577dikben a’ ménkő ütött vala bé a' Várba, ’s a fel lobbant puskapor által igen nagyon megkárósittatott, *s azon kívül 300 őrzők haltak meg e’ szerentsétlenség miatt, és a’ Várnak Fő Kapitánya is hozzá tartozóival egyetemben. Még szerentsétlenebb esete vala 1590dik esztendőben, melly a’föld indulás által, és a* raboknak felgyújtott nagy égések által származott, midőn tsak nem az egész. Város el égett. Eléggé gondoskodott ugyan a’ Tsászár, hogy az ellenség az ostromtól elhajtassék, ele myit hogy ezek magokat alkalmasan helyeztették, a’ mieink pedig eleséggel nem igen bővelkedtek. Paradisius akkori Fő Vezérnek félelmes meg gondolatlan siettetés^' miatt a’ Vár 22. Octóberben fel adatott az Ozmánoknak, szabad elmenetel engedtetvén az őrzőknek, ’s egyebeknek, mely vakmerő tséle- lcedetéért kévéssel e’ szerencsétlen tette után, a’ Tsászárnak parancsolattyára meg is ölet- t etett. Ennek utánna a’ kis Hazzán Pasa veve hatalma alá a’ Várat 900. Ozmánokkal, mig serege sok kéxleléseire szerentsésen meg szaporodott, és ámbár a’ Tsászáriak igyekeztek vala meg akadályoztatásokban, észre vévén érkezéseket Béla Vár, és Viz Vár kö-z zött ; de károk nem tellyesittetett. Szerentaé- seu folytatták ez alatt a’ Tsászáriak a’ Várnak ostromlását, mert már a’ Várnak kél védhelyei, a’ Várnak belső kapuja felett volt magas toronnyal egyetemben egészen le ron- laiiatíak, ’s ha a" Iiástyák, es tavas motsárok az ostromlókat nem akadályoztatták volna, bé rontást tehettek vóna a’ mieink : de ezzel az ellenség meg nem tsökkent bátorságában, sőt inkább a1 mieinkre minden lehető móddal tüzeltek vala. Annakutánna OrMély tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy üzlete met, a mai kor igényeinek megfelelően kibővítettem és külön elválasztott, fővárosi nivóju női késs kabát, koutüm és ruhaosztélyft létesítettem. Ezek a munkálatok befejezés előtt állanak és az itt addig szünetelő eladás f. hó 20-án megkezdődik. Szives pártfogást kér TÓTH GYULA úri és női szabó, úri divatáru, szövetkereskedő féusnak intézete alatt fákkal, és különbféle zsákokba tömött eszközök által kívánták,' ’:í munkálkodtak és elég fáradságosan a’ Tsá-* száriak, hogy a’ posványon által a’ Várhoz menedék helyet készíthetnének : de kevés ío 7 ganattal, mert észre vévén az ostromlottak Orfeüsnak meg lövettetését gyakorta ki jco hanának a’ Várból, még. pedig az őst romlók-, nak nem kevés károkra. Végre maga Ferdinand is majd szerentsétfen leve. Maximili- annal, és a’ többi Fő Tisztekkel egyetemben mert észre vévé a’ nagy világosságot az Ozmánok a’ Királyi sátorban, egyenesen belé lőttek, szerentséíe sérelem nélkül. Győződéi - meskedvén az alatt Merkurián az Ozmánokon a' Budai Muratesnek, és Ibraim Vezérnek fejeket, mellyek a’ Tsászárnak ide küldettél- tek, fel szegezték a’ Várbelieknek szemlélésére, hogy a’’ Várnak fel adattasátás ez által siettetnék. Nem hogy meg félemletíek' volna ezért az Ozmánok, sőt inkább elkeseredvén boszu állásra gerjedtek fel, és a’ mi-f einket rész szerén! visszanyomták, rész sze* rént pedig a’ berontástél vitézül meg. akadá-; lyozták, melly történt vala 1601. 28 dikOctob. Segedelmekre érkezett ugyan a’ Tsászár iak- nak 6000 gyalog, és 2000 lova3 néppel Roz- vurrn, de az őszi alkalmatlan idő, és a’ sok ki állott sanyaruság miatt meg tsökkent ereje a’ hadi népnek, és az ostromlás is hidegedül kezdett. Eleget törekedett ugyan Rozvurm fel gyújtani az ostromlásnak tüzet : de mind az idő, mind a’ sok szomorúság el)aakasztváu végre a’ hadi sereget, az ágyuk a’ földbe fagyva, a’ sátorok, és puska por tűz- által emészttettek még, a’ betegek pedig nem lévén módgyok a’ Tsászáriaknak elvittetésekre az Ellenségnek szánakozására, vagy kegyetlenkedésére hagyattatván, fel oldattatott az ostrom és a’ Vár az Ozmánoknak jármok alatt maradott, ’s ámbár gyakorta szerentséjeket prébágatták a’ Magyarok, de többnyire si kertelenül. (Folytatjuk. > íwwwwwwimiwNíwwwwwwmmm i Megkezdődött J I a 4*5%'os mezőgazdasági hitelek ; ; folyósítása | Az érdeklődők forduljanak a megbízóit Nemzeti Hitelintézet r, t. [ zalaegerszegi fiókjához (telefon : 102), | hol a kölcsön feltételeire vonatkozó min • ; dennemü felvilágosítással készséggel ! szolgálnak. Hl
